Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-27 / 96. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com Búcsú Egyik nyáron Bálint visszautasította bulimeghívásunkat, mondván, hogy költőtáborba megy. Akkor még a budapesti kollégiumban furán néztünk rá. Nem ismertük. Kiderült, hogy már gimnazista éveitől termékeny költő, író, színész és filozófus. Bár a Corvinus Egyetem diákjaként az elmúlt évek során ideje nagy részét Budapesten töltötte, számára mindig elsődleges maradt a szlovákiai magyar lét. Első sikerét 2008-ban aratta, a GIMISZ Színpadon a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért Rudolf Pétertől elsőként ő vehette át a Kaszás At- tila-díjat. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) munkájába is 2008-tól kapcsolódott be, tehetségével kivívva mentora elismerését, ígéretesen indult írói karrierje tört ketté 2011. április 17-én váratlanul bekövetkezett halálával. Távozásával sokak élete szegényebb lett. Huszlicska Bálint 2011. március 18-án volt 22 éves. Tuba Máté Huszlicska Bálint Prognózis „mint amikor elszürkül a boldogság s azt felváltja a mámor mint mikor elmúlik a kolera és megfertőz a pestis úgy most újból célba vesz Ámor” - ekképp méláztam a folyóparton ott táncolt a télbe csalt tavasz vízbe lógatva fáradt lábam szerelem és bánat elhagyott végre - frissít a tudat soha nem jön vissza ugyanaz most is kint ülök a folyó mellett habzanak messze az álmos felhők és én új lángra várok mert már érzem a meleget a jövő nyár képei is mindjobban rémlenek mikor vártam az új szeretőt vártam és eljött csak jöjjön hamar és minél több sodorjon el most a víg órák árja vénült koromban ne bolondítson már mert minek Most kell megélni a sok emléket ifjúságom ne véssz kárba! Emir Kusturica, a tüzes balkáni zene nagykövete megírta végre élete regényét Hű maradt a gyökereihez Kompromisszumokba soha nem bocsátkozik... (Zuzana Mináčova felvétele) Bár a világ elsősorban filmesként és a tüzes balkáni zene nagyköveteként ismeri, rendezett már esküvőt, sőt temetést is. Barátai mesélik: fergeteges humora még a gyászszertartásokon sem hagyja el Emir Kus- turicát, nem sok hiányzik ahhoz, hogy még a halottat is megnevettesse. SZABÓ G. LÁSZLÓ A szarajevói (Bosznia-Hercegovina) születésű szerb rendezőt, színészt, forgatókönyvírót, zeneszerzőt annak idején a szülei küldték Prágába, a film- művészeti főiskolára, mert csak így tudták kiragadni a rossz fiúk társaságából. Otakar Vávra növendékeként 1978-ban forgatta Guernica című vizsgafilmjét, amelyet még ugyanabban az évben díjaztak Karlovy Varyban. A cseh új hullám hatása, akárcsak a jugoszláv „fekete film” látásmódja első tévéfilmjein (Jönnek a menyasszonyok, Titanic bár) is lemérhető. Nemzetközi hírnevét első mozifilmjével (Emlékszel Dolly Belire?) alapozta meg, következő munkájával (A papa szolgálati útra ment) pedig már Cannes-ban is teljes győzelmet aratott. A Cigányok ideje után előbb két évet az Egyesült Államokban töltött, majd a délszláv háború kitörése miatt Párizsba emigrált. Francia-amerikai koprodukcióban akkor forgatta Johnny Depp és Fay Dunaway főszereplésével az Arizonai álmodozókat, majd jött a jugoszláv történelem ötven évét feldolgozó, Arany Pálmával díjazott Underground, a balkáni cigányok kalandjait „megéneklő” Macska-jaj, majd a háború sújtotta Boszniába elkalauzoló Az élet egy csoda és Az ígéret szép szó. Hamisítatlan stílusának, egyedülálló humorának, óriási poénjainak köszönhetően ezek már egytől egyig kultuszfilmek, aláhúzva alkotójuk hűségét saját gyökereihez. „Csökönyös rendező vagyok - nyilatkozta Karlovy Varyban. - Mindig ugyanazokat a képeket akarom visszaadni, amelyeket az életben látok. Kubrick, Fellini, Kurosawa, Visconti, Forman és Bergman a nagy kedvenceim, de akármiről beszélek is, szerelemről vagy gyűlöletről, mindent mitikus dimenzióba helyezek. Kompromisszumokba soha nem bocsátkozom. Alkotói víziómat igyekszem megőrizni az évek során.” Stílusára, világszemléletére a cseh irodalom két óriása, Bohumil Hrabal és Vladislav Vančura is komoly hatással volt. „Tőlük tanultam meg, hogy egy szláv ország kisembere is nagy hőssé válhat, mert hordoz magában valamit, amivel képes kitűnni a hétköznapok szürkeségéből. Az irónia, mint olyan, egyébként is kiváló fegyver a mozivásznon.” Velencében istenítik, Szarajevóban haragszanak rá, Anta- lyában majdnem meglincselték, Párizsban a művészet és az irodalom lovagjává ütötték. Sok helyütt még ma is azt vetik a szemére, hogy nem állt ki kellőképpen a szerb háborús bűnösökkel szemben. Hogy akkor hagyta el Szarajevót, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, s hogy az iszlám vallást pravoszlávra cserélte, miközben ő csak megkeresztelkedett. S ha már elvesztette Szarajevót, alapított magának egy másik várost. Belgrádtól mintegy 250 kilométerre, fent a hegyekben. Létrehozott egy nemzeti parkot, egy földi paradicsomot. Drvengrad, vagyis Küstendorf előbb csak egy kis faluként került a térképre, s azért épült, hogy díszletként szolgáljon Az élet egy csoda forgatásához. 