Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-28 / 97. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com MKmunmm Kisebbségi nyelvi jogok Bécs. Több mint fél évszázad után megállapodás született Klagenfurtban a karintiai szlovén kisebbség nyelvi jogainak részletes szabályozásáról. A megállapodás értelmében 165 dél-karintiai településen kell német-szlovén kétnyelvű helységnévtáblákat használni, ez a jelenlegi szám kétszerese. Egyezség született arról is, hogy mely településeken kell a kisebbségi nyelvet is hivatalos nyelvként használni. (MTI) Meghalt nyolc NATO-katona Kabul. Az afganisztáni NATO-misszió 8 katonája vesztette életét a kabuli repülőtéren tegnap kirobbant lövöldözésben - közölte az ott állomásozó nemzetközi haderő (ISAF). Meghalt egy biztonsági magáncég alkalmazottja is, aki szerződéses kapcsolatban állt az ISAF-fel. Az afgán légierő ezredesi rangú pilótája nyitott tüzet az afgán légierő reptéri parancsnokságán az ott tartózkodó afgán és szövetséges katonákra. A megtámadottak viszonozták a tüzet, és lelőtték a támadót. (MTI) Obama megint magyarázkodik Washington. A Fehér Ház le akarja hűteni az újabb vitát arról, hogy az amerikai elnök valóban amerikai földön született- e, ezért nyilvánosságra hozta Barack Obama születési anyakönyvi kivonatának teljes hitelesített másolatát. Obama már a 2008-as kampányban közzétette a születési helyét igazoló iratok rövid változatát, és akkor úgy tűnt, ezzel semmissé váltak azok a kételyek, amelyek azt feszegették, hogy Obama nem is az USA-ban született, vagyis nem illeti meg az elnöki tisztség. (MTI) Új vízi út épülhet Ankara. A zsúfolt Boszporuszt tehermentesítő új vízi út megépítésére tett ígéretet tegnap a török kormányfő. Recep Tayyip Erdogan szerint az Isztam- bul-csatorna a Fekete-tengert kötné össze a Márvány-tengerrel, ahonnan a Dardanellákon át kijárat nyűik az Égei-tengerre, vagyis a Földközi-tengerre. Június 12-én parlamenti választásokat tartanak Törökországban, a bejelentés a választási kampányban hangzott el. (MTI) Egy volt ClA-főnök a védelmébe vette a líbiai ezredest - ellentmondó vélemények az állítólagos európai zsoldosokról Összefogtak a törzsek Kadhafi ellen James Foley (balra) ismert amerikai újságíró és Manuel Brabo spanyol fényképész édesanyja szinte egy időben közölte a sajtóval: a fiuk április 23-án adott először életjelt magáról. Mindketten egy tripoli börtönből telefonáltak haza, azt mondták, jól vannak. Foley-t, Brabót és még két újságírót április 5-én vették őrizetbe Kadhafi katonái Brega mellett. (TASR/AP-felvételek) Tripoli/Párizs/Washington. Hatvanegy líbiai törzs vezetői szólították fel távozásra Moammer Kadhafit, akit a CIA volt igazgatója a védelmébe vett. Egy szakértő szerint Líbiában a kormányerők oldalán 300-500 európai, köztük EU-tagál- lambeli zsoldos is harcol. ÖSSZEFOGLALÓ Közös nyilatkozatot adtak ki a 61 líbiai törzs vezetői, illetve képviselői arról, hogy „miután a diktátor távozott a hatalomból, az egységes Líbiát áll szándékukban építeni. „Semmi nem oszthat meg minket. Ugyanazt az ideált osztjuk a szabad, demokratikus és egységes Líbiát illetően” - áll a dokumentumban. Az április 12-én megfogalmazott dokumentumot Párizsban hozta nyilvánosságra Ber- nard-HenriLévy filozófus. A 61 aláíró között az ország valamennyi • törzsét képviseli legalább egy személy, s képviseletük Líbia teljes területét lefedi. Igaz, vannak törzsek, amelyek még megosztottak - mondta Lévy, aki aktívan támogatja az ellenzéket tömörítő Átmeneti Nemzeti Tanácsot. Állítólag a filozófus vette rá Nicolas Sarkozy elnököt a katonai beavatkozásra. Michael Hayden, az amerikai CIA volt vezetője (2006-2009) egy konferencián kijelentette: KadhafiesetlegesbukásaazUSA számára azzal a veszéllyel fenyeget, hogy rövid távon megnehezíti a terrorizmus elleni küzdelmet. A volt tábornok kijelentette: a CIA jó munkakapcsolatot tartott fenn Kadhafival