Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-27 / 96. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 27. Külföld 7 Ukrajna felrótta, hogy eddig magára hagyták - máig vitatéma, mennyi áldozatot szedett a csernobili tragédia Átértékelte a világ a nukleáris biztonság fogalmát ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A nemzetközi médiá- ban napok óta vezető téma, a politikusok hivatalosan tegnap, a tragédia napján emlékeztek meg a csernobili katasztrófa 25. évfordulójáról. Dmitrij Med- vegyev orosz elnök, áld ukrán kollégájával, Viktor Januko- viccsal Csemobilban koszorú- zott, bejelentette: Moszkva új nemzetközi konvenciót javasol a nukleáris biztonság megerősítésére. Olyan intézkedésekre gondol, amelyekkel megakadályozható a globális következményekkel járó atomkatasztrófa. Oroszország a G8 májusi csúcsértekezletén terjeszt elő konkrét intézkedéstervezetet. Medvegyev és Janukovics Csernobil egyik parkjában elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amely az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásban részt vett „likvidátorok” tiszteletére emelnek. Emlékezés a csernobili áldozatokra Szlavuticsban (TASR/AP-felvétel Az emlékművet december 14-én leplezikle, azonanapon, amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy felszámolták a nukleáris baleset következményeit. Mikola Azarov ukrán kormányfő szerint országának kb. 180 milliárd dolláros kárt okozott a csernobili katasztrófa. Elmondta, Ukrajna az elmúlt 25 évben, a gazdasági nehézségek ellenére önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát. „És csak most, az atomenergia biztonságosabb és innovatívabb felhasználásról Ki- jevben tartott donorkonferencián adott össze a nemzetközi közösség kb. 550 millió eurót a sérült reaktort lefedő új, biztonságosabb szarkofág építésére” - fűzte hozzá. Azarov szerint a csernobili katasztrófa olyan társadalmi és gazdasági problémákat hagyott hátra, amelyeket még az elkövetkező években is érezni fognak. Janukovics közleménye is felrótta: „Ukrajnát sokáig magára hagyták, de szerencsére már nem vagyunk egyedül”, a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni. Ajapán kormány hivatalos állásfoglalása a csernobili és a fu- kusimai katasztrófa eltérő jellegét hangsúlyozta. Egyébként Csernobil mérlege továbbra is vitatéma. Az ENSZ tudományos bizottsága szerint csak 31 operátor és tűzoltó halála hozható közvetlen összefüggésbe a sugárzással, míg a Greenpeace a radioaktív szennyezés legkevesebb százezer halottjáról beszél. Japánban eddig egyetlen halálesetet sem tulajdonítottak a fukusimai atomerőmű-balesetnek, amelyet a március 11-i nagy földrengés és szökőár okozott. (MTI, ú) Harckocsikkal foglalták el a katonák Deraat - az EU és az USA szankciókat sürget Szíria ellen Városokat szállt meg a hadsereg Török döntés Lebontják a szobrot Ankara. Török munkások bontani kezdték azt a hatalmas szobrot, amely a két nép megbékélését jelképezi a török-örmény határ közelében. A szobor egy kettéosztott emberi alakot ábrázol(t). A nagyméretű alkotást török részről számos bírálat érte amiatt, hogy „beárnyékol” egy, a közelében található iszlám szentélyt. Januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szörnyszülöttnek nevezte a hatalmas műalkotást. Ennek nyomán kezdték szorgalmazni helyi illetékesek az eltávolítását. Török művészek ezután sikertelen hadjáratba kezdtek a szobor megmentése érdekében. Az I. világháború idején a törökök másfél millió örményt gyilkoltak le. Örményország népirtásról beszél, a török fél ezt vitatja, jóval kevesebb áldozatot ismerek (MTI) Damaszkusz. Válogatás nélkül lőttek a tömegbe a katonák - közölték tegnap helyi jogvédő szervezetek, hozzátéve: a rendfenntartók legkevesebb 130 tüntetőt öltek meg Szíriában az elmúlt napokban. ÖSSZEFOGLALÓ Előzőleg, húsvét hétfőjén arról számoltak be, hogy a több mint egy hónapja tartó szíriai zavargásokban