Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-21 / 93. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com Lefaragnák a hiányt és az állami kiadásokat is 2020-ig álmodik a kormány Szlovákia talán nem szavazza meg az Európai Stabilitási Mechanizmusba befizetendő összeget Madárnak nézi az SaS Brüsszelt Erősen kérdéses, lát-e majd valamit Európa a szlovák eurócso- magból (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a 2011 és 2014 kö­zötti évekre vonatkozó nemzeti reformprogramot, amelynek legfőbb célja az ország gazda­ságának fellendítése. Ennek alapján 2020-ig 72 százalékra szeretnék növelni a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottságát, a hosszú távú munkanélküliség mértékét pedig 3% alá szoríta­nák. Javítanak a vállalkozói környezeten is, amivel azt sze­retnék elérni, hogy az ország 2020-ig a Világbank vállalkozói környezetet értékelő listáján az első 15 ország közé tornássza fel magát. Szlovákia jelenleg a 41. helyen áll. Az elkövetkező tíz évben 170 ezerrel szeretnék csökkenteni a szegénység hatá­rán tengődök számát. A kor­mány tegnap jóváhagyta a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló stabilitási programot is, amely szerint az idei 4,9%-ról jövőre 3,8, az azt következő években pedig 3% alá kívánják csökken­teni a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hi­ányt. Ennek érdekében elsősor­ban az állami kiadásokat fogják vissza. Kisebb összeget kíván­nak folyósítani például a 2003 előtt nyújtott jelzáloghitelek ál­lami támogatására, és jobban odafigyelnek arra is, mely be­ruházóknak nyújtanak állami támogatásokat. A tegnap elfogadottak szerint csökkentenék az 1999 és 2003 között felvett jelzáloghitelek ál­lami kamattámogatását, a pénzügy szerint ugyanis erre je­lenleg évente mintegy 14 millió eurót fordítanak, egyes hitelek esetében pedig az állami kamat- támogatás eléri a 6%-ot. Válto­zások várhatók a lakástakaré­koskodásban is. A pénzügymi­nisztérium felmérése szerint a lakás-takarékpénztárak túlsá­gosan magas kezelési költsé­gekkel dolgoznak, ezek mérté­ke esetenként megközelíti az ál­lami prémium összegét. A kor­mány ezért úgy faragná le az il­letékeket, hogy egy adott évben ezek mértéke ne lépje túl az ál­lami prémium 20 százalékát. A kormány rábólintott a gaz­dasági tárca javaslatára, amely az eddigieknél jóval több befek­tető számára nyújtana állami támogatásokat, a befektetések­nek a támogatások elnyerésé­hez szükséges nagyságát a je­lenlegi összeg felére csökkent­ve. A jövőben a támogatások nagyobb részét az adókedvez­mények tennék ki, amelyeket a befektetők a jelenlegi öt év he­lyett tíz évig vehetnek majd igénybe. Elsősorban a Közép- és Kelet-Szlovákiában letelepedő cégek számíthatnak támogatás­ra, mivel itt a legnagyobb a munkanélküliség. A kevésbé fejlett régiókban az eddigi 6,64 millió euró helyett már 3,5 mil­lió eurós befektetés is elegendő lesz ahhoz, hogy a projekt álla­mi támogatást kapjon, (mi, TASR, SITA) Pozsony. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) teg­nap hivatalosan is beje­lentette: a parlamentben nem szavazza meg a szlovák részvételt a 2013-tól felálló Európai Stabilitási Mechaniz­musban (ESM). Ha Po­zsony nemet mond, az megnehezítheti a vál­ságba jutott uniós orszá­gok kollektív megsegíté­sét. Másrészt: megtaka­rítunk 659 millió eurót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az SaS-nek az a célja, hogy Szlovákia polgárainak érdekeit védje és ne a külföldi bankokét, hiszen „a bankok hosszú éve­ken át profitálnak a felelőtlen országoknak nyújtott hitelek magas kamataiból” - mondta tegnap Richard Sulik pártel­nök. „Szlovákiának nem sza­bad fizetnie a külföldi bankok rossz befektetései miatt” - tette hozzá Martin Chren, az SaS parlamenti képviselője, miután a párt országos tanácsa egy­hangú határozatot