Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-15 / 88. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 15. Kertészkedő - hirdetés 15 A fertőzés már az első hajtások megjelenésekor bekövetkezik Gyümölcsfák tavaszi kezelése (Képarchívum) A bab vetésével még ajánlatos várni Teendők a zöldségesben ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb problémát a korai gombás fertőzések okozzák. A spóraszóródás már a vegetációs időszak előtt megindul, és a fertőzés az első zöld hajtások megjelenésekor igen gyorsan bekövetkezik. Az idei év a kártétel vonatkozásában a tavalyi vagy a korábbi esztendőket is felülmúlhatja, figyelmeztet írásában kertészmérnök szakértőnk. BELUCZ JÁNOS Az idei évben a növénybetegségek okozta kártétel a tavalyi vagy a korábbi évek kártételét is felül fogja múlni. Varasodás, lisztharmat, monília és tafrina A fenti állítást arra alapozom, hogy tavaly ilyenkor nem voltak olyan fertőzési gócok, mint amilyenek idén vannak, mégis tetemes károk keletkeztek. Ennek egyik legmarkánsabb példája az almafa varasodás, amely gazdasági kárt okozó szinten legalább 10-15 éve nem volt térségünkben. A gomba áttelelő képletei a lehullott levelekben, illetve a hajtások repedéseiben jól átteleltek, és érettek a benne rejtőzködő spórák szóródásához. A szőlő esetében a peronoszpóra fenyeget, amelynek spórái a lehullott leveleken telelnek át. A lisztharmat főleg az almánál a vesszővégeken és a megfertőzött rügyekben telel át. Ha metszéskor ezeket nem távolítottuk el, akkor a megfertőzött rügyekből kihajtott virágok és. hajtások lesznek az elsődleges fertőzés megjelenítői. Az almafalisztharmat első tünetei - az áttelelésből származó ún. lisztharmatos gyertyás ágak - már hellyel-közzel láthatóak. A monília laxa formája okozza meggynél, kajszinál, de esetenként az őszibaracknál és szilvánál is a virág- és hajtásherva- dást. Ezért metszéskor le kellett metélni a fertőzési gócot jelentő tavalyi elszáradt részeket. Ott, ahol egy éve gondok merültek fel, virágzás végeztével mielőbb permetezzünk Horizon, Sporgon vagy Signum szerrel. Őszibaracknál tavaly károsított a tafrina, a monília laxa és a szürkepenész egyaránt, amihez később társult a varasodás is. Idén az időjárás kegyes volt hozzánk, mert volt vagy lett volna időnk arra, hogy legalább két alkalommal permetezzünk tafrina ellen réztartalmú szerrel. Ennek ellenére biztosan nehezíti majd a kertészkedők életét a levélfodro- sodás, amely zsigereli a fát. Ezért akár virágzás alatt is védhetjük az őszibarack fáinkat, éspedig dodin hatóanyagú szerrel (pl. Efuzin vagy Syllit 65). Károsít a szilvadarázs Már most gondoljunk a másik monüiára, a ffuktigenára (gyümölcsmonüia). Madák György kertészkalendáriumában ez idáig nem nevezett meg konkrét permetszert, amely- lyel védekezni lehetne ellene. Ugyanakkor eddig jól beváltak a régtől alkalmazott réztartalmú készítmények, melyekkel rügy- fakadás előtt szinte az összes gyümölcsnemet, így a szilvát is lekezelhettük. Amennyiben ezt rügyfakadáskor elmulasztottuk, virágzás után Dithannal védjük a fákat. Szilvánál ajánlatos a permedébe Decist is keverni a szilvadarázs miatt, amely vagy egy évtizede vált jelentős káro- sítóvá térségünkben. A kártevő a termés akár 80 százalékát is értéktelenné teheti. Ezért a szilvát virágzáskor, de legkésőbb a virágzás után permetezni kell. Térségünkben a nyári almafajták már kivirágoztak. Csak napok kérdése, mikor borulnak virágba a téli fajták is. Ha a napokban kezeltük a fákat paraffinolajat tartalmazó Vektafid A készítménnyel, azzal csak az áttelelt rovarokat semmisítettük meg. A téli fajták virágzása előtt mindenképpen megelőző jellegű permetezést kell beiktatni, éspedig a lisztharmat és a varasodás ellen. A jelenlegi fejlődési stádiumban még nem kell felszívódó szerekben gondolkozni. A lisztharmat ellen kéntartalmú szerek közül (pl. Kumulus WG, Sulikol K, Thiovit Jet) válasszunk, a varasodás ellen kontakt szereket használunk (pl. Dithane, Novozir, Delan). Az almafa betegsége Az almafa varasodás az almafa egyik legveszélyesebb betegsége. Ennek megfelelően a nemesi- tők sokat dolgoznak azon, hogy az ne így legyen. Munkásságuk eredményeként megjelentek a toleráns és rezisztens fajták, ezek már tavaly bizonyítottak. Azonban a károsító gomba mindenütt jelen van, ahol almatermesztés folyik. Elsősorban a leveleket támadja meg, ahol füstszerű foltok képződnek. A gomba számára különösen fontosak a zsenge levelek. Mivel tavaly nagy volt a fertőzési nyomás, ezért az idén - megelőzésként - a toleráns és a rezisztens fajtákat is kezeljük a virágzás előtt a fent említett szerek valamelyikével. A betegségnek két kiindulási formája lehetséges: az aszkosporás és a konídiumos fertőzés. Mindkét esetben a levelek felső felületén kis, füstszerű 2-6 mm átmérőjű, szabálytalan alakú foltok képződnek. Színüket is váltva a foltok szaporodnak és nagyobbodnak. A gomba fonalai a kutikula alatt szaporodnak el, felhólya- gosítják, majd felrepesztik azt és a szövetsejtek nekrotikus elhalását okozzák. Ennek következtében a levelek vízellátása akadozik, az asszimilációs tevékenység leáll, a levelek elhalnak, száradnak majd lehullnak. Ilyen esetben fokozott védelmet kell folytatni, felszívódó szereket felváltva kell használni, ugyanis ez az állapot befolyásolhatja mind a jelen évet, mind a rákövetkezőt. Ha ugyanis elmarad a rügydifferenciáció, úgy jövőre nincs virágzás. Meghatározó szerepet tölt be a betegség terjedésében az időjárás: ha szárazra fordul, akkor a betegség visszaszorítható, megáll. Ha viszont ismét csapadékosra fordul, akkor várható a késői varasodás. A levelek hólyagosodnak, kidomborodnak, berepednek. Leginkább a júliusi és augusztusi fertőzések teszik tönkre a leveleket. Az aszkosporák kiszóródásához nagy nedvességre van szükség. A levelekre került spórák akár 100 százalékban kicsíráznak. A csírázás l°C-nál kezdődik, 15-24°C között nagyon erőteljes és 36°C-nál megszűnik. A csírákélettartalma akár 5 hónap is lehet. A gyümölcsön a varas foltok május közepétől jelennek meg. Az alma felületén pararéteg képződik a gyümölcs növekedése rendszerint megáll, deformálódik, féloldalas lesz, korcs és apró marad. A varasodás a körtét is támadja, ez esetben azonban a levél alulról a fonákján fertőződik meg és a foltok is más formát és színt vesznek fel. A szerző kertészmérnök Április közepéig még vethető a borsó. Ebben az időszakban már a melegigényesebb, jobb minőséget adó velő típusú fajtákat válasszunk. A tapasztalatok szerint a borsó a kisebb fagyokat jól tűri, károsodás nélkül elviseli. Fejlődéséhez az optimális hőmérséklet 16°C. Fajtacsoportonként a hőigény különbözik. A kifejtő (sima magvú) fajták jobban tűrik a hideget, így vetésük is valamivel korábban