eddig 400 embert öltek mega kormányerők. A megmozdulások leverésében hétfő óta több városban a hadsereg is részt vesz. Szemtanúk elmondták: a 75 ezres lakosú Deraaba érkezett több mint 3000 katona minden irányba lövöldözött, miközben páncélozott járműveik fedezetében végigvonultak a városon. Mások arról számoltak be, hogy a katonák a házakba is betörtek. Szemtanúk szerint a rendfenntartók tüzet nyitottak azokra, aki elhagyták otthonaikat. A városban legalább 39 ember meghalt, 70-en pedig súlyosan megsebesültek. Katonai források szerint több „terrorista vezetőt” letartóztattak, illetve fegyvereket és lőszert is lefoglaltak. A kormány állítja: a hadsereg a terrorista csoportoktól félő helyi lakosok kérésére vonult be tankokkal és nehézfegyverekkel a délnyugat-szíriai Deraa városába. A hatalom kezdettől fogva ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy a demonstrációk fegyveres bandák művei. A szervezők szerint a megmozdulások részvevői fegyvertelenek voltak és semmilyen radikális csoporthoz nem tartoztak. A deraai akció mellett a fegyveres erők Damaszkusz égjük külvárosában, Dumában, a közép-szíriai Homszban, illetve a Földközi-tenger partján található Dzselbében is megjelentek. A katonai akciókkal párhuzamosan a hatóságok péntek óta letartóztatási hullámot is indítottak az aktivisták ellen. Egy emberjogi szervezet szerint eddig 221 embertűntel. Az EU négy tagországa kezdeményezi, hogy az ENSZ BT ítélje el Szíriát a tiltakozók elleni erőszak miatt és szólítsa fel önmérsékletre Damaszkuszi. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália áll a javaslat mögött, s egyelőre nem világos, hogy támogatná-e azt a BT vétójoggal rendelkező két állandó tagja, Oroszország és Kína. Utóbbi két ország ugyanis egyre kritikusabban szemléli a líbiai lakosság védelmét ENSZ- felhatalmazással ellátó nyugati katonai beavatkozást. A washingtoni külügy elrendelte a damaszkuszi amerikai nagykövetség létszámának csökkentését és Szíria mielőbbi elhagyására szólította fel az amerikai állampolgárokat. A média szerint Barack Obama elnök azt tervezi, hogy egyoldalúan elrendeli Bassár el-Asz- ad szíriai elnök és belső köre amerikai kintlévőségeinek befagyasztását. A szankciók bevezetése szakítást jelentene az Obama-kor- mány közeledési politikájával. Az USA az elmúlt két évben könnyített a Szíriával szemben a Bush-kormányzat alatt bevezetett pénzügyi korlátozásokon és januárban - hatévi megszakítás után - ismét küldött nagyköve- tetDamaszkuszba. (MTI, ú) Sarkozyék átmenetileg visszaállítanák a belső határok ellenőrzését Párizs és Róma Schengent támadja MTl-HÍR Tripoli a NATO-csapások fő célpontja Eldugták a rakétákat ÖSSZEFOGLALÓ Róma. A francia elnök és az olasz miniszterelnök a schenge- ni szerződés módosítását szorgalmazza, ennek érdekében közös levélben fordultak Brüsszelhez - közölték Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi római tárgyalásai után Rómában. A két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól, vizsgálja meg a „belső határ- ellenőrzés átmeneti visszaállításának” lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint „a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben” lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. Berlusconi és Sarkozy úgy ítélte meg, hogy az unió közös külső határaira nehezedő megnövekedett nyomásnak „minden tagállamra nézve következményei vannak”, s ezért a júniusban összeülő Európai Tanácsnak meg kell adnia a kellő politikai lendületet, hogy elháruljon az akadály az aktuális problémákat illető konkrét döntések elől. Az EU legfontosabb feladata, hogy átfogó megállapodást kössön a Földközi-tenger déli partján élő szomszédjaival” - fogalmazott a két politikus. Emellett szükség lenne a „pénzügyi szolidaritás mechanizmusainak megerősítésére azon államok felé, amelyek több bevándorlót fogadnak be”, illetve alapvető lenne egy közös európai menekültügyi rendszer kidolgozása is - olvasható a levélben. „Szeretnénk, hogy a schengeni övezet továbbra is létezzen, de ehhez meg kell reformálni” - jelentette ki Sarkozy a tárgyalás után. Franciaország az elmúlt hetekben keményen kritizálta Olaszországot, amiért átmeneti tartózkodási engedélyt adott az év eleje óta érkezett körülbelül 20 ezer tunéziai bevándorlónak, akiknek a többsége Franciaországba igyekszik eljutni. Az olasz kormányfő hangsúlyozta, Párizs sokkal jelentősebb erőfeszítéseket tett a tunéziai bevándorlók befogadása ügyében, mint Olaszország, mivel ötször annyi onnan érkező migránst fogadott be. Bengázi/Tripoli. A líbiai kormányerők alagutakat ástak a keleti Brega olajváros körül, hogy azokba rejtsék el rakétáikat a NATO harci gépei elől. Erről tegnap beszélt a felkelők hadseregének egyik tisztje. Abdul Szálám Mohammed szerint Moammer Kadhafi csapatai ellenőrzik a várost, amely fontos olajkiviteli terminál. A Bregánál és a tőle 80 kilométerre keletebbre lévő Adzsdábíjánál februárban törtek ki heves harcok, s a két várost összekötő országút mentén állóháború alakult ki. A felkelők vezetői hangoztatják: azt követően, hogy Szirttől, Kadhafi szülővárosától fejvesztett visszavonulásra kényszerültek, taktikát változtattak. Azt is bejelentették, hogy kiverték Kadhafi erőit a két hónapja ostromlott Miszrá- ta városából. A kormányerők állítólag Miszráta elővárosaiban állomásoznak. Öt erőteljes robbanás rázta meg hétfőn késő este a líbiai fővárost, amely az elmúlt napokban a NATO heves légicsapásainak célpontjává vált; előzőleg, hétfőn hajnalban Kadhafi főhadiszállása is találatot kapott. Az al-Dzsamahiríja televízió a NATO-ra utalva közölte, hogy a „gyarmatosító keresztes agresszor” polgári és katonai célpontokat támadott. A televízió katonai forrásra hivatkozva hozzátette, hogy a légicsapások áldozatokat is követeltek, de számukat nem közölte. (MTI, ú) mmmmm Sarkozy Szíriáról Róma. Franciaország nem avatkozik be Szíriában az ENSZ BT előzetes felhatalmazása nélkül, amelyet pedig „nem könnyű megszerezni” - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap Rómában. Alain Juppé francia külügyminiszter ugyanis kemény lépéseket követelt az ENSZ-től és az EU-tól a szíriai lakosság megvédése érdekében. „Az ember nem vethet be tankokat és csapatokat a tüntetők ellen, ez a kegyetlenség elfogadhatatlan” - hangsúlyozta Sarkozy. (MTI) Carter ismét Phenjanban Peking. Háromnapos látogatásra Észak-Koreába érkezett tegnap Jimmy Carter volt amerikai elnök, hogy a kommunista vezetésű távol-keleti országot sújtó élelmezési válságról és Phenjan nukleáris programjának leszereléséről tárgyaljon. Carter három másik volt állam- és kormányfő társaságában érkezett az elszigetelt országba: Martti Ahtisaari volt finn elnök, Mary Robinson egykori ír államfő és Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnök kísérte el útjára. Carter közölte, az ország első számú vezetőjével, Kim Dzsong Iliéi is szeretnének találkozni, jóllehet ilyen megbeszélést a vendéglátók nem iktattak be a programjukba. Az ENSZ becslése szerint Észak-Koreában több mint hatmillió ember - a lakosság negyede - szorul sürgős élelmiszersegéljre. (MTI) Kedvezőtlen tendencia Kairó. Az egyiptomiak több mint fele, 54 százaléka azt szeretné, ha az ország felbontaná békeszerződését Izraellel. Ez derül ki az amerikai központú Pew közvélemény-kutató intézet felméréséből. Az összes megkérdezettnek csupán a 36 százaléka helyesli a szerződés fenntartását. A felbontást támogatók aránya az alacsonyabb jövedelműek körében 60, a magasabb jövedelműeknél 45 százalék volt. A felmérésben szereplő egyiptomiak többsége azt akarja, hogy a Korán legyen a törvények forrása. A vizsgálat eltolódást mutat a vallási konzervativizmus felé, s azt, hogy az egjüptomiak nem ellenzik vallási párt bevonását egy jövőbeli kormányba, jóllehet csak 31 százalékuk rokonszenvez muzulmán fundamentalistákkal. (MTI)
