Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-06 / 104. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 6. www.ujszo.com Bevándorlók őrizetben Párizs. Mintegy negyven, Olaszországból érkezett tunéziai bevándorlót vett őrizetbe tegnap a rendőrség Nizzában, egy hajléktalanszállón. Két nappal ezelőtt ugyanezen a helyen 72 tunéziait állítottak elő a hatóságok. A tunéziaiakat egy fogdába szállították, ahol helyzetüket egyesével vizsgálják meg. Azokat, akiknek nincsenek rendben a papírjaik, visszaküldik abba az olasz határvárosba, Ven- timigliába, ahol átlépték a francia határt. (MTI) Rendőröket robbantottak Hilla. Öngyilkos merényletet követtek el tegnap az iraki Hillában egy rendőrőrs ellen, legalább 21 rendőr meghalt, 75 megsebesült. A merénylő az általa vezetett autóban rejtette el a pokolgépet, és a járművet a rendőrőrs előtti útakadálynak vezette. A támadó műszakváltáskor csapott le, ezzel magyarázható a halottak és sebesültek magas száma. Ez volt a második nagyobb merénylet Irakban azóta, hogy az amerikaiak megölték Oszama bin Ladent. (MTI) Munkások a reaktorban Tokió. A március 11-i robbanás óta először mentek be munkások tegnap a Fukusima-1 atomerőmű egyes reaktorházába. A12 munkást három fős csoportokra osztották, és egyenként csupán tíz percet töltöttek az erőműben a 40 percig tartó művelet során. Feladatuk az volt, hogy vezetékeket csatlakoztassanak nyolc légcserélő ventilátorhoz, amelyek kiszűrik és megkötik a radioaktív anyagokat a levegőből. (MTI) Száz holttestet találtak Párizs. Felhozták az Atlanti-óceánból tegnap az Air France 2009. június elsejei légi katasztrófája egyik áldozatának holttestét. A Rio de Janeiróból Párizsba tartó járaton 228-an - köztük négy magyar állampolgár és egy szlovákiai magyar - utaztak. A katasztrófát senki sem élte túl. ,A két évig vízben, 3900 méteres mélységben a repülőgép egyik üléséhez csatolva maradt holttest rossz állapotban van” - áll a közleményben. A kutatók száz holttestet találtak, de állapotuk miatt alig egy tucatnyit tudnak a felszínre hozni. (MTI) Nagy érdeklődés kíséri a tárgyalást - a 97 éves Képíró Sándor tagadja, hogy részt vett volna az újvidéki tisztogatásban Ez lehet az utolsó, náci háborús bűnös elleni per „Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!" - áll a táblán. Képíró a háború után Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az ügyész ismertette a vádiratot a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ellen folyó, tegnap kezdődött büntetőperben a Fővárosi Bíróságon. A 97 éves Képíró neve szerepel a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze. A magyar mellett a nemzetközi sajtó is nagy érdeklődéssel kíséri az „újvidéki tisztogatással” kapcsolatos pert, amely a Wiesenthal Központ szerint „az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között”. A tárgyaláson részt vesz Efraim Zuroff, a központ igazgatója és Vladimir Vukcsevics, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész. A tárgyalás előtt a nehezen mozgó, de szellemileg ép Képíró Sándor azt mondta: nem vett rész a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, és szerinte ez ki is fog derülni. Arra a kérdésre, fog-e vallomást tenni, azt felelte: ha kérdezik, válaszol. Kijelentette: rendben van az egészségi állapota, de nagyon ideges a sok hazugság miatt. A vád szerint Képíró 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégzésében. Az ügyészségi közlemény szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el, az általa vezetett járőrosztag tagjai - a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján - az újvidéki tisztogatás során négy civilt lelőttek. A vádirat részletezi az akkori eseményeket. A Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántámadások miatt a Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke 1942. január 15-én elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását, s a