hozott az ügyben. A liberális SaS hozzá­tette, a Lisszaboni Szerződés módosítását viszont megsza­vazza, ami az Európai Stabili­tási Mechanizmus létrehozá­sának elengedhetetlen feltéte­le. ,A brüsszeli politikusok biz­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Alkotmánybíró­ság szerint a legutóbbi fő­ügyészválasztás során sérültek Dobroslav Trnka jogai, a koalí­ciós pártok hajlandók megismé­telni a választást, még ha ezt nem írja is elő a tegnapi döntés. Az Alkotmánybíróság állás- foglalása szerint a parlament megsértette a szavazás titkos­ságát a 2010 decemberében tar­tott főügyészválasztás során. Peter Brňák, az ügyben döntést hozó tanács elnöke az indoklás­ban elmondta, a szavazás tit­kosságának betartása nem lehe­tőség, hanem kötelesség, azaz senki sem állapíthatja meg, hogy más hogyan szavazott. „Az alkotmánybírósági in­doklás eléggé ellentmondásos. A szavazás titkosságát a parla­ment biztosította, néhány kép­viselő azonban nyilvánosságra hozta, hogyan szavazott. Hogy akadályozhatta volna meg őket ebben a parlament?” - tette fel a kérdést Grigorij Mesežnikov politológus. A döntés egyébként várható . volt, az ügyet ugyanis a HZDS- hez és a Smerhez közeli alkot­mánybírókból álló háromtagú szenátus kapta meg. Bmák ko­rábban a HZDS parlamenti képviselője volt, a szenátus másik tagja, Milan Lalik pedig arról vált híressé, hogy két éven keresztül jegelte a gyorsí­tosan nem fognak lelkesedni, azonban ez számunkra elvi kérdés. 600 millió euróért felő­lem nyugodtan nézhetnek rám csúnyán” - közölte Sulik, aki szerint a stabilitási mechaniz­mus helyett az irányított ál­lamcsődöt kellene választani­tott telekkisajátítási eljárásról szóló Fico-féle törvény elleni 2008-as ellenzéki beadványt. A Smer és az SNS szerint a testület döntése világos, új sza­vazást kell tartani. A koalíciós pártok ebben nem látnak prob­lémát, Iveta Radičová kor­mányfő kijelentette: az SDKÚ ■ mellette van. Radičová ugyan­akkor hozzátette: ha Tmkát új­raválasztják, azonnal benyújtja lemondását. Richard Sulik házelnök - hivatalosan neki kell kiírnia a választást - teg­nap azt mondta, mivel a bíró­ság így döntött, újabb titkos fő­uk az érintett államoknak. Szlovákiának 5 év leforgása alatt 659 millió eurót kellene készpénz formájában befizet­nie az ESM-be, az eredetileg nagyobb összeg mérséklését néhány hete Ivan Miklós pénz­ügyminiszter harcolta ki ügyészválasztás lesz. ,A részle­tekről majd azután nyilatko­zom, hogy elolvastam a bíróság döntését” - mondta. Mesežnikov szerint a várha­tó forgatókönyv az, hogy a tit­kos szavazást ugyan megtart­ják, de nem választanak meg senkit, ahogy azt legutóbb is tették, hanem kivárják, hogy jogerőre emelkedjen a házsza­bály módosítása, és akkor nyílt szavazást tartanak. A módosí­tást még az államfőnek is alá kell írnia. Ha megvétózza, a törvényhozás májusi ülésén új­rajóváhagyhatja. (MSz, TASR) Brüsszelben. A Radičová-kor- mány éppen a napokban fog­lalkozott azzal, hogy honnan teremtse elő a szükséges pénz­összeget, az előzetes elképze­lések szerint a Slovak Telekom távközlési vállalat kisebbségi részvénycsomagjának eladá­sából befolyó összeg lett volna a megoldás. A Smer kezdetben homályo­san nyilatkozott arról, hogy megszavazza-e az ESM-be tör­ténő befizetést vagy sem. Ro­bert Fico pártelnök végül kije­lentette: ha a kormánykoalíció nem egységes a kérdésben, ak­kor pártja sem szavazza meg a mechanizmus kasszájába tör­ténő befizetést. A Smer egyéb­ként korábban támogatta a kö­zös pénzügyi fellépést, kor­mányzása idején éppen a mos­tani kormánypártokat vádolta azzal, hogy kulcsfontosságú uniós ügyben próbálnak zsa­rolni. Jelenleg fordított a sze­reposztás, hiszen ha a Smer mégis megszavazná az ESM szlovák „tagságiját”, akkor nem váltjuk ki Brüsszel haragját. Egyébként Pozsony egyszer már megmakacsolta magát, ta­valy