Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-14 / 87. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 14. Vélemény És háttér 7 A NATO nemcsak a civileket védi, hanem katonai támogatást nyújt a fegyveres felkelőknek Visszanyomnák a tubusba Líbiában a frontvonalak nagyon gyorsan változnak, a felkelők hol előrenyomulnak egy kicsit, hol meghátrálnak, gyakran fejvesztve menekülnek. Egy német lapkommentár értékelése szerint nem egyszerűen patthelyzet, hanem áttekinthetetlen patthelyzet alakult ki. MAL1NÁK ISTVÁN A NATO állítólag teljesen lerombolta Kadhafi légierejét és légvédelmét, a felkelők mégsem elég erősek ahhoz, hogy bevegyék Tripolit. Kadhafi pedig a légtér elvesztése után nem elég erős ahhoz, hogy leverje a felkelést. Ez az állapot rengeteg kérdést vet fel, amelyekre a NATO-kül- ügyminiszterek ma kezdődő, kétnapos berlini tanácskozásán valamiféle válaszokat kellene adni. London és Párizs úgy látja, a NATO nem teljesíti eléggé azt a feladatot, amelyre vállalkozott, s arra kell törekednie, hogy teljesen megsemmisítse Kadhafi nehézfegyverzetét. Más NATO- és EU-orszá- gok szerint mielőbbi és ellenőrizhető tűzszünetet kell életbe léptemi, és tárgyalni a politikai rendezésről. Hozzátéve, hogy Kadhafinak mindenképpen mennie kell. Megtámogatta ezt Rasmussen NA- TO-főtitkár is, amikor azt mondta, csak katonai eszközökkel nem oldható meg a líbiai konfliktus. Kizárólag légierővel nem lehet szárazföldi háborút nyerni. A külügyminisztereknek tehát válaszolniuk kellene arra, kivel akarnak tárgyalni, ha nem Kadhafival. Hogyan akarják rákényszeríteni a távozásra, ha katonailag nem tudják - legalábbis még egy jó ideig megverni. 1999-ben, a koszovói háborúban a NATO 38 ezer légi bevetést hajtott végre, hogy meghátrálásra kényszerítse az albánokat támadó szerbeket. Líbiában eddig kb. kétezer bevetés történt; a líbiai felkelők sokkal gyengébbek, szervezetlenebbek, mint a koszovói UCK volt. Tiszta vizet kellene önteni a pohárba. A BT-határozat tiltja külföldi szárazföldi csapatok bevetését. Felhatalmazást ad a légtérzár biztosítására és légicsapásokra abban az esetben, ha a civil lakosságot kell megvédeni a támadó kormánycsapatoktól. De a vak is látja: ennél a NATO többet tesz, nemcsak a civileket védi, hanem katonai támogatást nyújt a fegyveres felkelőknek. Ezt be kellene ismerni, és akkor tovább lehetne lépni, ahogy Párizs és London sürgeti. De a NATO-országok fele a légicsapásokkal sem ért egyet, nem is vesz benne részt, mint pl. Németország és Törökország, és még az ottani légtérben cirkáló holland vagy olasz gépek sem hajlandók bombázni. Ami azt az álláspontot illeti, hogy a politikai megoldást kell forszírozni, ki kellene mondani: a nyugatiak már nem tudják visszanyomkodni a fogpasztát a tubusba. Ha nincs a külföldi beavatkozás, az ezredes már rég felmorzsolta volna a felkelőket. De a NATO felbiztatta a lázadókat, elkötelezte magát mellettük, most már nem szállhat ki, mert azzal aláírná a halálos ítéletüket. Meddig lehet ezt így, a jelenlegi módszerekkel folytatni? Há- borúzgatok is meg nem is, elköteleztem magam, de úgy teszek, mintha semleges lennék... Valamerre lépni kell. Valószínűleg úgy, hogy a NATO beismeri: igenis hadban álló fél, s elviseli ennek minden negatív következményét. Mert ezek lesznek