Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-29 / 98. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com wmmhswm Atomreaktort akart építeni Párizs. Amano Jutója, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) vezetője tegnap elismerte, hogy Szíria titokban atomreaktort akart építeni. Kijelentette, hogy az izraeli repülőgépek által öt évvel ezelőtt megsemmisített célpont „egy építés alatt álló reaktor volt”. Szíria azóta is tagadja, hogy a lerombolt épületet nukleáris célra használták volna, és elutasít minden olyan vádat, amely szerint titkos nukleáris tevékenységet folytat. (MTI) Halál négy tüntetőnek Dubaj. Halálra ítélt négy embert Bahreinben a katonai törvényszék, akik részt vettek az elmúlt hetekben a perzsa-öbölbeli arab országban zajló kormányellenes tüntetéseken. Az állami sajtó szerint három további tiltakozó életfogytig tartó börtönbüntetést kapott a zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson. Emberölés volt a vád a hét síita ellen, a bíróság szerint ők a felelősek két rendőr haláláért, akik egy tüntetésen vesztették életüket, miután a tiltakozók szándékosan elgázolták őket. A karhatalom februárban-márci- usban erőszakkal verte le a főváros, Manáma központjában, a Gyöngy téren a szunnita uralkodó elit elleni megmozdulásokat, amelyeket a síita ellenzék szervezett. (MTI) Terhesek Dániának Koppenhága. Takarékossági okokra hivatkozva a dán kormány tovább akarja szigorítani a külföldiek bevándorlását. A Jyllands Posten napilap híre szerint öt minisztérium szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a bevándorlásra vonatkozó előírások tíz évvel ezelőtti szigorítása jelentős megtakarítással járt az államkassza szempontjából. Soren Pind integrációügyi miniszter kijelentette: „Nincs lelkifurdalásom amiatt, hogy még szorosabbra zárjam a határokat azok előtt, akikről gyanítható, hogy terhére lennének Dániának.” A tárcaközi jelentés rámutat: a nem nyugati országokból érkezett bevándorlók évente 15,7 milliárd korona kiadást jelentenek a dán adófizetőknek. Ezzel szemben a nyugati államokból érkezett külföldiek évi 2,2 milliárd korona tiszta hasznot hajtanak az államkasszának. (MTI) A zsidó állam semmilyen formában sem hajlandó tárgyalni az iszlamista Hamásszal Nem hoz békét a megbékélés Jeruzsálem/Gáza. Fura módon nemhogy javítaná, inkább rontja az izraeli-palesztin béke esélyeit az egyiptomi bábáskodással megkötött, szerdán este aláírt Fatah-Hamász megállapodás. Az izraeli vezetők fatális tévedésnek minősítették a paktumot, amelyet Irán rögtön üdvözölt. ÖSSZEFOGLALÓ A megállapodás szerint az eddigi kibékíthetetlen ellenségek, a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah és a Gázai övezetet uraló Hamász néhány napon belül átmeneti időre nemzeti egységkormányt alakít, és egy éven belül parlamenti és elnökválasztásokat tartanak a palesztin területeken. Az egyezség ötéves szembenállásnak vet véget. A Hamász 2006-ban megnyerte a parlamenti választásokat, majd a következő évben egy rövid, de véres polgárháborúban kiszorította a Fatahot a Gázai övezetből. Azóta a palesztin elnök és a Palesztin Hatóság (PH) ellenőrzése csak az Izraeltől keletre fekvő Ciszjor- dániára terjed ki, itt a PH Sza- lám Fajjád vezetésével külön kormányt hozott létre. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter tegnap értésre adta: a zsidó állam nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni egy olyan palesztin kormánnyal, amelyben a szélsőséges Hamász is képviselteti magát. Azzal fenyegetőzött, hogy Izrael számos megtorló intézkedést hoz a PH ellen. Ugyanis mostantól fogva több száz Hamász-terro- rista nyerheti vissza a szabadságát, és a kiegyezés oda vezethet, hogy a radikális szervezet átveszi a hatalmat Ciszjordáni- ában is. Liberman meglebegtette: Izrael megvonhatja Abbász elnöktől és Fajjád kormányfőtől a