2004-től azonban egy hangulatos kisvárossá nőtte ki magát a hely, hiszen már mozija, színháza, temploma, földalatti sportcsarnoka, uszodája, szaunája, galériája, szállodája, műlesikló pályája, bevásárlóközpontja és cukrászdája van, s a tervek szerint még botanikus kertje és vízi erőműve is lesz. Filmes mustráját már három éve jegyzik a szakmában, ő azonban irodalmi és zenei fesztivált is szeretne. Drvengradban. S amit egyszer a fejébe vesz, abból nem enged. így tanult meg helikoptert vezetni, és így lesz belőle nemsokára nagyrepülő pilótája. S miközben folyamatosan rendez és zenél (cigányrockot játszó együttesével, a No Smoking Orchestrával, amelynek fia, Stibor a dobosa, tíz év alatt ötszáz koncertet adott), élete krónikáját is megírta. A halál mint hitelesítetlen üzenet címmel most megjelent regény 1961-től, tehát hétéves korától 1995-ig dolgozza fel élete legfontosabb eseményeit. Az írás során Bertolucci Novecentója motiválta, s így vetette papírra a saját XX. századát. A történet nyitóképe abban az évben játszódik,- amikor Gagarint fellőtték - Emir Kusturica akkor ment először iskolába. A könyv tizenhét történetet kínál az olvasónak, a sokoldalú művész életének legmeghatározóbb epizódjait. A Maradonáról forgatott legutóbbi filmje után egyszerre két nagy terv is foglalkoztatja. Ebben az évben Johnny Depp főszereplésével Pancho Villáról, a neves mexikói forradalmárról készít filmet Vad rózsa, gyenge rózsa címmel. Ezt követően pedig Dosztojevszkij három elbeszélését viszi mozivászonra. „Filmet forgatni olyan, mint háborúba menni, zenélni viszont a legteljesebb szabadság” - vallja. Július 22-én együttesével Prágában, a Moldva partján koncertezik, ahol pályakezdő filmesként első terveit szövögette. „A közönség ezeket a történeteket hagyományos formában szereti látni, nem a rendezői üzenetre, hanem az operett üzenetére kíváncsiak" Újra örökzöldek a kassai Thália színpadán FECSÓ YVETT Kassa. A Zerkovitz Béla - Szilágyi László szerzőpáros által írt Csókos asszony című operett kerül bemutatásra Kassán április 29-én 19.00 órától, Mora- vetz Levente rendezésében. A darabban olyan népszerű dallamok hallhatóak, mint a Mi muzsikus lelkek, Gyere, te ní- mand, Látta-e már Budapestet éjjel, Asszony, asszony, csókos asszony, Los Angeles, Éjjel az omnibusz tetején. Népszerűségét és ismertségét tekintve csak egy ehhez hasonló operett van, Kálmán Imre Csárdáskirálynője, amelynek szintén minden dala sláger. A történet egy józsefvárosi talált gyerekről szól, aki felnő, gyönyörű virágszál lesz belőle, s egyszer csak a város ünnepelt primadonnájaként látjuk a színpadon. Szerelmi konfliktusok, önzeüen milliomos támogató, régi barátok, régi szerel- mekjelennek meg körülötte. „Sokan azért utasítják el a műfajt, mert úgy tartják, nem életszerű, történetei felszínesek. Vannak azonban operettek, amelyek megtörtént események alapján íródtak. Bár a Csókos asszony történetét nem lehet valós személyre és megtörtént eseményekre visszavezetni, ha a bulvárlapokat kinyitjuk, sok hasonló történetről olvashatunk” - mondta a rendező a sajtótájékoztatón. Az operett jelenleg reneszánszát éli, Moravetz Levente saját bevallása szerint elkötelezettje ennek a műfajnak. „A közönség ezeket a történeteket hagyományos formában szereti látni, nem a rendezői üzenetre, hanem az operett üzenetére kíváncsiak” - jegyezte meg a rendezéssel kapcsolatban. A legnagyobb nehézséget a három felvonásos mű díszletének megoldása jelentette. Az első és második felvonásban egy belső udvar, majd pedig egy Bajza utcai előkelő palota jelenik meg a deszkákon. A körülményeket és a lehetőségeket figyelembe véve úgy kellett ezt megoldani, hogy a nézőben egy pillanatra se merüljön föl a szegényesség érzete. Korognai Károly művészeti vezető elmondta, hogy Tóbisz Titusz az Állami Színház operatagozatához való szerződése miatt az eredeti elképzeléshez képest a dramaturgián is változtatni kellett. Moravetz Leventének ez a hetedik rendezése a Kassai Thália Színházban, a nevéhez olyan sikeres darabok fűződnek, mint a Dzsungel könyve, a Marica grófnő, vagy a Valahol Európában. Kevés olyan operett van, amelyet még sehol nem rendezett meg, de a Csókos asszonyt a Tháliában láthatja először a közönség az ő rendezésében. Moravetz egyébként épp a kassai sajtótájékoztató ideje alatt kapta a hírt, hogy Horváth Krisztián zeneszerzővel közösen írt operettjükkel megnyerték a Kecskeméti Katona József Színház pályázatát, amelyet a műfaj megújítása céljából írt ki az intézmény. A Csókos asszonyt szereti a közönség (Bodnár Gábor felvétele)