és egykori külügyminiszterével, az április elején Londonba szökött Músza Kuszával. „Bármit is gondolnak Kadhafiról és Músza Kuszáról, jó partnerek voltak a terrorizmus elleni harcban” - állította Hayden. Egy görög szakértő szerint Líbiában a kormányerők oldalán 300-500 európai, köztük EU- tagállambeli zsoldos harcol. Az EU-s kérdésekkel foglalkozó euobserver.com honlapnak nyilatkozó, Párizsban dolgozó görög szakértő, Michel Koutouzis elmondta, az európai zsoldosok a nehézfegyverekre, a helikoptertechnológiára és a katonai taktika területére szakosodtak. Napi zsoldjuk akár több ezer dollárra is rúghat. Legtöbbjük Fehéroroszországból, Ukrajnából és Szerbiából érkezett az északafrikai országba, de vannak közöttük uniós tagállamokból is. így például jelentős számú a lengyel helikopterszakértő, és található közöttük belga, brit, francia és görög állampolgár is. ,A líbiai társadalomban tabunak számít a saját törzsbéliek meggyilkolása. Ez az egyik oka annak, hogy miért van szüksége Kadhafinak külföldi harcosokra” - mondta Koutouzis, aki februárban és márciusban Észak-Afrikában nyert tapasztalatait összegezte. Az európaiakénál sokkal nagyobb számban béreltek fel zsoldosokat Kadhafiék a Közép- Afrikából, Csádból, Nigerből, Maliból és Szomáliából, akiknek a napi bére eléri a 2000 dollárt. Ők a Líbia déli részén még működő közel tucatnyi katonai repülőtereket használj ák. A honlapnak nyilatkozott egy, a felkelők Átmeneti Nemzeti Tanácsához közel álló forrás is, aki elmondta: Kadhafi számíthat algériai, orosz és Szíriái hivatásos tisztekre is. A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet, amelynek három munkatársa is ott van a líbiai tűzvonalban, nem tartja hitelt érdemlőnek ezt a jelentést. Peter Bouckaert, a HRW egyik igazgatója a dél-afrikai zsoldosok környezetében lévő forrásokra utalt: „Ók nem hallottak európaiakról, dél-afrikaiakról, vagy zimbabweiekről, akik Kadhafiért harcolnának” - mondta, megjegyezve, hogy a felkelőknek minden szembejövő fekete-afrikai zsoldos, akik való- j ában vendégmunkások. Az EU és a NATO szakemberei azt mondták, nem tudnak zsoldosokkal foglalkozó belső jelentésről. A NATO-forrás mindazonáltal utalt egy sajtóhírre, amely Miszrátán kolumbiai orvlövészek jelenlétéről számolt be. (MTI, ű) Már a főváros, Damaszkusz egyik negyedét is megszállták a katonák Aszad bevetette a hadsereget ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. A szíriai hadsereg több száz katonája tegnapra virradóra megszállta a fővárosnak azt a peremkerületét, amelyből a demokráciát követelő tüntetők az elmúlt két hétben többször is be akartak vonulni Damaszkusz központjába, de hatóságok éles lőszer használatával megakadályozták ezt. A katonák teljes harci felszerelésben, autóbuszokon érkeztek a főváros északi részén lévő Dumába. Előzőleg több mint kétezer rendőr lepte el a városrészt, igazoltattak minden járókelőt, hogy kiszűrjék azokat, akik szimpatizálnak a demokráciapárti ellenzékiekkel - mondta a Re- utersnak egy volt katona, aki neve elhallgatását kérte. Géppuskával felszerelt teherautókat látott az utcákon, valamint géppisztolyos, civil ruhás rendőröket. A hadsereg 4. gépesített hadosztálya a délnyugati Deraába vonult be. A hadosztály parancsnoka Bassár el-Aszad szíriai elnök Maher nevű fivére. A 75 ezres várost harckocsik kíséretében 3 ezer katona szállta meg. Deraa a hat hete tartó szíriai tiltakozások egyik központj a. A katonák lőttek minden deraa-i lakosra, akit megláttak az utcán, illetve betörtek több házba. Legalább 39 embert megöltek, 70-et pedig súlyosan megsebesítettek. A közép-szíriai Homszban illetve a Földközi-tenger partján található Dzselbében is katonai alakulatok jelentek meg. A hadműveletekkel párhuzamosan folynak a letartóztatások, eddig 221 ember tűnt el. Egy jogvédő szervezet tegnap közölte, 453 olyan emberről tud név szerint, akit megöltek a biztonságiak. Holnap az EU is, meg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is áttekinti a szíriai helyzetet. A szíriai ellenzék meglehetősen szervezetlen, bár a felkelés erősödésével ez is változik. Egyelőre nincsenek hiteles ellenzéki vezetők, akiket Aszad lehetséges utódainak lehetne tekinteni. (MTI, ú) A Szannyikov házaspár 3 éves kisfiát állami gondozásba akarták venni Rendőrterror Fehéroroszországban MTl-HÍR Minszk. Bíróság elé állították tegnap Minszkben a „közrend tömeges megzavarásának megszervezése” címén Andrej Szannyikovot, a fehérorosz ellenzék egyik legjelentősebb vezetőjét. Az 57 éves férfi egyike volt annak a hét elnökjelöltnek, akiket decemberben tartóztattak le, mert részt vettek az Alek- szandr Lukasenko államfő vitatott újraválasztása utáni tömeg- tüntetésen. A december 19-i tüntetést a karhatalom kegyetlenül leverte, 600 embert előállított, közülük huszonkét ellenzéki személyiseget azóta is őrizetben tartanak. Öt vádlott külföldre menekült, köztük Alesz Mihalevics, aki Csehországban kapott politikai menedéket. Szannyikov 1995-96-ban még külügyminiszter-helyettesként dolgozott, de hátat fordított a rezsimnek, és társalapítója volt a Charter 97 jogvédő ellenzéki csoportnak. Ha a bíróság bűnösnek mondja ki, Szannyi- kovra akár 15 évi börtönbüntetést is kiszabhatnak. Egyik ellenzéki társát, választási kampányának a szervezőjét, Dmitrij Bondarenkót szerdán egy másik minszki bíróság 2 évi szabadságvesztésre ítélte a közrend tömeges megzavarása vádpontban. Március elején egyenként három és négy év közötti börtönbüntetést róttak ki három ellenzékire, akiket ugyancsak decemberben vettekőrizetbe. A hatóságok Szannyikov családját sem kímélik. Feleségét, Irina Halip újságírónőt is letartóztatták, majd házi őrizetbe helyezték. Az igazságügyi szervek sokáig azzal fenyegetőztek, hogy a Szannyikov házaspár 3 éves kisfiát állami gondozásba veszik, de végül beleegyeztek abba, hogy a gyermek gondját anyai nagymamája viselje. Brüsszelnek nincsenek fenntartásai Jöhet a Schengen-reform MTl-HÍR Brüsszel. Júniusra megállapodást akar elérni az Európai Bizottság a schengeni szabályok pontosításáról, miután Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő ezt közös levélben kezdeményezte az észak-afrikai menekülthullám miatt. Az EB szóvivője tegnap „nagyon építő szelleműnek” minősítette a levelet, mondván: szükség van a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetre vonatkozó szabályok „egyértelműsítésére”. Á szóvivő szerint nagyon jó dolog, hogy a francia és az olasz vezetés igyekszik közös álláspontot kialakítani. Ami a Schen- gen-reformra irányuló konkrét francia-olasz kezdeményezést illeti, elmondta, hogy Barroso rövidesen válaszol a levélre. Brüsszel úgy ítéli meg, tisztázásra szorulnak a schengeni rendszer szabályai, de magának a rendszernek az érvényét nem lehet felfüggeszteni. Sarkozy és Berlusconi ugyanakkor a rendszer reformját szorgalmazza - szintén azt állítva, hogy ezzel a rendszert akarjákmegőrizni. Az uniós belügyminiszterek május 12-én vitatják meg a helyzetet, majd júniusban újabb ülést tartanak. Új vezetője van az emigráns kormánynak A láma politikai utódja MTl-HÍR Dharamszala. Egy harvardi jogászprofesszor lett a tibeti emigráns kormány új miniszterelnöke. A 42 éves Lobsang Sangay, aki a Harvard egyetemen oktat, a múlt hónapban megtartott választáson a vok- sok 55 százalékát szerezte meg. A választáson több tízezer, száműzetésben élő tibeti vett részt. Erről tegnap tájékoztatott a tibeti választási bizottság. Azért kellett új embert választani a száműzetésben működő tibeti kormány élére, mert a 75 éves dalai láma - a tibetiek vallási és politikai vezetője - bő egy hónapja bejelentette az emigráns kormány székhelyén, az Lobsang Sangay (SITA/AP) észak-indiai Dharamszalában, hogy visszavonul a politikától, lemond a kormány vezetéséről, de továbbra is a közösség buddhista szellemi vezetője marad.
