Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-30 / 99. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 30. Közélet-hirdetés 3 A szlovák történészek a mai napig kétségbe vonják az 1910-es cenzus anyanyelvi eredményeit, a magyarok a későbbiekét 1921-ben 22% volt a magyarok aránya Tíz év után ismét nép- számlálás lesz az országban. Mai összeállításunkban a népszámlálások történetét tekintjük át röviden, különös tekintettel a régiónkban lezajlott összeírásokra. MÓZES SZABOLCS Kis túlzással állítható, a népszámlálás szinte egyidős az emberi civilizációval. Népösszeírásokat már az ókorban is tartottak, a világtörténelem talán legismertebb népszámlálása a bibliai Újszövetségben szerepel. Az i. e. 6. évben tartott cenzus miatt kellett ugyanis Jézus Krisztus szüleinek elhagyniuk Názáretet, és József családjának városába, Betlehembe menniük. így született Jézus Názáret helyett Betlehemben - a népszámlálás miatt... Népösszeírást tartottak szinte az összes jelentős ókori birodalomban, Európában viszont csak az újkorban jött ismét „divatba” - elsősorban technikai és logisztikai okok miatt. Egy-egy összeírás lebonyolítása ugyanis meghaladta a középkori államapparátusok kapacitásbeli lehetőségeit. Adók és katonák A népszámlálások kezdetben két okból voltak fontosak az uralkodó elit számára: azt akarták megtudni, hány potenciális adózója van az államnak, illetve mennyi hadra fogható lakossal bír az ország. Az első, ezeken a célokon túlmutató népszámlálásokat a nemzetállamok korában, a 19. században tartották. Ekkor az adózási kérdések mellett legalább ennyire fontossá váltak a nemzetiségi és a felekezeti kérdéskörök. Európában a 19. század második felétől tartanak rendszeresen népszámlálásokat. A történelmi Magyarország - s így a mai Szlovákia - területén az első népösszeírást II. József rendeletére 1784 es 1787 között hajtották végre. Ennél korábbi hivatalos adatok nem állnak rendelkezésünkre az ország lakosságának számáról és összetételéről. A kutatók különböző közvetett módszerekkel - régi adó- összeírási listák, községlisták, egyházi jellegű összeírások - tudják csak megbecsülni, a korábbi századokban mennyi lehetett az ország lakosainak száma. A korábbi korok etnikai összetételének megállapítása még ennél is problémásabb. Történészek számításai szerint a tatárjárás előtt 1,5-2 millió lehetett a történelmi Magyarország lakosainak száma, ez a tatárjárás miatt közel a felére csökkent. Az 1300-as évek elején 2-2,5 millió lakosa volt az országnak, a 15. század végén, Hunyadi Mátyás uralkodása idején 3,5—4 millió. A másfél évszázados török megszállás ismét visszavetette az ország népességszámát, a 18. század elején hozzávetőlegesen 4-4,2 millió lakosa volt Magyarországnak. Összehasonlításként: 1910-ben 20 millió lakosa volt az országnak. Most hozzávetőelg 30 millióan élnek ezen a területen. A tatárjárás, de főképpen a török hódoltság az ország etnikai képét is alapvetően megváltoztatta. A tatárjárás után jelentek meg Magyarországon nagyobb számban a németek, a török előrenyomulás következtében nőtt meg jelentősen a szerb és román etnikum aránya. Magyar kutatók szerint a középkorban 70-80 százalék közötti volt a magyarok arány21 nap múlva lesz a népszámlálás száma, ez csökkent le a 18. század végére 40 százalék alá. Kissé sarkítva így elmondható: Trianon egyik közvetett „okozója” a 150 éves török hódoltságvolt. 1869-től rendszeresen A történelmi Magyarországon az első modern értelemben (Fotó: keptar.oszk.hu) volt, addig az 1921-es csehszlovák népszámlálás csak közel 22 százaléknyi magyart mutatott ki. Szakemberek szerint az igazság valahol a két adat között lehet. A szlovák történelemtudomány a mai napig kétségbe vonja az 1910-es cenzus anyanyelvi eredményeit, míg a magyar kutatók a csehszlovák népszámlálások visszásságaira mutatnak rá. A II. világháború után 1950-ben tartottak először népszámlálást, ezt már a kommunista hatalom szervezte. A rendszerváltás utáni első összeírásra 1991-ben került sor, az első anonim népszámlálást 2001-ben tartották. Egészen addig - országtól és rendszertől függetlenül - a kérdőíven fel kellett tüntetni a nevet is. Európában egyébként ritkaságszámba megy a névtelen kérdőív, Szlováldán kívül csak Magyarországon és Oroszországban nem kell megadni a kitöltő nevét. Franciaország az ellentétes példa, ott még alá is kell írni a kérdőívet. Az idei népszámlálás is hoz egy fontos újítást: ez lesz az első cenzus, melyen elektronikusan formában is ki lehet tölteni a kérdőíveket. Markthalle. Pozsony. Vásárcsarnok. Po/.diav i Bratislavy. vett népszámlálást 1869-ben tartották meg, azóta tízévente megszámlálják a lakosságot. Az első, a lakosság etnikai összetételét firtató cenzust 1880-ban tartották - igaz, akkor nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdeztek rá. Amíg 1869-ben, az első modem népszámláláson 12 váltakozó nagyságú kérdéskör került fel az összeírólapokra, addig 1900-ban már csaknem háromszor ennyi, 1941-ben pedig már 60-ra emelkedett a kérdéskörök száma. Manapság a statisztikusok a kérdőívek összeállításakor főként két dologra figyelnek: a kérdések legyenek közérthető- ek, világos választ lehessen rájuk adni, másrészt pedig a kérdőív kitöltése ne tartson túl sokáig. Annak ellenére, hogy a népszámláláson való részvétel kötelező, sok múlik azon, mennyire akarnak közreműködni a polgárok. A tapasztalatok szerint a rosszul megfogalmazott, vagy bonyolult kérdésekre statisztikai szempontból használhatatlan válaszok érkeznek, a hosszú kérdőív kitöltése pedig fárasztó - ez szintén csökkenti a körültekintő kitöltési hajlanA történelmi Magyarország területén az utolsó népszámlálást 1910-ben tartották, akkor - Horvátország területét nem számítva - a lakosság több mint fele magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Az utolsó magyar népszámlálást a mai Dél- Szlovákia területén 1941-ben ejtették meg, három évvel a magyarlakta vidék Magyar Királysághoz történt visszacsatolása után. Az első csehszlovák népösszeírásra 1919-ben került sor, az első csehszlovák nép- számlálást pedig két évvel később tartották. Míg az 1910-es magyar nép- számlálás szerint a mai Szlovákia területén a lakosság 30 százaléka magyar anyanyelvű Másodszor anonim, először neten dóságot és a népszámlálás eredményeinek felhasználhatóságát. Emellett fontos szempont, hogy a kérdéskörök összehasonlíthatóak legyenek. A statisztikusoknak vigyázniuk kell arra, hogy a kategoriális újítások ne tegyék lehetetlenné az összehasonlítást legalább az eggyel korábbi népszámlálással. A helységneveket magyarul, vagy szlovákul kell írni az űrlapon? A magyar nyelvű kérdőíveken a helységneveket magyarul is lehet, utána törtjellel elválasztva szlovákul (pl. Kassa/Košice). Ha magyarnak vallom magam, esetleg elveszíthetem szlovák állampolgárságomat? Nem. A nemzetiségnek semmi köze az állampolgársághoz. A magyar nemzetiség vállalása semmiféle hátránnyal nem járhat. A nemzetiség szabad vállalását a szlovák alkotmány, nemzetközi szerződések és más törvények is biztosítják. A kérdőívek ráadásul anonimek, az adatok feldolgozása után bezúzzák azokat - így senki sem tudja megállapítani, ki minek vallotta magát. A szlovák állampolgárságot csak azok veszítik el, akik a 2010 nyara után szerezték meg egy másik ország állampolgárságát. Tehát az sem veszíti el állam- polgárságát, aki már 2010 nyara előtt kettős állampolgárságot szerzett. Miért fontos, hogy egy településen milyen arányban vallják magukat magyarnak az emberek? Ha egy község a nyelv- használati küszöb fölé kerül, akkor a hivatalokban lehet magyarul beszélni, a hivatalnak ezt a lehetőséget biztosítania kell. A hivatalokhoz írásban is lehet fordulni magyarul, és a hivatalnak magyar nyelvű választ is kell adnia. Az önkormányzati ülésen magyarul is fel lehet szólalni, a fontos feliratokat magyarul is fel kell tüntetni. A feliratokat akár első helyen is fel lehet tüntetni magyar nyelven. A település nevét magyarul is ki kell helyezni, az utcaneveket magyarul is fel lehet tüntetni, stb. (nepszamlalas2011.sk) „Áldott teste, lelke csak érettem fárad, Köszönöm Istenem az édesanyámat!“ (Dsida Jenő) MOST^J^HÍdX az együttműködés pártja - strana spolupráce Szeretettel.köszöntünk minden édesanyát és nagymamát anyák napja alkalmából. Bugár Béla, a Híd elnöke RE101100196
