Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-10 / 107. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 10. Kultúra 9 A gömöri fazekasok, a barlangászok és a rozsnyói céhek vernek tábort Pozsonyban Három kiállítás egy helyen Május 12-én rendhagyó módon egyszerre három kiállítás nyűik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, a Szlovák Nemzeti Múzeum egyik „alegységénél”. A gömöri fazekasok, a Szlovák Karszt barlangászai, valamint a rozsnyói céhek mutatkoznak be Po- szonyban. JUHÁSZ KATALIN Kezdjük a sort a méltán híres gömöri fazekasokkal. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területén már ősidők óta formálták az agyagot különböző méretekre és alakzatokba. Kiváló minőségű agyag állt rendelkezésre a térségben, botorság lett volna nem kihasználni a jóisten adományát. A legkorábbi időkből az úgynevezett vonaldíszes kerámia maradt ránk, amelyet a régészeti kutatások az alföldi vonaldíszes kerámiadivat részeként tartanak számon. Ennek a kerámiának a lelőhelyei a Sajó mentén Tornaija, Királyi és Méhi, illetve a Domica Baradla-barlangrend- szer alsó rétegei. All. század után az edénykészítés technológiájában megfigyelhetők bizonyos változások, például a kézikorong fokozatos elterjedése. A 13. század elejétől ismert a vörös festésű kerámia, amelyek a színesre égő, homokkal erősen soványí- tott agyagból készültek. A későbbiekben azonban a színes agyag eltűnik, fehérre égő agyag helyettesíti. Ebben az időben Gácstól Pelsőcig és Díványtól Jolsváig lassan kialakul az a 80 100 kilométeres terület, amely a Kárpát-medence legjelentősebb agyagiparát foglalja magába. A különleges helyi tűzálló agyag az egész Kárpátmedencében híres volt. A fazekastermelés szakosodása a 13. század végén kezdődött el a lassan kibontakozó városhelyeken, valamint a gazdasági központokban. ...és csuprok A falusi fazekasok mesterségüket csak kiegészítő keresetnek tekintették, a 18. és 19. században élte fénykorát ez az ipar. A tűzálló agyagból készült, sütés-főzéshez való edények ismertek voltak az egész országban, sőt a határokon túl is, de készítettek másfajta edényeket is, mint például tálakat, tányérokat, korsókat, köcsögöket, ám azokat többnyire már csak tájegységi szinten, vagy a környező vármegyékben árulták. A 19. század végére hanyatlásnak indult az ipar. Megnőttek a nyersagyag-szállítási költségek, megindult az iparosodás, így a 20. században a falusi fazekasság lassan megszűnt. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának másik kiállítása a föld mélyére invitálja a látogatókat. Az Aggteleki- karszt és a Szlovák-karszt barlangjait a Világörökség Bizottság 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A területet az országhatár két részre osztotta, ám földrajzilag, földtanilag és hidrológiailag összefüggő egységet alkot ez a csaknem 600 négyzetkilométeres terület, amelynek jelenleg ismert 1300 barlangja közül több mint ezer Szlovákiában található^ A barlangok egyetemes értékét az adja, hogy a mérsékelt övi középhegységi karsztosodásra jellemző minden barlangtípus megtalálható itt, melyhez változatos formakincs és különleges ásványok tartoznak. A fennsíkokon főleg a függőleges aknabarlangok, a zsombolyok, míg a fennsíkok lábánál a forrásbarlangok vannak túlsúlyban. A térségben található a mérsékelt égöv leghosszabb, aktív cseppköves barlangja, a Baradla-Domica rendszer, valamint a legalacsonyabban fekvő jeges barlangja, a Szilicei jégbarlang. Ember és barlang kapcsolata 35 000 évet ível át, melynek emlékét a különféle őskori kultúrákból és későbbi korokból származó régészeti leletek őrzik. A barlangok megismerése az önkéntes barlang- kutatóknak és a lelkes tudósoknak köszönhető, akiket a természet iránti szeretet és a szakmai kíváncsiság vezérelt. A harmadik kiállítás főszereplői a rozsnyói céhek. Az egykoron messzi földön híres bányavárosban nem csak bányászcéh működött, a rozsnyói kézművesek termékei is híresek voltak, a 19. században pedig többszakmás céhek is alakultak a városban. A pozsonyi Brámer-kúria, azaz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma tehát Gömör, illetve a későbbi Abaúj-Toma vármegye legmaradandóbb tárgyi értékeit és dokumentumait mutatja be, a régió legfényesebb korszakaiba vezetve a látogatókat. A három tárlat közös megnyitója május 12-én 16.30-kor lesz a pozsonyi Brámer-kúriá- ban, a Žižkova utca 18. szám alatt, B. Kovács István művészettörténész, a gömörológia nevű tudományág megalapítója, Juhász László, a kormány- hivatal Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója, valamint Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatójának közreműködésével. Holnap kezdődik és május 22-éigtart a 64. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Magyar és szlovák részvétel a mustrán ELŐZETES A holnap megnyíló cannes-i filmfesztivál több programjában és egyik nemzetközi zsűrijében is lesz magyar szereplő. Május 20-án az alkotók jelenlétében tűzi Rendezők Kéthete című programjának műsorára Till Attila Csicska című rövidfilmjét. Kenyeres Bálint Hier (Tegnap) című játékfilmtervével kapott meghívást a fesztivál L’Atelier filmterv-fejlesztő fórumára. A Türelem című munkájával Nemes Jeles András S. K. című első nagyjátékfilmje tervével szerepel a Croisette-en zajló mustrán. A rendező a fesztivál által szervezett öt hónapos Résidence programban kapott lehetőséget Franciaországban a film forgatókönyvének fejlesztésére. A Rendezők Kéthete programban egy magyar koprodukcióval készült film, Rebecca Daly The Other Side of Sleep című munkája is versenyez. A produkcióban Varga Zsuzsa színésznő, Flesch Andrea jelmeztervező is részt vett. Magyar tag több mint húsz éve nem szerepelt a fesztivál nemzetközi zsűrijeiben: idén Vezér Éva, a Filmunió ügyvezető igazgatója kapott meghívást a legjobb első játékfilmért járó Arany Kamera-díj odaítéléséről döntő grémiumba. Szlovákiát tavaly a Cinéfon- dation szekcióban Prikler Mátyás Köszönöm, jól... című filmje képviselte. Idén ugyanebben a szekcióban a cseh-szlovák koprodukcióban készült Cagey Tigers című alkotás versenyez. A 23 perces diákfilm a prágai FAMU Aramisova néven alkotó rendező szakos hallgatójának a munkája. A film a barátságról szól: azt vizsgálja, milyen mértékben lehet, szabad, érdemes belevinni a baráti kapcsolatba a belső énünket. (MTI, ú) TOLLVONÁS A fesztivál margójára PUHA JÓZSEF a Igazság szerint még napjaink zenei tehetségkutató tévéműsorait is jobban megkedveltem, mint az Eurovíziós Dalfesztivált. Az indulásakor, 1956-ban biztos ilyen rendezvényre volt szüksége kontinensünknek. Csakhogy azóta eltelt ötvenöt év, és a seregszemle reformokra szorulna. Bár nehéz megmondani, konkrétan milyenekre. Bajban volnék, ha a pozitívumairól kellene írnom. Azzal az eggyel, amit a szervezők előszeretettel hangoztatnak, én nem dicsekednék. Állítólag bemutatja a sokszínű Európát. Szerencsére kontinensünk zenéje korántsem olyan giccses, mint az Eurovíziós Dalfesztivál összképe. A résztvevő országok vagy újoncokat indítanak, akiknek ez kitörési lehetőség, vagy a szebb időket is megéltek, a lejtőn lefelé csúszók közül neveznek. Ők győzelemként élik meg a figyelem középpontjában eltöltött minden másodpercet, még akkor is, ha leszerepelnek. Nagy-Britannia, amely uralja kontinensünk zenei életét, a fesztiválon évek óta szinte észrevétlen marad. Ezúttal az a Blue képviseli színeit, amelynek a kétezres évek elején volt néhány nagy slágere, viszont ha nem a fiúkvartett lenne a kiválasztott, valószínűleg nem is értesültem volna arról, hogy 2009-ben újjáalakult... Normális körülmények között a britek meg tudnák nyerni a versenyt. De mivel javarészt az utóbbi években elburjánzó szimpátiaszavazás miatt kiszámíthatatlan a végeredmény, nincs olyan brit sztár napjainkból, aki vállalná a részvételt, az esetleges lebőgést. A leírtakból eredően lehetetlenség megmondani, hogyan végez Wolf Kati. Az biztos, még egyetlen magyar résztvevőnek sem voltak akkora esélyei - az előzetes esélylatolgatásokból és az internetes hozzászólásokból kifolyólag óriási csalódás volna, ha nem kerülne be a döntőbe. Sőt még az is, ha ott nem végezne az élmezőnyben! Az angolul és magyarul előadott What About My Dreams? című szerzemény kiemelkedik a szegényes mezőnyből. Szlovákiát tavaly Kristina képviselte a Horeh- ronie című dallal. Az elvárások nagyok voltak, emlékszem, egy újságíró azon morfondírozott, ha az énekesnő nyer, vajon Szlovákia hol rendezi meg az idei seregszemlét... Nem nyert, még a döntőbe se jutott be. Ezért aztán az idei indulóval, a TWiiNS ikerduóval szemben nincsenek komoly elvárások. Wolf Kati a mai, a TWiiNS a csütörtöki elődöntőben szerepel. A döntőt szombaton rendezik, ahol öt ország (Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország) képviselőjének már biztos a helye, nekik a szabályoknak köszönhetően az elődöntőben nem kell megmérettetniük magukat. Jut eszembe, Olaszország tizennégy év után tért vissza a versenybe! Bár tulajdonképpen ez semmit sem jelent. MIN DOLGOZIK MOST? Oláh József a Pamo Graszt zenekar vezetője A héten jelenik meg az autentikus roma zene európai nagyköveteként ismert Pamo Graszt várva várt negyedik nagylemeze. Mire készüljünk fel? A lemez címe Hajnalig mulatok, és vasárnap mutatjuk be a budapesti Millenáris szabadtéri színpadán. Akik a megszokott Pamo Graszt-os pörgésre és zúzásra számítanak, talán méglepődnek egy kicsit, mert ezt a lemezt a kifinomultabb hangszerelés, és a lassúbb tempó jellemzi. Persze azért a táncos lábúakra is gondoltunk, de nem elsősorban a bulihangulat dominál ezen a CD-n. Olyan számokat válogattunk rá, amelyekben az egyes hangszerek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak, jobban érvényesülnek. Ezért ezt a lemezt szerintem odafigyelve ajánlatos hallgatni, nem pedig talpaláva- lóként. A zenekar mostanában többet koncertezik külföldön, mint Magyarországon. Mi ennek az oka? Gazdasági válság van, és mi sokan vagyunk, azaz kevés kultúrház vagy szervező- iroda tudja megendedni magának, hogy meghívjanak bennünket a távoli, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszab községből, ahol születtünk, és ahol jelenleg is élünk. A zenekar alapfelállása szűkén tíz tag, de zenélhetünk húszán is, és néha egy tíztagú tánccsoport is szerepel velünk. Ha erre nincs lehetőség, a zenekar tagjai mutatnak néhány régi cigány táncot a közönségnek. Egyébként már folyik az indiai utunkat tartalmazó dokumentumfilm DVD-jének sokszorosítása, amely remélhetőleg hamarosan piacra kerül, (juk) A plakát már felkerült a fesztiválpalotára (Fotó: TASR/AP)