egyedüli eurózónabeli tagként nem volt hajlandó be­szállni a Görögországnak fo­lyósított 110 milliárd eurós pénzügyi mentőövbe. A Szlo­vák Nemzeti Bank kimutatása szerint a szlovákiai pénzintéze­tek 582 millió euró értékben birtokolnak görög értékpapí­rokat. (SITA, só) Garantálja a kifizetést Elutasították a Tipos csődvédelmét Pozsony. Elutasította a Ti­pos adósság-átütemezésre irá­nyuló kérelmét a Pozsonyi I. Kerületi Bíróság. A Kereske­delmi Közlönyben megjelent információk szerint a bíróság formai hibák miatt utasította el az előterjesztést, ezért a foga­dóiroda ismét kérvényezni fog­ja a csődvédelmet. A Tipos március 30-án kért csődvédelmet, a folyamatban levő bírósági eljárásokra hivat­kozva. ,A cég vezetése ezzel a lépéssel akarja megvédeni va­gyonát, stabilizálni a helyzetét, biztosítani tevékenységének folytonosságát, és garantálni a nyeremények kifizetését” - in­dokolta Rastislav Čépe, a cég szóvivője. A Tipos 66 millió eurós per­ben áll a Lemikon nevű ciprusi céggel. Az egy évtizede húzódó pereskedés 2008-ban egyszer már lezárulni látszott, ugyanis fizetésre kötelezték a Tipost a Lemikon tulajdonában levő know-how alapján. A parla­ment azonban módosította a főügyész hatáskörét, aki rend­kívüli fellebbezést nyújthatott be a Legfelsőbb Bíróság dönté­se ellen. Ha a pert végleg elve­szítené, a társaság komoly anyagi bajba kerülne. A Tipos egyelőre garantálja a kifizeté­seket a játékosoknak. (SITA) RÖVIDEN Az SNS feljelentette Berényit Pozsony. Ma feljelentette Berényi Józsefet, a Magyar Koa­líció Pártja elnökét a belügyminisztériumban a Szlovák Nemzeti Párt. Indítványukban arra kérik a belügyet, vizsgál­ják meg, hogy az MKP szombati tisztújító kongresszusán bi­zalmat kapott Berényi betöltheti-e a pártelnöki pozíciót. Be­rényi idegen állam állampolgárságát kérte, és ezt nem is titkolja” - áll az indítványban. A politikai pártokról szóló tör­vény szerint: ha Berényi más állam állampolgárságát kérte, elveszti a szlovákot, így nem lehet pártelnök sem. (SITA) Turek kiadható Szlovákiának Budapest. Helybenhagyta a Fővárosi ítélőtábla a Fővárosi Bíróság döntését, amellyel engedélyezte a Turek néven is­mert Haris Sándor kiadását Szlováldának. A Népszabadság korábban arról számolt be, hogy a Fővárosi Bíróság még áp­rilis 6-án egy 2010-es kábítószerüggyel és az 1999-ben tíz halálos áldozatot követelő dunaszerdahelyi maffialeszámo­lással összefüggésben engedélyezte a férfi kiadását. Akkor a lap azt írta, hogy a döntés minden jel szerint része annak a két ország rendőrsége és titkosszolgálata között létrejött tit­kos megállapodásnak, amelynek keretében Szlovákiában már csak a Legfelsőbb Bíróság döntésén múlt, hogy kiadják-e a Magyarországon számos súlyos bűncselekménnyel össze­függésbe hozott Jozef Roháčot. Roháčot négy nappal ezelőtt adták ki Magyarországnak. (MTI) Simon szabályozza a brindzát Pozsony. A jövőben csak olyan brindzát (juhtúrót) lehet majd „szlovák brindzaként” forgalmazni, amelynek juhsajt­tartalma legalább 50 százalék - tájékoztatott tegnap Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Amiben ennél kevesebb juhsajt lesz, csak „brindza” elnevezéssel lehet értékesíteni - a csomagoláson viszont pontosan fel kell tüntetni a juhsajt arányát. Simon emlékeztetett, hogy a brindza nem kizárólag Szlovákiában gyártott termék. „Ezt a termékmegnevezést Csehországban, Lengyelországban és Romániában is használják” - mondta, hozzátéve: nem kényszerítheti rá a külföldi gyártókat, hogy termékeiket a szlovák norma szerint készítsék. A külföldön gyártott brindza rendszerint kevesebb juhsajtot tartalmaz, ezért olcsóbb. (TASR) A döntés szerint a parlament nem biztosította a szavazás titkosságát Ellentmondásos indoklás Az Alkotmánybíróság szerint sérültek Tmka jogai (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents