Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-11 / 108. szám, szerda
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 11. Posztmodern korunk lemondott a megismerhető „egy igazság" létezésének lehetőségéről Brit tudósok szerint... A címben idézett, kis színes tudományos hírek elején álló, eredetileg a hír által állítottak igazságtartalmát megerősíteni hivatott szófordulat, a brit tudósok szerint mára karikatúra lett. RAVASZ ÁBEL A „felfedezések” és „ellenfelfedezések” kavalkádjában nehéz eldönteni, melyik információ hiteles és melyik légből kapott. A korábban biztosnak vélt információs csatornák mára komoly konkurenciával néznek szembe, az elérhető adat- mennyiség megnövekedése pedig azt is jelenti, hogy minden állításra és annak ellen- tettjére is találhatunk érveket, ha keresünk. Az „igazsággal” kapcsolatos bizonytalanság a korszellem meghatározó elemévé vált. Hasonló, ha nem rosszabb a helyzet a politikai szférában is. A bizalom a politikusok iránt világszerte mélyponton van, és ez alól a tendencia alól térségünk sem kivétel. A polarizálódó politikai térben kormány és ellenzék egymás minden egyes lépését elvitatja, hazugnak és cinikusnak nevezi. Mivel a felek az összes ügy leírására felsőfokú jelzőket használnak, lehetetlen megkülönböztetni a valódi fontos ügyeket az álbotrányoktól. A vádoló és a megvádolt szerepének folyamatos cserélgetése során, a verseny harccal való felváltása által a teljes politikai elit hitelessége korrodálódik, miközben a szavazópolgárok immár nemcsak a másik oldallal szemben ellenségesek, hanem a sajátjaikat is növekvő gyanakvással méregetik. A cinikus politikus képe megszüli a cinikus szavazópolgárt, bizalmi válságot generálva a teljes politikai rendszer irányában. Posztmodem korunk lemondott a megismerhető „egy igazság” létezésének lehetőségéről, tudatosítva a perspektívák sokaságát, a versengő értelmezések egymás mellett létezését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy iránytű nélkül maradunk. Egy politikai közösség szempontjából a tagjai számára elérhető racionális vonatkoztatási rendszerek egymás szoros rokonai; az egyéni tapasztalatok lokálisan sokkal inkább hasonlóak, mint eltérőek. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértünk a politika és az „igazság” kérdéseiben, csupán azt, hogy egy „nyelvet” beszélünk, a feltett kérdéseket megközelítőleg hasonlóan értelmezzük, a másik válaszát pedig jó eséllyel értjük úgy, ahogy azt az illető gondolta. Az, hogy nincsen egy megváltoztathatatlan, megismerhető igazság nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a közös értelmezések és értékek kereséséről, és ezek megbeszéléséről. A 21. század elejének egyik legnagyobb horderejű kérdése pontosan az, hogyan lehet visszanyerni azt a bizalmat, ami elveszni látszik - nem hiszünk a tudósoknak, a politikusoknak, sőt az újságíróknak sem. Abban a korban, ahol talán már az sem biztos, hogy Holdra szálltunk, hogy Jacko tényleg meghalt vagy hogy lé- tezik-e madárinfluenza, ahol nem tudom, ehetek-e tojást, rákkeltő-e a kólám, tényleg spórol-e a villanykörtém, nem könnyű élni, és nem is olyan kellemes. A bizalmatlanság talaján a politika elveszti a tapadását, a kormányzatok pedig kiszolgáltatottá válnak a populizmusnak. Bizalom nélkül nem fog menni - és ezt Önök kénytelenek elhinni nekem. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője (Peter Gossányi rajza' Doktor úr, remélem csak a mütä után adják be a felmondásukat! GLOSSZA Felejtés VERES ISTVÁN Most, hogy a szlovák hokiválogatott befejezte szereplését, Alekosz pedig megnyerte a Való Világ 4-et, ideje elgondolkodnunk a határon túli magyarok választójogának kérdésén. Bármennyire meglepő ugyanis, ez is érdekli az embereket. Állítólag. A szlovák politikusok többségét még jó, hogy érdekli, hisz ők a magyar témákból nyerik megélhetésüket. De miért érdekli ez azokat, akiknek foglalkozása programfejlesztő, takács, kovács, kőműves vagy ács.. ? Azért, mert szavazni jó. Ahány országban szavazhatsz, annyi ember vagy. Az emberek ezt tudják, és kapva kapnak az alkalmon. Ha tehetnék, minden hétvégén az urnákhoz járulnának. Ez persze nem igaz. Az viszont igaz, amit Gulyás Gergely fi- deszes képviselő mondott a hétvégén: ajövőbennema határon túli szavazatok fogják eldönteni a magyar választásokat. Gulyás szerint azért nem, mert pár százezer voks- ról van szó, amelyek az anyaország szavazattengerében párolgó cseppek csupán. A valóságban viszont azért nem, mert az emberek nem lesznek hajlandók elmenni szavazni. Hogy miért nem? Mert lesz jobb dolguk is. Két év múlva már a kutyát sem fogja érdekelni, van-e a