Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-28 / 97. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 28. Kultúra 9 Az alattvalók, vagyis az istenadta nép imádja a királyi családról szóló játékfilmeket Modern mese felnőtteknek Nico Evers-Swindell és Camilla Luddington a főszereplők (Képarchívum) Több száz versenyzőt várnak Rimaszombatba Mától huszadszor A Magyar Televízió prog­ramigazgatósága ezúttal igencsak fürge volt: le­csapott egy aktuális tévé­filmre, amelyet ma este műsorra is tűzött. Vagy más szemszögből nézve: rájuk sóztak egy lóhalálában készült ócs­ka terméket, vélhetően jó drágán. JUHÁSZ KATALIN Az életrajzi filmdrámaként jelölt alkotás címe William és Kate - egy álom valóra vált. Igen, eltalálták: a holnapi álomesküvő álompárjának tör­ténetét filmesítették meg, az egymásra találástól az eljegy­zésen át az esküvő előtti napig. Az események a skóciai St. Andrews Egyetemen kezdőd­nek, ahol a brit trónörökös és a polgári családból származó bá­jos lány közötti barátságból szenvedélyes szerelem bonta­kozik ki. Aztán jönnek a nagy szakítások és nagy kibékülések, ahogy ez az életben, valamint az életnek tükröt tartó szerel­mes filmekben lenni szokott. A forgatás tempóját is sejtem lehet annak tudatában, hogy Kate Middleton szerepére még januárban is gőzerővel kereste a megfelelő színésznőt a Li­fetime csatorna. A gyártó hiva­talos közleménye szerint a film megmutatja „a kilenc évig tartó udvarlás hullámhegyeit és hul­lámvölgyeit, melyet egyaránt nehezítettek a királyi udvar el­várásai és a társadalmi nyo­más, valamint az intenzív mé­diaérdeklődés”. A rendezői székbe azt a Mark Rosmant ültették a produce­rek, aki megbízható tündérme­se-ipari szakember a szakmá­ban, hiszen 2004-ben ő álmod­ta vászonra a Cinderella Story (Los Angeles-i tündérmese) című modem Hamupipőke­történetet, ahol az üvegcipőből mobütelefon lesz, a tökhintó- ból sportautó, a mesebeli ki­rályságból pedig Los Angeles. A szőke herceg persze ott lakik, a szegény lány pedig takarít egy étteremben. Ä többit nyilván kitalálják. Szintén Mark Rosman ren­dezte a Princess (Modern tün­dérmese, 2008) című szirup­sűrítményt, amelyben fordított az alaphelyzet: a hercegnő és egy átlagos srác bolondulnak egymásba. A legújabb Rosman-meséről egyelőre nem mondhatunk íté­letet, az azonban bizonyos, hogy az első külföldi kritikák semmi jót nem ígérnek. A szí­nészek állítólag borzalmasan játszanak, és annyi a hiba a filmben, hogy meglehet, emiatt lesz népszerű. Állítólag az amerikai stáb arra sem figyelt, hogy Angliában az út bal olda­lán vezetnek. A forgatókönyv vélhetően az összes klisét tar­talmazza a hasonló zsánerű filmekből, a történetfűzésnél szintén a jól bevált dramatur- • giai fogásokat alkalmazták, szóval a hús-vér fiatal pár hu­morérzékét jól lehetne tesztel­ni ezzel a filmmel. Én legalább­is kíváncsi vagyok, nevetnek-e rajta, vagy őrjöngve falhoz vág­ják a távkapcsolót. A művészi szempontoknál a- zonban sokkal érdekesebb az a jelenség, ahogy lassanként a brit királyi család összes tagjá­ból „mesefigura” lesz. A leg­utóbbi példa erre az idei Oscar- gálán mindent vivő film, A ki­rály beszéde, amelynek főhőse Erzsébet királynő dadogós ap­ja, VI. György. A friss alkotá­sok közé tartozik a 2006-ban készült The Queen (A király­nő), amelyet nem akárki ren­dezett, hanem maga Stephen Frears, akinek Az én kis moso­dámat és a Veszedelmes viszo­nyokat köszönheti a világ. A film bepillantást nyújt a II. Er­zsébet és Tony Blair miniszter- elnök közti politikai csatáro­zásba a Diana hercegnő halálát követő napokban. A vita tár­gya, hogy a királynő nem óhajt­ja leróni kegyeletét, a nyilvá­nosság viszont igényelné tőle ezt a gesztust. AII. Erzsébetet alakító Helen Mirren egyéb­ként elnyerte a legjobb női fő­szereplőnek járó Oscar-díjat. És persze itt vannak a Diana- filmek, mindjárt három is. Az elsőt (Diana: Her True Story, azaz Diana igaz története 1993) még a hercegnő is lát­hatta. Kevin Connor rendező ugyanis Andrew Morton, a her­cegnő életrajzírójának biográ­fiája alapján készítette kétré­szes filmjét, mely Diana és Ká­roly herceg házaséveinek moz­zanatait, illetve a váláshoz ve­zető konfliktusokat ecseteli. Amerikában is készült egy her­cegnős film Charles and Diana: Unhappily Ever After (Károly és Diana: nemesi tragédiák, 1992) címmel, Diana halála után pedig egy hölgy, Gábriellé Beaumont készítette el saját verzióját, amelyben már a gaz­dag egyiptomi aranyifjú, Dodi A1 Fayed, valamint egy jóképű lovasoktató tiszt is kiemelt sze­repet kap. ((Diana: A Tribute to the People's Princess, azaz Diana: tisztelet a nép herceg­nőjének) Az alattvalók, vagyis az is­tenadta nép