végrehajtását az V. hadtest parancsnokságára bízta. Ennek alapján Grassy József vezérőrnagy kiadta azt az írásbeli karhatalmi parancsát, amely már részletesen szabályozta a razzia során betartandó előírásokat. A rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató, gyűjtő és kísérő járőröket hoztak létre, feladatuk a házkutatás, motozás és igazoltatás volt. Ezeket csoportokba osztották be, amelyekbe 10-12 járőr tartozott. A csoportparancsnokok feladata a járőrök irányítása és az ellenőrzés volt. Ilyen csoportparancsnok volt Képíró Sándor csendőr százados, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. Másnap Grassy József arra utasította a végrehajtói állományt, ha polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon, akkor „végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból leselkedő személyeket is le kell lőni”. A razzia célja, hogy „a szemét és a piszok ússzon el”. Január 23-án a Képíró által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert, egy házaspárt, valamint egy nőt és egy férfit. A vádlott utasítására egyik kutató járőre őrizetbe vette M. Mihályt és M. Sámuelt, akikről a környékbeli lakosok azt állították, hogy a magyar csapatok 1941. áprilisi bevonulásakor fegyverrel támadtak a honvédekre. Az őrizetbe vett két férfit az igazoló bizottsághoz kísérték, és később több száz emberrel együtt kivégezték őket. A Fővárosi Bíróság a büntetőperben május 19-ig hat tárgyalási napot tűzött ki. (MTI, ú) Egyre több a ködösítés Washingtonban, senki sem tudja, hogyan lőtték le bin Ladent A tüntetők kitartanak Nem lesz fotó a holttestről hSrtatäsi Rijád/Washington. Állítólag az al-Kaida-vezér helyettese, Zavahri vezette bin Laden nyomára az amerikaiakat. Obama elnök hivatalosan is közölte: nem teszik közzé a halott terroristavezér fotóit. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama szerdán döntött úgy, hogy nem hozzák nyilvánosságra az Oszama bin Laden holttestéről készült felvételeket. Azzal indokolta döntését, hogy az „elrémisztő fotók” erőszakra ösztönöznének és nem használnának az amerikai nemzeti érdekeknek. Obama szerette volna elkerülni, hogy a fotók az al-Kaida propagandaeszközévé váljanak, s Fehér Háznak nincs szüksége arra, hogy trófeaként mutogassa őket. „Nincs kétség afelől, hogy megöltük Oszama bin Ladent. Soha többé nem látják majd őt ezen a földön j árni” - fogalmazott az elnök. Ez ügyben megoszlott az amerikai vezetés véleménye, míg Leon Panetta, a CIA igazgatója a publikálás mellett érvelt, Robert Gates védelmi és Hillary Clinton külügyminiszter elutasította. Panetta álláspontja szerint a fotók előbb vagy utóbb, vala- müyen módon mindenképpen eljutnak a nyilvánossághoz, ezért jobb lenne, ha azokat az amerikai vezetés ellenőrzése alatt adnák közre. Az USA bin Laden megölése után is fenntartja magának a jogot arra, hogy csapásokat mérjen terroristagyanús emberekre Pakisztánban. Ezt Jay Camey fehér házi szóvivő jelentette be, s a pakisztáni kormányzat máris tiltakozott ellene. Az al-Kaida egyiptomi tagjaiélükön a terrorhálózat második számú emberével, Ajman az-Za- vahrival - vezették az amerikaiakat bin Laden nyomára, mert nézeteltérés támadt a két legfőbb vezető között. Az al-Vatan szaúdi újság írta ezt nagyon jól informált forrásra hivatkozva. A lap szerint bin Ladennek az a futára, bizalmasa, Abu Ahmed sejk, akinek egy lehallgatott telefonbeszélgetése árulta el, hogy hol rejtőzik a terroristavezér, valójában Zavahrinak dolgozott. Ez a futár a korábbi állításokkal ellentétben nem kuvaiti, hanem pakisztáni volt, és szándékosan vezette nyomra üldözőit. Az amerikai akcióval kapcsolatos tények részletes ismertetését kérte tegnap Oslóban Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa „a világ tájékoztatása és a művelet törvényességének megállapítása céljából”. A világ főleg arra kíváncsi, volt-e fegyver bin Ladennél, és hogyan lőtték le. Eric Holder igazságügy-miniszter a szenátusban kijelentette, a különleges egység pakisztáni művelete „teljes mértékben törvényes volt”. Az amerikai hatóságok először azt állították, volt fegyver a terroristavezérnél, később ezt visszavonták. Ennek fényében megkérdőjeleződik a kommandó korábban ismertetett szándéka, miszerint élve akarták elfogni bin Ladent. „Ha megpróbálta volna megadni magát, akkor, úgy gondolom, elfogadtuk volna azt, de semmi jelét nem láttuk annak, hogy szándékában áll így tenni, vagyis a megölése helyénvaló lépés volt” - mondta Holder. Viszont Leon Panetta, a CIA igazgatója előzőleg azt mondta, a kommandósok felhatalmazása bin Laden megölésére szólt. (MTI, TASR, ű) Damaszkusz. A szíriai biztonsági erők letartóztattak több mint 300 embert tegnap hajnalban a Damaszkusz melletti Szakbában - közölté az AFP-vel egyjogvédő, megjegyezve, hogy az elfogottak között több vallási méltóság van. A biztonsági erők ellenőrzőpontokat állítottak fel a kisvárosban, és egy lista alapján járták végig a házakat. „Mielőtt bejöttek volna a városba, minden kommunikációs csatornát elvágtak. A lakók nem tanúsítottak ellenállást. A szakbai tüntetések mindig békések voltak” - mondta egy helyi lakos a Reutersnek. A demokráciapárti tüntetők fogadkoznak, hogy a több városra kiterjedő tömeges letartóztatások ellenére folytatják „forradalmukat” a rezsim ellen. Március közepe óta 8 ezren tűntek el vagy kerültek a rendőrségi őrizetbe, a halottak száma meghaladja az ötszázat. (MTI) Szlovákia is aláírta a megállapodást Egységes európai égbolt MTl-HÍR 60 milliárd dollár lehet Kadhafiék külföldön befagyasztott vagyona Pénzalap a felkelők támogatására MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Ausztria, Bosznia- Hercegovina, a Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia tegnap aláírta a közép-európai funkcionális légtérblokk (FAB CE) kialakítását célzó megállapodást, amely fontos lépés az egységes európai égbolt létrehozása felé. Az EB erről szóló közleménye szerint az egységes európai égbolttal összefüggő, 2004- ben elfogadott jogszabályok politikai célkitűzései lassan megvalósulni látszanak azzal, hogy a tagállamok meghozzák a funkcionális légtérblokkok (FAB-ok) kialakításához szükséges intézkedéseket. A mostani megállapodás Európa negyedik FAB-jának a létrehozását készíti elő. Az EU többi tagállama várhatóan jövőre köt hasonló megállapodásokat. „Ezek révén eredményesebbé válik a légtér működtetése, és optimális lesz a légi navigációs szolgáltatásnyújtás” - hangsúlyozta Síim Kallas közlekedésügyi EU-biztos. Róma. Különleges pénzalap létrehozásáról határozott a líbiai lázadók támogatása érdekében az arab országgal foglalkozó nemzetközi összekötő csoport tegnapi római tanácskozásán. Az USA úgy döntött, a líbiai rezsim amerikai területen zárolt pénzeinek egy részét a líbiai nép megsegítésére használja fel. A házigazda Franco Frattini külügyminiszter hangsúlyozta, az ideiglenes pénzügyi mechanizmusnak nevezett alap lehetővé teszi, hogy hatékonyan és átláthatóan utaljanak pénzt a lázadók politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT). Eddig 250 millió dollárt gyűjtöttek össze líbiai humanitárius célokra. Szóba került Moammer Kadhafi és hozzátartozói külföldön befagyasztott vagyonának felhasználása. E vagyont összesen 60 milliárd dollárra becsülik, felét az USA- ban zárolták. Frattini ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ez a vagyon a líbiai népet illeti meg, s Olaszország és Franciaország már megkereste az EU illetékes szerveit, hogy megoldást találjanak a befagyasztott javak felhasználhatóvá tételére. Ugyanis mint kiderült, a befagyasztott vagyon felhasználása jogi nehézségekbe ütközik. Az ANT gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagja, Ali Tarhoni figyelmeztetett, a líbiai gazdaságot az összeomlás veszélye fenyegeti, s 2-3 milliárd eurós hitelt kért Franciaországtól, Olaszországtól és az USA-tól.
