Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-29 / 98. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 29. Vélemény És háttér 7 Az állampolgárság megadása egyszerű tétel volt, a választójog kiterjesztése kemény dió Határon túli szavazatok Szavazhatunk? Biztosan, csak az a kérdés, hogyan, hol s kire. Budapest már ősszel dönt a kérdésben, de a részleteket még azok sem tudják, akik döntenek. MÓZES SZABOLCS Lázár János fideszes frakcióvezető szerint pártjában még nem alakult ki egységes nézőpont arról, hogy a határon túli magyar állampolgárok milyen formában vehessenek részt a magyar országgyűlési választásokon. Ha valamiben hinni lehet a politikusnak, akkor ebben a kérdésben biztosan. A téma ugyanis összetett. Nem, nem a várható szlovák reakciók miatt, ezek valószínűleg a legkevésbé érdeklik a budapesti döntéshozókat. Egyrészt a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt a kérdés nem oldható meg egyszerű jogkiterjesztéssel, másrészt a Fidesznek számolnia kell a magyarországi visszhanggal is. Szlovákiában a „külföldi szavazás” nem probléma: a külhoni szlovák állampolgár az illetékes hivatalnál jelentkezik, hogy voksolni szeretne, majd megkapja a szavazólapját, melyet a követségen lead. Magyarországon viszont a pártlisták mellett egyéni választókerületi képviselőket is választ a honpolgár, ráadásul ez előbbi esetében sem országos listára adja voksát, mint nálunk, hanem megyeire. Ez pedig a határon túl nem alkalmazható, elsősorban jogi, technikai okok miatt. Például ki gyűjtené nálunk a kopogtatócédulákat, ki ellenőrizhetné, hogy nem történt-e csalás, ki hitelesíthetné a helyi adatokat? Arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen lenne igazságos határon túli egyéni kerületeket rajzolni - az egyéni választókerületeknek ugyanis megközelítőleg ugyanolyan nagyoknak kell lenniük, hogy egy képviselő ugyanannyi szavazót képviseljen. Míg a hazai népmozgalmi viszonyokról pontos adatokkal rendelkezik a központi kormányzat, addig a határ másik oldalán élő magyar állampolgárok számáról - s főként arról, az adott régióban hány ilyen lakos van - valószínűleg csak találgathatna. Ha viszont csak listára szavazhatnánk, a Fidesznél is „magyarabb” erők könnyen rásüthetnék a kormánypártra, hogy a határon túliakat nem tekintik egyenrangú polgároknak. Megoldást jelentene, ha Magyarország áttérne a tisztán listás rendszerre, ez viszont lehet, hogy a Fidesznek nem felelne meg. Elvégre, ha a tavalyi országgyűlési választásokat tisztán listás rendszerben tartották volna, akkor Orbánék- nak most nem lenne kétharmaduk, sőt, csupán néhány fős többséggel rendelkeznének a parlamentben. S ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. Az egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak. Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot - a hangsúly a potenciális szón van -, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az „óvatosság” ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat. Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés. JEGYZET A vajda beszól LŐR1NCZ ADRIÁN Bevallása szerint a Magyar- országon élő cigányok harminc százaléka Lakatos Attila fejét akarta venni, amikor a Borsod megyei vajda kimondta, hogy van cigány bűnözés. „Nem az a baj, hogy én ezt mondtam, hanem az, hogy nem teszünk ellene mi, cigányok” - közölte a Fidesz által szervezett Nemzeti Konzultáció ózdi állomásán alig két hónappal ezelőtt, február elején. A mindent látó youtube videómegosztó portál jóvoltából két és fél perces, kivonatolt felszólalása már szlovák felirattal is olvasható, hadd lássa ország-világ, hol is tart a magyar nemzet az etnikai kérdések rendezése terén. Nagyjából sehol, hiszen azzal, hogy egy cigány regionális politikus (már ha a vajda annak tekinthető) nyíltan beszél a témáról, még nem oldódik meg semmi - bár kezdetnek biztató. A szlovákiai viszonyokkal összehasonlítva már csak azért is, mivel a tájainkon nagyon diplomatikusan továbbra is „romaproblémának” nevezett kérdéskör lényegét senki sem fogalmazta meg pontosan. Persze megvan ennek a maga oka és bája, amit Lakatos Attila a magyarországi viszonyok kapcsán imigyen fogalmaz meg: ,Az országos cigány vezetőséget úgy, ahogy áll, bíróság elé kell állítani, s börtönbe zárni... Mert ezt a cigányságot húsz éve kómában tartják.” Valljuk be, Szlovákia sem áll sokkal jobban, csak épp ködösítésben komolyabb eredményeket tud felmutatni. Sarkítva fogalmazva: a Kárpát-medencében túl sokan s túl jól profitálnak abból, hogy ne találjanak kézzelfogható megoldásokat akár a cigánykérdésre, akár a romaproblematikára. A kisszámú kivételtől itt kérek elnézést. Gyöngyöspatán és Hajdú- hadházán hetek óta áll a bál - önjelölt polgárőrök, betyárok róják az utcákat, a cigányok a helyi lakosokat, a tévéstábokat támadják, a Borsod megyei cigányvajda meg kerek perec kijelenti: ha tőle négyszer ellopják a tyúkját, búzáját vagy krumpliját, maga is gárdistának áll. A folytatást, sajnos, nem közölte. KOMMEMTAR Bársonyszéki lobbi MOLNÁR IVÁN Nem létezik olyan törvény, amellyel mindenki teljes mértékben elégedett lenne. Ha a parlament olyan jogszabályt hozna, amely csak egy mondatból állna, és kizárólag azt követelné, legyen világbéke, egész biztosan ebbe is belekötne valaki. Semmi, még a legelemibb emberi jogok sem korbácsolják fel az érzelmeket azonban olyan mértékben, mint az, ha a pénztárcánkról és a megélhetésünkről van szó. Márpedig a kormány adó- és járulékreform-tervezete, valamint a munkatörvénykönyv módosítása ezek közé tartozik, ezért nem csoda, hogy mindkettő rég nem látott indulatokat szít, amelyeket a politikusok és a szlovák média egyre nagyobb részéről megnyilvánuló magyarellenes hisztériakeltés sem tud elkendőzni. A kormány tegnap elfogadta a munkatörvénykönyv módosításának tervezetét. Hogy erre mit szól a parlamenti ellenzék, teljesen mellékes. Ez utóbbit ugyanis olyan pártok alkotják, amelyek az előző választási ciklusban hazaárulással felérő gazdaságpolitikát folytattak, jelenleg pedig - a hatalomba való visszatérés reményében - a „minél rosszabb, annáljobb” elvet vallják magukénak. Ennekjegyében próbálják meg minél inkább a kormány ellen fordítani a szakszervezeteket is. Nagy erőfeszítéseket persze nem kell tenniük, hiszen a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei e nélkül is paprikás hangulatban vannak, amit a szakszervezetek tüntetéshulláma is bizonyít. Csaknem ugyanilyen elégedetlenek azonban a munkáltatók is, akik leginkább azt róják fel a kormánynak, hogy nem teljesíti a kormányprogram egyik sarkalatos pontját, amely a hazai munkapiac rugalmasabbá tételéről szólt. A munkavállalók és a munkáltatók érdekeit a kormány nem hagyhatj a figyelmen kívül, hiszen a jogszabály elsősorban őket érinti, ők tudják a leginkább, mi lennejó számukra. Mindkét félnek tudatosítania kellene azonban, hogy teljes mértékben egyiküknek sem engedhet a kabinet. Ezt az elvet persze a kormánynak is elkellene ismernie, jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy inkább a munkáltatók felé hajlik. Juraj Miškov gazdasági miniszter például ez utóbbiak lelkes szószólója a kormányban, és valószínűleg nincs egyedül. Nem csoda, hiszen a miniszterek jelentős része a vállalkozói szférából került a bársonyszékbe, és ha leköszönnek, egy részük oda is tér vissza. Ez persze nem feltétlenül hátrány, nem ártana tudatosítaniuk azonban, hogy amíg a miniszteri bársonyszékben ülnek, az összes választó- polgár érdekeit kellene szem előtt tartaniuk, és nem azon törni a fejüket, mi lenne nekik a legjobb, ha pár év múlva visszatérnek cégeik élére. ák FIGYELŐ Négyen állnak bíróság elé Négy rendezvényszervező ellen emelt vádat a VI-VII. kerületi ügyészség a Nyugati téri West-Balkán szórakozóhe- lyenjanuár 15-énháromhalá- los áldozatot követelő tragédia ügyében halálos tömegszerencsétlenség okozásáért. A Népszabadság emlékeztetett arra, hogy a rendőrség nyolc személyt hallgatott ld gyanúsítottként, majd a nyomozás végén valamennyiük ellen vádemelést javasolt, azonban az ügyészség négy gyanúsított esetében vagy azt látta bizonyítottnak, hogy nem vettek részt a tragikus véget ért buli szervezésében, vagy úgy ítélte meg, hogy nem lehet bizonyítani az érintettségüket. Bíróság elé kell állnia a West-Balkán Kft. ügyvezetőjének, a Noise Life-bulikat szervező cég főszervezőjének, a zenés rendezvényeket szervező DieselMusic 2010 Kft. nevében eljáró rendezvényszervezőnek és a West- Balkánban rendezett Noise Life Night biztonságáért felelős cég ületékes biztonsági főnökének. Az ügyészség szerint a tevékenységükre vonatkozó jogszabályok és előírások közül egyet sem tartottak be. A tragédiában elhunyt három fiatal lányt az orvosok szerint 8-10 percig préselte a tömeg a földhöz, illetve a korláthoz; halálukat mellkasi összenyomás miatti fulladás okozta. (MTI) Sporttal a tömegek felé Új tömegsport-egyesület megalapításával szeretne a fiatalok felé nyitni az MSZP. A Népszabadság úgy tudja, az MSZP Parlamenti Frakció Tömegsport Egyesület elnökének Vincze Géza (FTC) mesteredzőt kérték fel, a szakosztályokat szocialista politikusok vezetik. Mesterházy Attila pártelnök irányítja a labdarúgó-szakosztályt, Szanyi Tibor felel az asztaliteniszért, a futásért Varjú László, a motorosokat Oláh László vecsési pártelnök szervezi, Baja Ferenc felel a teniszért, a kerékpár- és természetjárás-szakosztályt Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszter vezetheti. A Népszabadság úgy tudja, lesz sakk- és pókerszakosztályis. (MTI) _______________________________________. ___________________________________________________________________________________L—__- Isten veled, drágám! A tévé elé ülök, a hokivébé után találkozunk! - (Peter Gossányi rajza)
