Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-11 / 108. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassabban nő a gazdaság Pozsony. A szlovák gazdaság növekedési üteme hó- napról-hónapra lassul. Míg a tavalyi első negyedévben éves szinten 4,7%-os növekedést regisztrált a statisztikai hivatal, az utolsó negyedévre ez 3,5%-ra csökkent, és a jegybank által megkérdezett elemzők becslése szerint az idei első negyedévben már csak 3,3%-os volt. Ez utóbbiról a hivatalos gyorsjelentést a statisztikai hivatal pénteken teszi közzé. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint a gazdasági növekedés motorjának továbbra is az ipar és a kivitelre gyártó ágazatok számítanak, a lakossági kereslet azonban továbbra is rendkívül alacsony lesz. A banki elemzők az idei év egészére 3,6 százalékos gazdasági növekedést jósolnak. (SITA) Új szolgáltató a hazai gázpiacon Pozsony. A jövő év elejétől újabb szolgáltató jelenik meg a lakossági gáz- és árampiacon. A svájci tulajdonosi háttérrel rendelkező, kassai székhelyű Korlea Invest szerint az összes fogyasztói csoportot megcélozzák, a nagy cégek mellett így a lakosságnak is biztosítanák a gáz- és áramellátást. Jurij Dovha- nyč, a cég ügyfélkapcsolati osztályának a vezetője szerint az Árszabályozási Hivataltól nemrég megkapták az engedélyt a gázszolgáltatásra is, az áramszolgáltatási engedélyük pedig már 2006 óta megvan. (SITA) Digitális város: e-ügyintézés Pozsony. Egyre több ön- kormányzattal lehet az interneten keresztül fenntartani a kapcsolatot, a polgárok és a vállalkozók például a helyi adókat, ügyeiket a világhálón keresztül időveszteség nélkül is intézhetik - mindez az információtechnológiában már 20 éve tevékenykedő Datalan társaságnak köszönhető, amelyik a Digitális város projektjét működteti. „A Digitális város portál használata egyszerű, az önkormányzatoknak is segítséget nyújtunk, hiszen a szoftvercsomagból azt választják ki, amelyik számukra a legfontosabb. Például a szerződések internetes megjelenítése csak havi 5 euróba kerül” - közölte Ľuboš Petrík, a Datalan ágazati igazgatója. A szolgáltatás egyik első alkalmazója Érsekújvár önkormányzata. (só) Túlságosan sok az állástalan Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül márciusban Szlovákiában mérték a harmadik legnagyobb munkanélküliséget, amely elérte a 13,9%-ot - derül ki az OECD által tegnap közzétett jelentésből. Az OECD tagállamaiban márciusban három egymást követő csökkenő hónap után stagnált, 8,2% volt a munkanélküliségi ráta. Az OECD közleményében kiemelte, hogy a válság kezdete óta a munkanélküliek aránya először mutat stabil csökkenő tendenciát a legtöbb OECD-tagállamban. Az OECD egészében összesen 44,4 millió munkanélküli volt márciusban, 2,6 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban, de 13,6 millióval több, mint a válság előtt, 2008 márciusában. (SITA) A Microsofté a Skype cég New York. A Microsoft 8,5 milliárd dollárért megvásárolja a Skype-ot - jelentette be tegnap a szoftvergyártó. Az on-line hang- és videóüzenet- szolgáltatójelenlegegy befektetői csoport tulajdonában van. Tony Bates, a Skype vezérigazgatója a jövőben a Microsoft Skype divízió elnökeként, Steve Ballmer Micro- soft-vezér közvetlen beosztottjaként folytatja munkáját. A 2003-ban alapított, luxemburgi székhelyű Skype többségi tulajdonát 2005-ben az eBay vásárolta meg, majd 2009-ben továbbadta ajelen- legi tulajdonosoknak. (CTK) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8779 Lengyel zloty 3,9315 Cseh korona 24,227 Magyar forint 263,85 Horvát kuna 7,3775 Román lej 4,0888 Japán jen 115,72 Svájci frank 1,2602 Kanadai dollár 1,3777 USA-dollár 1,4358 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,48-1,39 24,90-23,48 272,78-257,08 Postabank 1,48-1,38 25,08-23,39Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 24,88-23,50 277,08-253,22 Tatra banka 1,47-1,40 24,84-23,58 275,36-254,44 Dexia banka 1,48-1,40 24,81-23,55 271,27-257,53 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SrTA) A KOVO vasas szakszervezet szerint a szuperbruttó bér bevezetése egyszerű szemfényvesztés Visszautasítjuk a reformokat Pozsony. A kormány adó- és járulékreformja, valamint a munkatörvénykönyv tervezett módosítása egyre hevesebb vitát vált ki a szakszervezetek és a munkáltatók részéről. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a módosítások jelentős részét a lakosság is elutasítja. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS ,A kormány járulékreformja sima spekuláció, amely leginkább az egyszerű alkalmazottakat sújtja majd” - nyilatkozta Emil Machyna, a KOVO vasas szakszervezet elnöke, aki szerint a szuperbruttó bér bevezetése egyszerű szemfényvesztés, hiszen egy átlagbérrel rendelkező alkalmazott valós bevételei ezzel alig egy százalékkal nőnek. A Szociális Biztosítónak ugyan csaknem 24, az egészségbiztosítónak pedig 13,6 százalékkal kisebb összeget fizetünk majd, a jövedelemadóra jutó összeg a szuperbruttó bér bevezetést követően azonban csaknem száz százalékkal nő, hiszen az adót a szuperbruttó bér egészéből fogjuk fizetni. Logikátlan intézkedés Machyna szerint jelentős problémák várhatók a Szociális Biztosítónál és az egészségbiztosítóknál is, hiszen a reform miatt az utóbbiaknak jelentős mértékben visszaesnek a bevételeik, miközben már most jelentős deficitet halmoztak fel. Machyna szerint elképzelhető, hogy emiatt a kormány a jövőben kénytelen lesz csökkenteni a nyugdíjakat, az egészségügyben pedig tovább romlik majd a helyzet. „A szuperbruttó bér bevezetése olyasvalakinek az ötlete, aki csak azt szerette volna, hogy a sajtó foglalkozzon vele” - gondolja a vasas szakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a kormányjavaslat Huncutságnak tartja az adóreformot Emil Machyna, a KOVO vasas szakszervezet elnöke (SITA-felvétel) nélkülöz bárminemű logikát. „Az alkalmazottak ezzel nem nyernek semmit, hiszen egy átlagbérrel rendelkező alkalmazottnak alig 0,8 százalékkal nőnek a bevételei” - nyilatkozta Stanislav Tarnovský, a KO- VO szakszervezet gazdasági szakértője. Szerinte az állam ezzel csak az egyik zsebből a másikba csúsztatja át a pénzt, vagyis amit a járulékokból elvesz, azt a megnövelt adóval pótolja. A lakosság is elutasítja Az adó- és járulékreform kormány által bemutatott tervezetével nem ért egyet a lakosság nagy része sem - derül ki a Focus intézet legfrissebb, a Hospodárske noviny gazdasági napilap számára elvégzett felméréséből. Eszerint az emberek valamivel több mint fele nem ért egyet azzal, hogy a jövőben növeljék a vállalkozók járulékterheit, 60 százalékuk pedig azt is ellenzi, hogy a megbízási szerződésre dolgozók számára bevezessék a szociális járulékok- nyilatkozta Jaroš. Jelentősebb változásra nincs esély a politológusok szerint sem. „Ivan Miklós pénzügyminiszter meg van róla győződve, hogy az általa javasolt intézkedések szükségesek, függetlenül attól, hogy erről mit gondol a közvélemény” - állítja Grigorij Mesežnikov politológus, aki szerint a pénzügyminisztert még annak a veszélye sem riasztja vissza, hogy pártja ezzel szavazókat veszthet. Nem segít a rugalmasság A szakszervezetek nincsenek megelégedve azonban a munkatörvénykönyv tervezett módosításával sem. Leginkább azt kifogásolják, hogy a kormány által elfogadott, és e hónapban a parlament elé kerülő javaslatból kivették a minimálbér- jogosultságról szóló 120-as paragrafust. Ha erre a parlament is rábólint, a jövőben egységes minimálbér lesz az összes alkalmazott számára. A jelenleg érvényes szabályozás hat csoportba osztja az alkalmazottakat a munkaköri beosztástól függően. A szakszervezetek szerint ez azoknak az alkalmazottaknak nyújtott védelmet, akiknek ezt nem biztosította a kollektív szerződés. Ha a jelzett paragrafust kihagyják a törvényből, az alkalmazottak jelentős részének csökken a javadalmazása. Machyna egyszerű félrevezetésnek tartja a politikusok azon felvetését is, hogy a munkajogi törvények rugalmasabbá tételével sikerül növelni a foglalkoztatottságot. „Iveta Radičová kormányfő hazudik, amikor ezt állítja” - vallja a szakszervezeti vezető. A KOVO által elvégzett elemzésből szerinte az derült ki, hogy az elmúlt tíz évben a munkanélküliséget csak akkor sikerült csökkenteni, ha az ország gazdasági növekedése meghaladta az 5%-ot, függetlenül attól, hogy épp baloldali vagy jobboldali szellemiségű munkatörvénykönyv volt életben. (mi) Új pénzügyi mentőövet kaphatnak a görögök Folytatódó hellén agónia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A tavalyi 110 milliárd euró után újabb, 60 milliárd eu- rós mentőcsomagot kaphat Görögország - jelentette a Dow Jones hírügynökség, az értesülést ugyanakkor cáfolta egy Re- utersnek nyilatkozó görög pénzügyminisztériumi tisztviselő. Kormányzati források szerint Görögország 2012-ben további 27 milliárd, 2013-ban pedig 32 milliárd eurós külső segítséghez juthat. Az Európai Unió pénzügyminiszterei a jövő hét elején esedékes tanácskozásukon egyeztetnek arról, hogy kibővítsék-e a jelenlegi görög csomagot, vagy új hitelt kapjon az ország. Tegnap pedig az unió és a Nemzetközi Valutaalap delegációja vizsgálta Athénban az ország aktuális pénzügyi helyzetét. Görögországban 8%-kal csökkent a márciusi ipari termelés éves szinten a februári 4,8%-os, és a januári 5,2 százalékos visszaesést követően - közölte tegnap az ország statisztikai hivatala. A görög gazdaság idén várhatóan 3%-kal zsugorodik majd, nem kis mértékben a drákói megszorításoknak köszönhetően. Emiatt viszont a gazdasági teljesítményhez viszonyított adósságállomány aránya folyamatosan nő, tovább emelve a kockázati tényezőket. Ma sztrájk béníthatja meg Görögországot, miután a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete (GSEE), valamint az ADEDY közszolgálati szövetség demonstrációt szervezett, hogy tiltakozzanak az újabb megszorító intézkedések ellen. (MTI, só) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az állami költségvetés bevételi és kiadási oldalán az elmúlt négy hónapban történtek változások, például még a fuku- simai atombaleset is befolyásolta a helyzetet, azonban egyelőre tartható az idei büdzsé célkitűzése - közölte tegnap Ivan Mikloš pénzügyminiszter. A kórházak eladósodottsága a vártnál nagyobb mértékben nő, ez 80 millió eurós többletterhet jelent a költségvetésnek, továbbá a tervezettnél többe kerül a vasúttársaságok konszolidálása - ez 215 millió euróval dobja meg a kiadási oldalt. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy idén 100 millió euró bevételhez jut az emissziós kvóták eladásából, azonban a márciusi japán atomerőműi baleset miatt a forgalom visszaesett, ezért az értékesítés is elmarad, tekintve, hogy a kvóta egyik legnagyobb vásárlója éppen Japán. Mindent egybevetve a 2011-es büdzsé kiadásai mintegy 370 millió euróval emelkedhetnek. Ivan Mikloš viszont jó hírekkel is szolgált. Az adóbevételek jól alakulnak, bár ennek mérlegét csak júliusban vonhatják meg. 95 millió eurót takarít meg az állam azért, mert az uniós projektek társfinanszírozása kevésbé intenzív, az államadósság kezelése - a sikeres államkötvény-kibocsátás révén - pedig a vártnál idén 70 millió euróval kevesebbe kerül. Az állam további 70 millió euró többletbevételt vár az állami cégek osztalékából, ehhez viszont el kell érni, hogy a Slovak Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom is fizessen osztalékot, (só) fizetését. Ennél valamivel ugyan kevesebben, a megkérdezetteknek azonban még mindig a 44%-a elutasítja azt is, hogy a vállalkozók számára eltöröljék a költségekből leírható átalányt. Az említett intézkedések mindegyikét a megkérdezettek kevesebb, mint harmada helyesli. Jelentős különbségek - vannak azonban Szlovákia egyes régiói és társadalmi csoportjai között. A kormány reformtervével legkevésbé a Trencsén megyében élők elégedettek, míg az adók emelését elsősorban a főiskolai végzettséggel rendelkezők és a 35-44 év közötti korosztály ellenzi. A pénzügyminiszter a szak- szervezetek és a lakosság tiltakozása ellenére is hajthatatlan. Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint a járulékreform célegyenesbe jutott, nagyobb változtatásokat így már nem terveznek., A pénzügy épp elemzi a reformhoz beérkezett javaslatokat. Ezek elfogadásánál azonban azt tartja szem előtt, hogy a módosítások ne borítsák fel az államháztartást” Még Fukusima is befolyásolja a költségvetést Több kiadás, több bevétel