határon túliak- nak választójoga vagy nincs. A Fidesz-kormány lépése tehát arra jó, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezze bizonyos gesztusokra a határon túliak felé. Az egész nemzetpolitikai cirkusz tehát olyan, mint a Való Világ. Mindenki hozzá tud szólni, mert elméletben mindenkit érint. Valódi jelentősége viszont kicsi. Ha nem lenne, talán nem is hiányozna. Felejtős. KOMMENTAR A zűrös partner NAGY IVÁN ZSOLT Valami történni fog a Fidesz és remek koalíciós partnere, a Kereszténydemokrata Néppárt között. Nem most, de lesz még köztük csúnya vita, ki tudja, akár szakítás is, bár annak kisebb a valószínűsége. Egyelőre azonban Orbánéknak szükségük van a KDNP mozaikszó alatt futó politikai parajelenség parlamenti szavazataira, nélkülük ugyanis egyszerűen nincs kétharmad, pedig az most még nagyon kell. Ä Fidesznek őszre még hátra van egy nagy menetelése: a sarkalatos törvényeket akarják módosítani (a választójogitól a jegybankról szólóig). A KDNP-nek tehát még feladata van, nyilván teljesíteni is fogja, mert nem nagyon tudna mást tenni, meg igazából nem is akar. Ráadásul mostanra alighanem a pártban is elhitték azt a baromságot, amit elnökük, Semjén Zsolt mondott, hogy tudniillik ebben a szövetségben a Fidesz a hardver, a KDNP pedig a szoftver. Ami vagy azt jelenti, hogy ennek a snájdig kormányfő-helyettesnek fogalma sincs, mit jelent e két szó, vagy tudja, de akkor még nagyobb a baj, mert akkor már tényleg bárki lehet a miniszterelnök helyettese Magyarországon, ami nemcsak vicces és szomorú egyben, hanem rettenetesen veszélyes is, bár ismerjük el, Orbán azért az ilyeneket viszonylag jól kezeli, emlékezzünk csak Torgyán Józsefre és csapatára ’98 és 2002 között. Mindegy is, a lényeg az, hogy egyelőre a KDNP-n nincs fék, ők meg sorozatban zúdítják eszement ötleteiket az országra. Mostanság például folyamatosan újabb és újabb munkaszüneti napokat találnak ki, múlt héten még csak a Nagyboldogasszony ünnepét javasolták, most már a nagypénteket is, és nyilván van még ötletük. De ebből még olyan nagy konfliktus nem lesz, Orbánék majd mérlegelnek: ha oda kell dobni valami koncot, akkor belemennek egy munkaszüneti napba, ha nem, akkor meg szólnak, hogy ezt vissza kellene vonni, és vissza lesz vonva. A kényesebb ügy - és alighanem a nyíltszíni pofonosztás oka - az oktatás lesz. Ez ugyanis hogy, hogy nem a KDNP, közelebbről Hoffman Rózsa kezébe került, ez az elszánt asszony pedig most éppen szétzúz mindent, ami a keze ügyébe kerül, és ezzel nem egyszerűen iskolákat tesz tönkre (legyen szó általánosról, gimnáziumról vagy a célkeresztjébe most bekerült és ennek következtében a bezárástól tartó Corvinus Egyetemről), hanem gyerekek generációit is, de ajelek szerint ez őt nem érdekli. Ö csupán nyomot szeretne hagyni. Ha törésnyomot, akkor azt. Az egyetlen kérdés az, hogy Orbán meddig engedi. Ha sokáig, bűnrészessé válik ő is a magyar oktatás tönkretételében. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Tanítás nélküli munkanapokat A diákönkormányzatok által felhasználható tanítás nélküli munkanapok számának növelését, a dolgozatok kijavítási határidejének rögzítését kérik a diákok a kormánytól - közölte a diákparlament 22 pontos ajánlásának legfontosabb elemeit a Magyar Nemzet. A tanulók kezdeményezik azt is, hogy az alkotmányt ismertessék meg minden gyerekkel az iskolában. A diákok nem támogatják az előrehozott érettségi megszüntetését. (MTI) Kinek kedvez a választási reform? A választási rendszer reformjának következményeit elemezte a Népszabadság. A 198 megválasztott képviselőből 90 egyéni kerületből, 108 listáról kerülne az Ország- gyűlésbe, de a listás helyekből 30 a töredékszavazatok alapján kerülne szétosztásra. A Fidesz-KDNP koncepciójának újdonsága, hogy az egyfordulós egyéni körzetekben az nyeri a voksolást, aki a legtöbb szavazatot kapja. Választási szakértők szerint a Fidesz új javaslata a 2010-es választásokra visszavetítve nem hozott volna kétharmados többséget, mégis a jelenlegi kor- mányerőknekkedvez. (MTI) Bűntett lehet az orvvadászat Várhatóan ősszel elfogadja az Országgyűlés az új büntető törvénykönyvet, s ezzel a magyar vadállomány hatásosabb védelme is megvalósulhat - írta a Magyar Nemzet. A lap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása alapján közölte, hogy a hatóságok eddig a Btk. állatkínzásra megállapított szabályai alapján járhattak el a vadorzókkal szemben, de ez nem volt eredményes. Az orvvadászat bűncselekménnyé nyilvánítását évekkel ezelőtt javasoltáka vadászati érdekképviseleti szervek. Az új szabályozástól remélik, eredményesebben fékezi a vadorzókat. (MTI)