különleges jogállást, vagyis: nem utazhatnának szabadon Ciszjordániában. A zsidó állam emellett befagyaszthatja a PH nevében Izrael által beszedett adók átutalását. Izrael eddig kizárólag a Fatah-kormánnyal folytatott tárgyalásokat, a Ha- mászt - mivel alapokmánya szerint is a zsidó állam elpusztítására törekszik - terrorszervezetnek tekinti. Benjámin Netanjahu kormányfő előzőleg azt mondta, Abbász nem remélheti, hogy folytatódni fognak az izraeli-palesztin béketárgyalások, ha békét köt a Hamásszal. „A Palesztin Hatóságnak döntenie kell, hogy Izraellel vagy a Hamásszal köt békét. A kettő egyszerre nem lehetséges.” Elemzők szerint az arab tavasz következménye a palesztin-közi alku, s az egyik ilyen fontos fejlemény a szíriai belpolitikai válság. A szír vezetés a Hamász egyik fő pártfogója, pl. Háled Mesaal Hamász-vezér is Damaszkuszban rendezte be főhadiszállását. Bassár el-Aszad elnök rendszere azonban március közepe óta egyre tóterjedtebb tiltakozó megmozdulásokkal kénytelen szembenézni. Az Aszad-rezsim gyengülése pedig nyomás alá helyezte a Hamászt. A másik fontos közel- keleti fejlemény Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukása volt, aki viszont Abbászt támogatta. (MTI, ú) Tunéziai bevándorlók Vacsora után a dutyiba Párizs. Több tucat Olaszországból érkezett tunéziai bevándorlót vett őrizetbe szerdán késő este a rendőrség Párizsban. A tömeges előállításra akkor került sor, amikor a vöröskereszt ételt osztott annak a mintegy kétszáz tunéziainak, akik hetek óta egy parkban, a szabad ég alatt élnek. Omeyya Seddik, egy jogvédő egyesület vezetője elmondta: a rendőrök hagyták, hogy az emberek megegyék a vacsorájukat, aztán pedig szinte mindenkit bevittek. „Felháborító ez a módszer” - mondta. A francia rendőrség szerint az akció folytatása az előző napi fellépésnek, amelynek során több mint hatvan olyan tunéziait állítottak elő Párizsban és környékén, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. Jelentős részükre kitoloncolás vár - közölte a prefektúra. (MTI) Az VSA déli államain átsöpört tornádók halálos áldozatainak száma a tegnap déli összesítések szerint elérte a kétszázat. A legtöbben - 132-en - Alabamában vesztették életüket. A viharok a legsúlyosabb pusztítást DeKalb megyében végezték, itt legalább 30-an haltak meg a természeti csapás következtében. Az elmúlt 4-8 órában legalább 50 tornádóról érkezett jelentés. Az érintett államokban - Mississippi, Alabama, Tennessee, Kentucky, Georgia - szükségállapotot hirdetettek ki. (TASR/AP-felvétel) Nem szívesen lőnek a tüntetőkre a katonák Aszad is elszigetelődhet ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Szokatlan egyet nem értéssel kellett szembenéznie mind a hadsereg, mind a politikai elit részéről Bassár el- Aszad szíriai elnöknek a tüntetések leverése miatt. Jogvédők szerint az erőszaknak már 500 halálos áldozata van. Az államfő Baasz pártjának 200 tagja lemondott, miután a kormány tankokat küldött a tüntetések központjának számító Deraa városába. Mivel azonban a Baasz párt összesen egymillió tagot számlál, a lemondásoknak csak szimbolikus jelentőségük van. Korábban még ez a szórványos ellenállás is elképzelhetetlen lett volna. Külföldi diplomaták arról is beszámoltak, hogy az elnökhöz hű alavita kisebbséghez tartozó tisztek által vezetett hadsereg köreiben sem népszerűek a kormány intézkedései. Állítólag a katonák legalább egyszer már összecsaptak a titkosrendőrökkel, hogy megállítsák őket, amikor a tüntetőket lőtték. „Senki nem állítja, hogy Aszad hamarosan elveszíti az irányítást a fegyveres erők fölött, de amikor arra kezded használni a hadsereget, hogy a saját népedet mészárolja, az a gyengeség jele” - fejtette tó egy diplomata. Aszadot a nemzetközi közösség részéről is egyre több kritika éri. Az USA már fontolóra vette az ország elleni szigorúbb szankciók bevezetését, az európai kormányok pedig ma tárgyalják meg Szíria ügyét. Az ENSZ erőszakot elítélő nyilatkozatát azonban, az európai nyomás ellenére, Oroszország, Kína és Libanon ellenállása miatt nem sikerült elfogadni. (MTI,ú) Marokkói merénylet Turistákat öltek meg Rabat. Robbanás történt Marrakes egyik kávéházában tegnap, a detonáció legkevesebb 14 ember halálát okozta. Helyi illetékesek közölték: az áldozatok közül 11 külföldi turista volt. A sebesültek száma 20 körüli. A hatóságok előbb balesetre gyanakodtak, azt hitték, gázrobbanás történt. Később közölték, hogy valószínűleg bűncselekményről van szó. Ha ez a verzió nyer megerősítést, úgy az elmúlt nyolc év legvéresebb merénylete történt az észak-afrikai országban. A detonáció a város- központban lévő, turisták által közkedvelt kávézó épületének második szintjén következett be. A forgalmas környéken pánik tört ki a robbanás hatalmas döreje miatt. Legutóbb 2003- ban Casablancában, Marokkó pénzügyi központjában egy öngyilkos merénylő pokolgépes merényletével magával együtt 45 ember életét oltotta ki. (MTI) Újabb baráti tűz Harcok két városért Miszráta. A NATO egyik légicsapásában 12 felkelő halt meg, 40 pedig megsérült Misz- rátában. „Háborúban mindig történnek hibák” - mondta az Átmeneti Nemzeti Tanács egyik szóvivője. A NATO sajnálatát fejezte tó. A hírek szerint egyre romlik a humanitárius helyzet Líbia harcok sújtotta területein. Tegnap a két kulcsfontosságú városért, Miszrátáért és Zente- nért folytak a harcok. Zentennél a lázadók néhány kilométerrel hátrább szorították a Moammer Kadhafihoz hű erőket, amelyek aztán a környező dombokról tüzérségi fegyverekkel és rakétákkal támadták a várost. A kórházban már nem tudják ellátni a betegeket és sérülteket, mert minden eszközből kifogytak. Misz- rátát továbbra is ostromgyűrű fojtogatja. A lázadóknak sikerült biztonságossá tenniük a kikötőt, ellenben a repülőtér övezetében súlyos harcok dúlnak. (MTI) Gyanúsnak tűnik a phenjani rezsim váratlan engedékenysége Carterrel üzent Kim Dzsong II ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Kim Dzsong II északkoreai vezető kész előfeltételek nélküli tárgyalásokra bármiről, beleértve a közvetlen tárgyalásokat Dél-Koreával. Ezt tegnap Szöulban közölte Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki háromnapos észak-koreai látogatás után érkezett a déli fővárosba. „Konkrétan azt mondta nekünk, hogy hajlandó bármikor közvetlenül találkozni Ri Mjong Bak (dél-koreai) államfővel” - fogalmazott az exelnök, hozzátéve: ha Kim hajlandó lenne nukleáris és katonai ügyekről tárgyalni Dél- Koreával, az politikaváltást jelezne, Észak ugyanis korábban azt hangoztatta, hogy csak az USA-val vitatná meg ezeket a kérdéseket. Carter szöuli szavai azért voltak meglepőek, mert pár órával korábban még azt Cartert nagy megbecsülés övezi Észak-Koreában, amióta 1994- ben segített egy nukleáris alku kidolgozásában (SITA/AP) mondta, hogy Phenjan amerikai biztonsági garanciákat kér cserébe atomprogramja feladásáért. A koldusszegény Észak-Korea azt hangoztatja, hogy kész visszatérni az atomprogramjáról szóló, leszerelésért cserébe segélyt ajánló hathatalmi tárgyalásokhoz, amelyekről több mint két éve kivonult, miután második atomfegyver-kísérlete és nagy ható- távolságú rakétával végrehajtott kísérlete miatt újabb ENSZ-szankciókkal sújtották. Carter három európai politikus - Marttá Ahtisaari volt finn, Mary Robinson volt ír államfő és Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnök, a vének tanácsának tagjai - társaságában járt Északon. Nem találkozott személyesen Kim Dzsong Iliéi, de kapott tőle egy jegyzéket, amikor a phenjani repülőtérre indult, hogy Szöulba utazzon. Szöuli és washingtoni illetékesek tegnap sem fűztek sok reményt ahhoz, hogy Carter áttörést ért volna el a régóta holtponton lévő, elmérgesedett atomtárgyalásokon. (MTI, ú)
