Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-30 / 99. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Az MKP ellenzi a járulékreformot Pozsony. Az MKP ellenzi a kormány járulékreformját. A párt szerint az csak szerény javulást eredményez az alkalmazottak számára, a kisvállalkozók nagy részére nézve viszont negatív következményekkel jár. Az MKP súlyos hibának tartja, hogy a pénzügyminiszter nem készített a reformmal kapcsolatban hatástanulmányt. A párt ugyancsak elutasítja a szuperbruttó bér bevezetését. Az MKP tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: az ipari beruházások állami ösztönzéséről szóló törvény módosító tervezete nem ösztönzi kellőképpen, hogy a nagyobb beruházások a hátrányos helyzetű régiókban valósuljanak meg. (MSz) Több mint 70 ezer új állampolgár Budapest. Tegnapig 70 859 kérelmező nyújtott be magyar állampolgársági kérelmét, hetente 4 000 kérelmet adnak be a határon túli magyarok. A külképviseleteken a legnagyobb érdeklődés Csíkszeredán, Szabadkán és Kolozsváron tapasztalható, de volt ügyfél Tallinnban, Bejrútban, Abu Dhabiban, Tokióban és Teheránban is. (ű) A KDH törölné a mečiari amnesztiákat Pozsony. A KDH újra kísérletet tesz a mečiari amnesztiák eltörlésére. Ehhez azonban legalább 90 szavazatra van szükség, tehát ellenzéki, smeres voksokra is. Robert Fico, a Smer elnöke jelezte, nem támogatja a kezdeményezést, Ján Slota, az SNS elnöke viszont nem zárta ki ezt. Vladimír Mečiar 1998-ban, amikor átmenetileg az elnöki jogköröket is gyakorolta, közkegyelemben részesítette azokat, akik részt vettek ifjabb Michal Kováč elrablásában. (TASR) Vita Szlovákia és a Deutsche Telekom között Ráült a pénzre a német fél ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Parázs vita robbant ki a Radičová-kormány és a Deutsche Telekom között, mert a Slovak Telekom (ST) távközlési társaság többségi német tulajdonosa csütörtökön elutasította az állam képviselőinek javaslatát, hogy a tavalyi gazdasági eredmények után a cég szétossza a 258 millió eurónyi osztalékot. „Ez nyílt konfliktus az állammal. Egyetlen ésszerű érvvel sem magyarázható, miért nem osztható szét a nyereség” - reagált a történtekre Juraj Miškov gazdasági miniszter. Az ST 51%-a német, 49 százaléka pedig hazai tulajdonban van (ebből 34% a gazdasági tárca, 15% pedig a Nemzeti Vagyonalap birtokában). Az államot illető 126,4 millió euró miatti konfliktusra reagálva a Deutsche Telekom vezetése tegnap jelezte, kész a gazdasági tárcával tárgyalni az ügyben. Miškov hozzátette, a német többségi tulajdonos hajlandó volna az állam által igényelt összeg egyharmadát kifizetni, „de ezt nem tartjuk megfelelő ajánlatnak, mert nem licitálni akarunk.” A kormány éppen a közelmúltban vetette fel, hogy értékesítené a Slovak Telekomban levő tulajdonrészét. (TASR) A koalíció megvárja a magyar választótörvényt Matovič visszaadná az elvett állampolgárságot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament májusi ülésszakán ismét téma lesz a kettős állampolgárság, Igor Matovič független képviselő saját javaslatot terjeszt elő. A kormánykoalíció korábban jelezte, őszig vár a törvénnyel, amíg kiderül, pontosan müyen választójogot ad az Orbán- kormány a határon túli magyaroknak. Matovič szerint felelőtlenség őszig várni. Ha az ő javaslatát elfogadná a parlament, akkor büntetés nélkül vehetnék fel más ország állampolgárságát azok, akiket az adott országhoz legalább egy éves tevékenység (tanulmányok, vállalkozás, lakhely) köt. Visszaigényelhetnék továbbá a szlovák állampolgárságukat azok, akik a Fico-féle törvény miatt elvesztették, de rendelkeznek üyen egy éves