kezdhető. Nagy melegben rosszul fejlődik, csak apró szemeket képez. Fényigénye nagy, az árnyékot és a félámyékot nem viseli el. Tápanyagigénye közepes, más növényekhez képest foszforból igényli a legtöbbet. Vízigénye közepes, általában nincs szükség az öntözésére, mert az a fejlődési szakasz, amikor a legtöbb nedvességet igényli, egybeesik nálunk a legcsapadékosabb tavaszi hónapokkal. Áprilisban a kiszáradás nagyobb veszélye miatt lehet valamivel mélyebbre, 5-7 centire vetni. A borsóhoz hasonlóan április derekán még vethető hosszú tenyészidejű sárgarépa és petrezselyem. Ajánlatos 30-40 cm-s sortávolságba vetni a magokat. A hónap közepéig még vethető az egyéves vöröshagyma is. Április végétől, miután a talaj hőmérséklete elérte a 10°C-ot, szakaszosan vethető a csemege- kukorica is. A zöldségfélék közül már ül- tethetők szabadba a káposzta- félék. Jól bírják a hideget, ezért nem kell megijedni, ha néhány napra átmenetileg a hőmérséklet 0°C alá esik. Nem szabad viszont tartósan 7-8°C alatt tartani őket, mert különösen a kiültetést követő időben, főleg a karalábé érzékeny a megfázásra, a tartós hideg magszárképződést vált ki az arra érzékeny fajtáknál. A hideg elleni védekezésben jól bevált a fátyolfóliás takarás, amely 2-5°C-ot is képes emelni a léghőmérsékleten. A korai, rövid tenyészidejű fajtákat - ellentétben a nyári és az őszi fajtákkal - laza, gyorsan melegedő, de humuszban gazdag talajra ültessük. Növényegészségügyi szempontból az lenne az ideális, ha 4-5 évenként kerülnének vissza ugyanarra a helyre. A balkonnövények kihelyezésével váljunk addig, amíg az éjszakai hőmérséklet tartósan 5 fok fölé emelkedik. A bab vetésével még várjunk. Legkorábban április végén, május elején kezdjük el ezt a munkát. Ugyanis a könnyen csírázó bab a hideg talajban megfázik, nem kel ki. Ugyancsak április végéig várjunk a fűvetéssel is. Ne szórjuk ki túl korán a fűmagot, mert a hideg és a nedves talajban kelése vontatott és ritka lesz. Várjuk meg, amíg a talaj hőmérséklete eléri a 8-10 fokot. A füvesítem kívánt kerületet készítsük elő: gyomláljuk ki, lazítsuk fel, porhanyítsuk és simítsuk el a talajt. A vetést követően tömörítsük és öntözzük be a felületet. A balkonnövények kihelyezésével várjunk addig, amíg az éjszakai hőmérséklet tartósan 5 fok fölé emelkedik. A mediterrán és szubtrópusi dézsás terasznövényeket nagy biztonsággal csak 12-15 °C-os hőmérséklet fölött helyezhetjük ki a teraszra, erkélyre. (A Kerti Kalendárium nyomán) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8825 Lengyel zloty 3,9526 Cseh korona 24,269 Magyar forint 267,48 Horvát kuna ' 7,3628 Román lej 4,1038 Japán jen 119,85 Svájci frank 1,2879 Kanadai dollár 1,3906 USA-dollár 1,4401 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,49-1,40 25,12-23,66 279,03-254,99 OTP Bank 1,49-1,41 25,12-23,69 274,19-258,41 Postabank 1,50-1,40 25,23-23,53Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 25,03-23,64 278,60-254,60 Tatra banka 1,49-1,41 25,05-23,78 277,13-256,07 Dexia banka 1,49-1,41 25,02-23,76 273,09-259,25 Általános Hitelbank 1,49-1,41 25,07-23,68 278,84-254,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) iztonságos-e a szülés Szlovákiában? önnyebb és gyorsabb szülést de hogyan? etegségeket gyógyít az oxigénterápia i 27 kilót táncolt le magáról Április 18-án Egészség Extra Keresse az újságárusoknál!