imádja a királyi családról szóló játékfilmeket. Mert hiszen ma is minden lány arról álmodik, hogy egy napon beüget az életébe az a bizonyos szőke herceg. A fiatal férfiak pedig gazdag és gyönyörű nők­ről álmodnak. Hiába, mi embe­rek javíthatatlan álmodozók vagyunk. A holnapi királyi es­küvőre például egyes becslések szerint kétmilliárdan leszünk kíváncsiak... SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Huszadik al­kalommal rendezik meg mától három napon át Rimaszombat­ban a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Vers­éneklők és Lírai KissZínpadok Országos Döntőjét. A kissé hosszú elnevezés már maga ar­ról árulkodik, hogy az amatőr pódiumművészetnek sok lelkes művelője van a szlovákiai ma­gyarok, főleg a fiatalok közt. A város a verseny idején szin­te felpezsdül, a számos kísérő rendezvény és maguk a verse­nyek is jelentős számú közön­séget vonzanak. A jubileumi év­folyam ma 17.30-kor kezdődik a rimaszombati születésű poé­ta, Tompa Mihály szobránál, ahol Juhász László mond kö­szöntőt. A nyitógálán Koncsol László író-költő és Jozef Šimko polgármester üdvözli a mintegy háromszáz versenyzőt és közel százötven kísérőt, felkészítőt. A nyitóest programjában Mácsai Pál kiváló önálló estjét láthatja a közönség „Azt meséld el, Pista” címmel, amelyet Örkény István műveiből állított össze. Holnap az országos döntők zaj­lanak a városi művelődési ház­ban, ahol kiállítások, esti feszti­válklub és a Rikkancs fesztivál­újság is várja a résztvevőket, ér­deklődőket. Pénteken Gál Ta­más színművész és Lakatos Ró­bert brácsaművész előadásában a Tóth László-művekből össze­állított versszínházat, valamint Jakubecz László és a Deja Vu koncertjét élvezhetik. Ez a verseny egyébként a ma­gyar nyelvterület talál legna­gyobb tömeget megmozgató, amatőr előadók számára ren­dezett viadala, amelybe évente becslések szerint legkevesebb öt-hat ezer diák kapcsolódik be. Kiemelkedő szerepe van mind az utánpótlás nevelésében, mind az irodalmat és az írott szót népszerűsítő mozgalom él­tetésében. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint sok szí­nész, előadóművész, közéleti ember és tanár éppen ezen a rendezvényen indult el szakmai karrierjénekkiteljesedése felé. A verseny névadójának szobra (Szekeres Éva felvétele) A Teátrum új darabjában a pozsonyi színművészeti főiskola magyar színész szakos hallgatói is bemutatkozási lehetőséget kaptak Havasi Péter, Kókai János és Dráfi Mátyás a próbán (Kis Kata felvétele) A rebellis Komáromban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Április 30-án, szombaton 19 órától mutatja be a városban a Teátrum Színházi Polgári Társulás Gyüre Lajos A rebellis című történelmi játékát, amely II. Rákóczi Ferenc ifjúko­rát dolgozza fel. „A darabválasztást két évfor­duló is indokolta: II. Rákóczi Ferenc születésének 335., va­lamint a szerző 80. születésnap­ja - mondta Dráfi Mátyás színművész, a társulás vezetője, egyben a darab rendezője. A re­bellis a fejedelem kevésbé is­mert életszakaszát mutatja be, arra keresve a választ, miként is vált a dúsgazdag főúr a szegé­nyek vezérévé. Rákóczi a bé­csújhelyi börtönben emlékezik vissza a fogsága előtti esemé­nyekre, és válik számára vilá­gossá, hogy a császári udvar, va­lamint az egyház hogyan sze­retné rátenni a kezét a Rákóczi- ak és Zrínyi Ilona vagyonára. „A Teátrum előadásainak hagyo­mányát követve most is alkalmi társulás verbuválódott össze, ám ezúttal több szereplőt a po­zsonyi színművészeti főiskola magyar hallgatóiból vá­lasztottunk” - magyarázta a rendező. A címszerepet játszó Havasi Péter mellett Tarr Csillát és Száz Pált is láthatja a közön­ség. „Értékes tapasztalatokkal gazdagodunk a próbák során, hazai, valamint magyarországi kollégákkal játszhatunk, és Ma­tyi bácsitól is nagyon sokat tanulunk” - mondta a fiatal Rá­kóczit életre keltő Havasi Péter, a főiskola végzős hallgatója. Kollonits érseket Kókai János, Hesseni Saroltát Kókai Andrea játssza; mindketten a budapesti Holdvilág Színház művészei. A komáromi Mák Ildikó és Szent- pétery Aranka ugyancsak sze­repel a darabban. Az előadást eddig még csak egyszer adták elő, decemberben Keszegfalván tartottak előbemutatót. A szombati előadás helyszíne a Matica slovenská komáromi székházának színházterme. Május 2-án Pozsonyban ven­dégszerepei a Teátrum, 19 órakor a ružinovi kultúrház- ban lépnek színpadra. „Ha­gyományainkhoz híven sze­retnénk minél több helyre el­vinni az előadást, hiszen a tá­jolás a társulat egyik fő külde­tése. Reményeink szerint ha­marosan Kassán és környékén is láthatja a közönség A rebel­lis című drámád’ - tette hozzá Dráfi Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents