Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-11 / 108. szám, szerda
Régió - szülőföld - riport- hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 11. Sokan visszaélnek a jelenlegi helyzettel, a javukra próbálják fordítani, hasznot húznak belőle - a nyugati sajtó polgárháborút emleget Gyöngyöspata - a békesség ideje, vagy vihar előtti csend? Csendélet cigánysorral, lovas rendőrökkel - meddig tart az idill? Ez még nem a cél - sőt az irány sem biztos (A szerző felvételei) Gyöngyöspatai csendélet, május eleje, két hónappal „az ügy’ kipattanása után: a Danka-pa- tak hídján, melyen „normális” körülmények közepette állítólag a helyi cigányok vámot szednek, lovas polgárőrök poroszkálnak végig. A hídfőnél az Európai Unió emblémájával ékesített tábla, rajta felirat: Magyarország célba ér. LŐRINCZ ADRIÁN Akik huzamosabb ideje ott élnek, állítják: szebb napokat is látott már ez a Heves megyei község, s igazán sajnálatos, hogy nevét a világsajtó a magyarok és a cigányok között kirobbant konfliktus miatt kapta fel. A mintegy ezerkétszáz lelket számláló ősi település évszázadokon át a boráról és a vendégszeretetéről volt híres, magyarok, romák valahogy mindig megfértek egymással. A hasonló konfliktusok kiváltó oka általában az, hogy a másik fél visszalő - ez történt a Mátra délnyugati lankái alatt fekvő faluban is, az előzmények kapcsán pedig az etnikai konfliktusban érintett felek mindegyikének megvan a maga megingathatatlan érvekkel alátámasztott álláspontja. Úgy vélem, sosem fog kiderülni, ki rasszista Gyöngyöspatán: a polgárőrség, a félkatonai vagy illegális szerveződések segítségét kérő magyarok, akiknek - egyiküket idézve - most lett elegük abból, hogy a romák leélik a falut, vagy a szóban forgó etnikai kisebbséghez tartozó polgárok, akik az elmúlt években megélhetési és más bűncselekmények sorozatát követték el a többségi csoporthoz tartozók kárára. Mindegy is - az affért, mely gyakorlatilag a Kárpát-medence bármely részében kirobbanhatott volna, billogozással, sőt a toleranciára, egymás megértésére apelláló demagóg szólamokkal sem lehet megoldani. Gyöngyöspata az a hely, ahol tettek, kézzelfogható megoldások, megnyugtató intézkedések kellenek. Már az iskolában Tekintettel a nyugati sajtótermékek által polgárháborús helyzetnek nevezett állapotokra, a rend őrei minden, a településre tartó gépjárművet ellenőriznek. Mióta Magyarországon nem lehet tudni, kiben milyen mélyen szunnyad a gárdista, fő az óvatosság. Ahol nem laknak romák, ott csend, béke honol, mondja nem sokkal később az Ady úti élelmiszerbolt előtt söprögető elárusítónő; ha a konfliktus forrását kutatom, vegyem nyakamba a cigánysort, meg a környező utcákat. Megfogadom a tanácsát; s hogy a szó útközben se álljon, két helyi lakoshoz csapódom. A harmincas éveiben járó Anna asszonytól tudom meg, hogy a tősgyökeres patai romákkal nem volt itt kő* rábban semmi baj, ám a betelepültek, azok közt is a fiatalabb nemzedék „katasztrofális állapotokat idézett elő”. „Vannak, akiket évek óta folyamatosan zaklatnak - mondja -, azt az idősebb úriembert, aki felhúzta magát miattuk, többször megtámadták, megalázták. Úgy fél évvel ezelőtt aztán betelt a pohár...” Tizenéves lánya, Gréta hajmeresztő sztorikat mesél. „A zaklatást már az iskolában kezdik. Mi csak úgy mehetünk ki az illemhelyre, ha előbb fizetünk; a suli melletti hídon az átkelésért meg száz forintot kérnek. Nem merünk velük ellenkezni, mert annak verés a vége” - közli. Mire számítanak, ha megszűnik a fokozott rendőri jelenlét, teszem fel a sarkalatos kérdést. „Semmi jóra - mondja Gréta. - Az autóbuszban hallottam, hogy már szervezkednek. Amint elmennek a rendőrök, hívják a haverokat, úgy tervezik, csoportokban járják majd az utcákat. Aki az útjukba kerül, pórul jár.” Anna asszony szerint „a romáknak most Hawaii van”; a pártok, szervezetek egymást túllicitálva küldik nekik az adományokat. Amit lehet, azonnal pénzzé tesznek. Világgá, more...! A rendőrség „kivonulása” utáni jövőt illetően a helyi romák sem táplálnak reményeket, tudom meg, miután