kötődéssel. A többi kettős állampolgár ugyanúgy elvesztené szlovák állampolgárságát, mint jelenleg. A javaslatnak akkor lenne esélye, ha az ellenzéki Smer és még egy koalíciós párt is támogatná, de ez nem valószínű. Sólymos László (Híd) lapunknak elmondta, nem hajlandóak olyan törvényt támogatni, amely bünteti a kettős állampolgárokat. „Úgy tudom, Matovič nem egyeztetett senkivel, a koalíció megvárja a magyar választójogi törvényt. A képviselő úr valószínűleg ismét csak a figyelmet szeretné magára vonni” - mondta Sólymos. Matovič javaslata szerint azok is büntetlenül felvehetnék egy másik ország állam- polgárságát, akiknek közeli hozzátartozói az adott állam jelenlegi területén születtek. (TASR, vps) A bizottság döntése kötelező érvényű lesz a kormány számára Kisebbségi tanács tagokat keres Pozsony. Május 19-én alakul meg a kormányhivatal Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága. VERES ISTVÁN Az öttagú testületbe május 10-ig jelölhetnek tagokat a hazai magyar alapítványok, kulturális egyesületek, civil szervezetek, egyházak. A jelölő szervezet székhelyének Szlovákiában kell lennie, és a kisebbségek érdekképviselete terén kell tevékenykednie. Minden szervezet egy jelöltet állíthat a bizottságba, és egy küldöttet delegálhat az alakuló közgyűlésre, amelyen a küldöttek megválasztják az öt tagot. A több alapszervezetre tagolódó szervezetek (pl. Csemadok) is csak egyjelöltet állíthatnak, a jelöltnek nem kell feltétlenül ajelölő szervezettagjánaklennie. A kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa mellett működő Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságának 23 tagja lesz, az öt magyar tag mellett négy roma, két cseh, ruszin és ukrán, valamint egy-egy német, morva, zsidó, horvát, szerb, bolgár, lengyel, és orosz tag kap majd helyet benne. A bizottság jelentősége egyébként abban áll, hogy a kisebbségeket érintő témákban (például törvények előkészítésénél vagy módosításánál) javaslatokat tehet (a tanácson keresztül) a kormánynak, magyarázta lapunk kérdésére Szalay Zoltán, Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi és emberjogi kor- mányalelnök tanácsadója. „Ha kétharmados többséggel határozatot fogad el a bizottság, akkor az a tanács és a kormány számára kötelező érvénnyel bír” - mondta Szalay. A bizottságban az egyes kisebbségek képviselői olyan kérdésekben, amelyek csak az adott kisebbséget érintik, szinte maguk dönthetnek. „Például a lengyelek esetében, egy őket érintő témában összehívnak a lengyelek egy munka- csoportot, annak a véleményét képviseli majd a bizottságban az egyetlen lengyel tag, és az a vélemény kötelező érvényű az egész tanács és a kormány számára is” - hangsúlyozta Szalay. A kormányhivatal felhívásának teljes szövegét lapunk 26. oldalán olvashatják. A skandináviai szurkolók zöme állítólag inkább otthon marad, nem bízza magát a jegyüzérekre Hoki-vb: jönnek a koldusok és az oroszok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák fővárosba és Kassára érkező külföldi szurkolók ötödét a jelek szerint az oroszok teszik majd ki, annak ellenére is, hogy a belépőjegyek feketepiaci ára sok oroszt marasztal otthon. A moszkvai szlovák nagykövetség szerint sokan (például utazási irodák is) panaszkodnak amiatt, hogy nem lehet jegyekhez jutni, ennek ellenére 5-10 ezer orosz szurkolóra számítanak a szervezők. A spekulánsok rengeteg jegyet vásároltak fel, és többszörös áron adnak túl rajtuk. Peter Jakušík, a pozsonyi hotelszövetség elnöke szerint a jelenség miatt a skandináv szurkolók száma is kisebb lehet a vártnál, mivel ők jegyek híján nem bízzák magukat a feketepiaci jegyárusokra, inkább otthon maradnak. A spekulánsok egyébként a hotelszobák lefoglalásaival is nyerészkednek, állítja Jakušík. A világbajnokság szervezőbizottsága szerint a jegyeket a szokásos módon kezdték árusítani. „Szeptember végétől kaphatóak voltak, akár az interneten is. A szurkolóknak nem volt okuk várni” - nyüatkozta Michaela Grendelová, a bizottság szóvivője. Eddig hivatalosan 250 ezer jegy kelt el. A világbajnokság a turisták mellett sok külföldi hivatásos koldust is Pozsonyba vonz. A Néhány orosz szurkoló már a tegnap délutáni meccs előtt elfáradt. A vb első bombameglepetése, hogy Németország 2:0-ra legyőzte Oroszországot. (SITA-felvétel) hatóságok elsősorban románokról beszélnek, egy részük már néhány hónapja Szlovákiába érkezett, azután, hogy Bécsben betiltották a koldulást. Nálunk ezt nem tiltja a törvény. „Ha elő akarjuk állítani őket, ezt például rendzavarásért vagy garázdaságért tehetjük meg” - magyarázta Faragó Csaba pozsonyi kerületi rendőrfőkapitány. A pozsonyi hajléktalanok a hoki-vb idején a Lafranconi híd alatt kapnak ételt és tisztálkodási lehetőséget. A vb szervezői és a politikusok is állják ki a sorokat, és fizessenek a jegyért, mint a többi szurkoló, javasolja a Szlovák Nemzeti Párt. „Remélem, a politikusok nem lesznek olyan gerinctelenek, hogy ingyen helyekre ülnek, amelyeket egyébként a gyerekek, a valódi szurkolók, vagy a szociálisan hátrányos helyzetűek számára kellene fenntartani” - mondta Andrej Danko alelnök. A szervezőbizottság ugyanis ingyenjegyeket biztosít különféle állami tisztségviselőknek, például minisztereknek, (vps, sme, TASR) Holnaptól nem kell munkavállalási engedély, ha Ausztriában vagy Németországban akar dolgozni A magyarok nyernek a legtöbbet a nyitással összefoglaló Pozsony. Más országok tapasztalatai alapján a munkaerőpiac megnyitása után sem fog érdemben megugrani az Ausztriába és Németországba érkező munkavállalók száma. Osztrák szakértők szerint a legtöbbet a magyarok nyerhetnek a piacnyitással, a közelség miatt. A nyitás főleg a határ menti régiókban élők számára lesz előnyös, Németországba valószínűleg csak azok utaznak ki Szlovákiából, akik tartósan le akarnak telepedni az országban. Berlin teljes piacnyitást ígért, Bécs azonban nem. Az osztrák parlament a hónap elején elfogadott egy jogszabályt, melynek köszönhetően az azonos ágazatban dolgozó hazai és külföldi alkalmazottaknak ugyanakkora fizetés jár. Ezzel a szlovákiai munkások elveszítik piaci előnyüket, mert ugyanazt a munkát olcsóbban is elvégeznék. A szlovák munkaügyi minisztérium igazságtalannak tartja a törvényt, mondván: az Ausztriában megkapaszkodni akaró szlovák cégek nem tudnak olyan fizetést biztosítani, mint az osztrákok, ezért automatikusan kiszorulnak a piacról. Ivan Štefanec, a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke nyűt levelet írt az osztrák nagykövetnek a jogszabályeltörlése érdekében. Magyarország viszont üdvözli a jogszabályt. „Mindenki egyforma órabért kap majd” - nyilatkozta a piacnyitásról tartott nemzetközi konferencián Komáromi Róbert, a magyarországi munkahivatal igazgatója. A szlovének szerint ráadásul az osztrák norma a szlovén cégeket is rákényszerítheti a fokozatos béremelésre. „Ha meg akarják majd tartani a képzett munkaerőt, akkor megkell fizetni őket” - mondta Lúčka Žižek, a szlovén munkahivatal igazgatója. Johannes Kopf, az AMS Österreich közmunkáltatói szervezet képviselője úgy gondolja, éppen az lenne az igazságtalan, ha az azonos ágazatban dolgozó alkalmazottak bére között hatalmas eltérés lenne. A törvénnyel szerinte csak azt akarták elérni, hogy mindenkinek azonos feltételeket biztosítsanak. (dem)
