Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-15 / 88. szám, péntek

16 Kertészkedő - hirdetés _________________________________________ ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com A biozöldségek és biogyümölcsök nem tartalmaznak egészségre ártalmas vegyszermaradványokat, nem okoznak allergiákat Legalább a ház melletti kertben mérgek nélkül (Fotó: Köteles Szabolcs) A mezőgazdaságnak álta­lában az a célja, hogy élelmiszereket állítson elő. Sokféle vizsgálat iga­zolta, hogy ahol vegysze­reket használnak, ezek­nek a maradványa, ki­sebb vagy nagyobb meny- nyiségben rajta vagy ben­ne marad az élelmiszer­ben. Egy ilyen tanulmány sarkallta cikkírónkat ar­ra, hogy biotermelésre ösztönözzön. KÖTELES GÁBOR Táplálékainkban különfé­le vegyszerek, gyógyszer- és vegyszermaradványok, adalék­anyagok, nehézfémek vannak. Ezek lehetnek rákkeltők, de ká­rosíthatják a termékenységet is, vagy a bélcsatoma, tápcsatorna egyes szerveire vannak káros hatással, de okozhatnak aller­giákat is. A napokban olvastam egy francia fogyasztóvédelmi szervezet tanulmányában, hogy az ételek révén naponta 81 ve­gyi anyag kerül a szervezetünk­be. Ezek közül 42 valószínűleg rákkeltő, öt biztosan rákkel­tőként szerepel a listán, több anyag pedig a hormonháztartá­sunkat boríthatja fel. Több zöldséget, de milyet? Orvosok, táplálkozási szakér­tők lépten-nyomon szajkózzák, hogy naponta - főleg a gyer­mekek - többször egyenek friss gyümölcsöt, zöldséget. Igen ám, de a Brazíliából behozott almában, a Kenyából érkezett zöldbabban stb. többször még olyan vegyszerek maradványa­it is megtalálták, amelyek az EU-ban be vannak tiltva. Ebből a megfontolásból felértékelő­dik a hazai előállítású zöldség és gyümölcs, amelyet nem kell vegyszerrel kezelni ahhoz, hogy a pultokon néhány napig, esetleg hétig friss legyen. A leg- ideálisabbak természetesen az ökológiai gazdálkodásban ter­melt zöldségek, gyümölcsök, melyek nem tartalmaznak ilyen vegyszermaradványokat. Az ökoterületeken ugyanis még szintetikus műtrágyát sem lehet használni. A bolti (talán) olcsóbb... Mostanság faluhelyen is di­vatba jött a kertek felszámolása. A friss levegőért, nyugalomért vidékre költöző főleg fiatalok nyakra-főre számolják fel a ház melletti zöldségtermő részt, vágják ki a gyümölcsfákat és a bokrokat azzal az indoklás­sal, hogy nem érdemes ezeket termelni, mert a nagy áruhá­zakban viszonylag alacsony áron az év minden szakában megvásárolhatók. Tény, hogy a ház melletti vegyszermentes zöldség- és gyümölcstermesz­tésnek nincs meg a ráfordított tudással és kétkezi munkával arányos gazdasági haszna. De többszörösére rúg az a haszon, amelyet az egészséges vegyszer- mentes termék nyújt. Mert a bio módban kitermelt zöldségnek, gyümölcsnek lényegesen maga­sabb az ásványisó-, nyomelem-, vitamintartalma, kevesebb a nitrát- és méregtartalma, meg kevesebb nehézfémet és egyéb szennyeződést tartalmaz, mint a konvencionális termékek. Tu­lajdonképpen ebből adódnak az előnyei. Vegyes kultúrás termesztés Kisméretű kertben lehetőleg vegyes kultúrás termesztést folytassunk. Ennek alapfelté­tele, hogy a zöldségeket nem monokultúrás ágyásokba, ha­nem vegyes kultúrájú sorokba termesztjük, amelyek egymás­tól legalább fél méter távol­ságra vannak. Példa a vegyes kultúrás termesztés soraira: petrezselyem, dughagyma, sár­garépa, paradicsom, pasztinák, zeller karfiollal és korai ká­posztával, fejes saláta és retek, uborka, sárgarépa hagyma­maggal vetve, zeller kései kar­fiollal és kései káposztával, sár­garépa hagymamaggal, borsó, cékla salátával, vörös káposzta zellerrel, fejes saláta endíviával és karalábéval, burgonya, salá­ta és paraj, spárgakel zellerrel és bimbóskellel, sárgarépa pet­rezselyemmel vetve, cukkini, sárgarépa hagymamaggal vet­ve, bab, sárgarépa pasztinákkal vetve, szamóca fokhagymával és póréval. Az egyes sorok közé tavasszal parajt vetünk. Amit nem fogyasztunk el, azt lesa- raboljuk. Nyáron a sorközöket fűkaszálókkal takarjuk. Feltét­lenül szükséges, hogy szept­ember elejétől a sorközökre és a fokozatosan felszabadult sorokra sűrűn szórjuk mustár­magot. Az el nem fogyasztha­tó zöldségmaradványokból, a felesleges fűkaszálókból, a lehulló falevelekből és minden más lebomló szerves anyagból biokomposztot készítünk. A kert gyümölcsöt termő ré­szébe a betegségekkel szemben ellenálló fafajtákat ültessünk. Ha a házikert mérete kicsi, ajánlatos néhány alma- és szil­vafát, szőlőtövet ültetni. Példá­ul almából Stark Erlist, Prima, Ontárió fajtákat, szilvából Čačanská najbolja és Stanley fajtát. Ha a kert mérete enge­di, ajánlatos egy cseresznyefát is beszerezni. Telepítsünk né­hány betegségeknek ellenálló interspecifikus szőlőtövet is. Ilyen a fehér Zala gyöngye, Bianka, Pölöskei muskotály, Borostyán, Palatinusz és az Odisszea. A kékhéjúak közül a Medina és a Néró javallott. A vegyszermentes gyümölcs- termesztést folytató kertész- kedőnek a biológiai növény- védelemre kell törekedniük. Februárban célszerű a levélat­kák, gubacsatkák és a takács­atkák ellen ragadozó atkákat telepíteni. A levéltetvek elleni védekezésben a legfőbb segítők a katicabogarak és a fátyolkák. A szilvadarázs kártétele ellen a virágzás kezdete előtt kihe­lyezett ragacsos fehér színű lapokkal védekezhetünk. Az almamoly kártételének a meg­akadályozása érdekében júni­usjúliusban fürkészdarazsakat telepítsünk, amelyek az alma­moly petéit pusztítják. Nagyon fontos, hogy a gyümölcsfáink harmonikus tápanyagellátás­ban részesüljenek. Ennek érde­kében minden év őszén néhány lapát biokomposztot szórjunk a gyümölcsfák és szőlőtőkék gyö­kérzónája fölé. PIACI ÁRSÉTA Pozsony április 12-én Komárom április 13-án Rimaszombat április 13-án Zseliz április 13-án Losonc április 9-én SzepSi április 13-án Kassa április 13-án Sárgarépa 0,70 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 1,10 euró/kg 0,80 euró/kg 0,40-0,75 euró/kg 0,85 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg Petrezselyem 1,50-2,20 euró/kg 1,40 euró/kg 2,10 euró/kg 1,50 euró/kg 1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,50 euró/kg burgonya 0,65-0,85 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 0,60-1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,56-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,70/5-10 euró/kg 0,60/6-7 euró/kg 0,80/6,80 euró/kg 0,80/4 euró/kg 0,40-0,60/5,30 euró/kg 0,75/5,20 euró/kg 0,65/5,80 euró/kg paprika 2,20-3,20 euró/kg 0,40 euró/db 3,50-4 euró/kg X 3,50 euró/kg 3,20-3,40 euró/kg 1,90-3,25 euró/kg paradicsom 2-3,50 euró/kg 2-2,20 euró/kg 1,50-3,10 euró/kg X 2-3,50 euró/kg 2,20 euró/kg 1,50-1,99 euró/kg zeller 1,20 euró/kg 1,20 euró/kg 0,90 euró/kg X 1-1,30 euró/kg 2 euró/kg 1,40 euró/kg zöldhagyma/retek 0,50/0,50 euró/csomó 0,50/0,50 euró/cs 0,80/0,80 euró/csomó 1/0,50 euró/cs 0,50/0,50-0,70 euró/csomó 0,70/0,60 euró/csomü 0,40-0,50/0,35-0,40 euró/cs. saláta/tojás 0,50/0,14 euró/db 0,50/0,10-0,13 euró/db 0,70/0,11 euró/db 0,45/0,15 euró/db 0,50-0,70/0,09-0,11 euró/db 0,60/0,10 euró/db 0,50/0,10 euró/db kel/káposzta 1,30/0,80 euró/kg 1/0,70 euró/kg 1,50/0,80 euró/kg x/x 1,25-1,30/0,95-1 euró/kg 1,20/0,85 euró/kg • 1,10/0,60-0,79 euró/kg karfiol/karalábé 2/0,70 euró/db 1,90/0,60 euró/db 1,70-2,50 e/kg/0,60-0,80 e/db x/0,60 euró/kg 1,75 e/db/0,70 e/kg 1,70/0,70 euró/db 1,07 e/db/0,60-0,79 e/kg alma/körte 0,99-1,30/1,55-2 euró/kg 0,90/x euró/kg 1,30/2,50 euró/kg . 1/x euró/kg 0,80-1,20/1,75 e/kg 1,20/1,55 euró/kg 0,99-1,15/1,65 euró/kg dióbél/mák/méz 10/5/4-7 10-12/3,70-4/5-8 7,90/3/5,20 euró/kg 5/4,50/6 euró/kg x/4/x euró/kg 7/4/6 euró/kg 8/4/8-10 euró/kg A tartalomból: • Meggazdagodás helyett nincstelenné tett? • Rövidült a biztosítási idő. Mit jelent ez a munkájukat veszítettek számára? • Egy a poklot is megjárt család hátborzongató története • A Magyar királyok sorozatban államalapító első királyunk, István Még kapható a Vasárnap ® LEGÚJABB SZÁMA VasárnapGyogyasz. Mi minden változik az egészségügyi ellátásban? Micsoda VAS ARNAP!

Next

/
Thumbnails
Contents