találomra bekéredzkedek a Bem utca egyik udvarába. A délutáni sziesztáját töltő népes család tagjai kizárólag név nélkül nyilatkoznak, és nem fényképezhetem őket - mint mondják, félnek a megtorlástól. „Tizenhét éve lakunk itt - mondja a porta gazdasszonya -, de annyi rémséget, mint az utóbbi hónapokban, még sosem éltünk meg. Masírozott itt a Gárda, a Betyársereg, a Véderő, a magyarok meg kávéval, frissítővel kínálták őket. Jól megy a soruk: úgy tudom, 40-45 millió forintjukba került, hogy hetekig tartották őket. Úgy dobták össze rá apénzt...” Minden viszály azzal kezdődött, meséli egy másik asszony, hogy a Vöröskereszt két roma családnak házat akart venni a falu nem romák lakta részében, ám akadtak, akik nem díjazták az ötletet, és „behívták a gárdistákat”. „A Véderőnek persze nem sajnálták egy forintért eladni a kecskekői telket - mondja -, hogy majd ott gyakorlatozzanak. El tudja képzelni, hogy a szomszédjában kiképzőtábort létesítenek, és az egyenruhások ott harcolnak, lövöldöznek?! ” A nem romák kárára elkövetett lopások kapcsán jegyzik meg, hogy „túlzott mind, aki azt állította a tévében, hogy a gyöngyöspatai romák fosztogatnak. Történt ugyan két-há- rom lopás, de azt gyerekek követték el, csínyből.” Abban a népes család valamennyi tagja egyetért, hogy míg a rendőrök járőröznek, viszonylagos béke honol - ám amint elmennek, számolni lehet azzal, hogy a „fekete ruhások megint itt fognak masírozni, riogatni. Lejönnek majd verekedni, aztán a rendőrség meg azokat a cigányokat tartóztatja le, akik szembeszállnak velük, megvédeni a családjukat.” „Szaladunk majd vüággá, more!” - rikkantja a szélbe a megoldást egy nyolc-tíz éves forma legényke; a többiek jót derülnek. Nem a cigányság ellen Hartyányi Attüa, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi vezetője szerint nem megfélemlítés, hanem védekezés zajlik a faluban. „A szervezet ugyanazon jogszabály alapján jött létre és működik, mint az Országos Polgárőr Szövetség - mondja -, célja a rendőrség munkájának a segítése. Megfigyelést végzünk, így valójában csak a bűnmegelőzésből vesszük ki a részünket, intézkedéseket nem foganatosíthatunk. Az, hogy a cigányok, majd a média egybemosott bennünket a Véderővel és a Betyársereggel, tájékozatlanságra utal.” Néhány héttel ezelőtt a romák is létrehoztak önkéntes polgársegítő szolgálatot, ám ténykedésüket a község idősebb lakosainak kezdeményezésére rövidesen betiltották. A prózai ok: sokan aggasztónak tartották, hogy a romák 20-30 fős csoportokba verődve, hangoskodva járták az utcákat. „Az állítólagos megfélemlítésről, a cigányellenességről csak annyit, bogy mi nem a cigányság, hanem a bűnözés ellen lépünk fel, melyet két hét alatt száz százalékban sikerült visszaszorítanunk. Azt mondom: akinek tiszta a lelkiismerete, nincs mitől félnie” - teszi hozzá Hartyányi Attila. Bár látványosan nincsenek jelen, néhány háznál még ott vendégeskednek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, és a szomszédos Szurdokpüspökiben is szerveződik a helyi szervezet. Az ok: mióta Gyöngyöspatán visszaszorult a bűnözés, a hegyhát mögötti településen állítólag látványosan növekedett a bűncselekmények száma, alig egy hónap leforgása alatt közel hatvan betörés, lopás történt. A község forgalmasabb pontjait időközben bekamerázták. Szálljanak már le erről a faluról - kérte a napokban sugárzott tévériport egyik szereplője a „nemzetmentőktől”. Egy Bajcsy-Zsilinszky utcai lakos szerint a dolog szépséghibája mindössze az, hogy főképp „azok az emberek igyekeznek szerepet vállalni ebben az ügyben, akik sosem fognak beengedni az utcájukba egyetlen cigányt sem”. A gyöngyöspatai totálképhez ez éppúgy hozzátartozik, mint az utcákon cirkáló lovas rendőrök, az évek óta parlagon heverő kertek, vagy a portákat őrző szelindekek. Bár a Betyársereg hetekkel ezelőtt elhagyta a falut, a Mátra alatt a betyárvilág tartja magát. Wellness minden évszakban Minden, amit Hévízről tudni kell! Május 13-án, pénteken 8 oldalas melléklet! Keresse az újságárusoknál! A cigánysor minden utcáját rendőrjárőrök védik