túlsúlyban. JEGYZET Hazai snidling LAMPL ZSUZSANNA étkezés” mozgalomról. Ennek lényege, hogy az „ízidegen” étkek, s főleg az amerikai típusú gyorsételek helyett a hazai konyhát részesítsük előnyben, olyan ételeket együnk, amelyek az adott évszakra jellemző hazai nyersanyagokból készülnek. S mivel a hazai nyersanyagok termelőit, vagyis a hazai mezőgazdaságot sikerült fokozatosan leépíteni, pontosabban tönkretenni - ezért van a szupermarketekben hazai termékek helyett lengyel csirke, brazil csirkemáj, kínai halfiié, ír marhahús, holland zöldség, marokkói paradicsom, német joghurt stb. -, a mozgalom nem titkolt célja, hogy föllendítse a hazai kistermelőket. Én ezt szíwel-lélekkel támogatom, csak hát honnan szerezzek be Pozsonyban hazai termékeket, amikor március elején a híres nagypiacon is főleg öklömnyi epreket meg görögdinnyét árultak az állítólagos hazai termelők. Barátnőimhez fordultam tanácsért. A szlovákjoghurtokon kívül nálunk hazai terméket nem találsz, mondta egyik barátnőm, aki szerint a mi szupermarketjeink szemétlerakatok, mert az áruházláncok a volt szocialista országokba szállítják a legócskább élelmiszereket. Ő a közeli Hamburgba jár bevásárolni, aholjobb minőségű és nem drágább az élelmiszer. A másik barátnőm némi tétovázás után elárulta, hogy erdei sétái során felfedezett egy „mézeskalács házikót”, ahol egyidős néninek saját tyúkocskái vannak, és ő ettől a nénitől veszi a tojást. De csak kevés van neki, rajtam kívül másnak már nem jut, figyelmeztetett a barátnőm. A harmadik elmondta, hogy ő is támogatja a mozgalmat, ezért a megüresedett szülői házban kezdett tyúkokat tartani, de mivel nagyon elfoglalt, a bátyja jár etetni. Kösz csajok, de ezzel nem sokra megyek, gondoltam, főleg miután elképzeltem, hogy Pozsonyban, a lakótelepi lakásomban nehezen fogok csirkét tartani, de még ha feláldoznám is az egyik szobát, akkor sem menne a dolog, mert gőzöm nincs a háziállattartásról. Meg aztán az csak csirke és tojás lenne, és mást is kell enni. Ne búsulj, mondta a következő barátnőm, és elmesélte, hogy a hazai is lehet szemét. Hallott olyan tésztagyártóról, akinek azért olyan szép sárga a tésztája, mert padlófestékkel (!!!) színezi. Csak egy icipicit tesz bele, saját maga di- csekedte el. Aztán hallott arról is, hogy az egyik tormagyártó fűrészporral dúsítja a tormát. Még másokat is mondott. Mire befejezte, teljesen elment a kedvem az evéstől. A lassútól is. De hát enni kell. Hiszem, hogy előbb-utóbb találok becsületes hazai kistermelőket. Addig a szupermarketben vásárolok, mert sok kilométeres körzetben más nincs. S hogy legyen akonyhámban valami hazai, vettem egy cserép snidlinget. Már szép kékvirágai vannak. KOMMENTAR Pártpénzek MÓZES SZABOLCS Amint az várható volt, ismét előbukkant egy pártpanamás ügy-nem meglepően az SDKÚ- nál. S hogy miért volt ez várható? Mert sajnos mifelénk (de nem csak mifelénk, egész Közép- Európában, s nem csak Közép-Európában, valamennyire az egész világon) a pártfinanszírozás részben így működik. Valakiknél. Sokmindenkinél. A haveri céget állami megrendeléshez juttatom, aztán ő valamelyik alvállalkozója, vagy a tulaj egy másik cége, vagy annak egy ciprusi leányvállalata (a sor tetszőlegesen folytatható) a haszon egy részét visszajuttatja a pártkasszába. Amiből lehet kampányolni, gulyást főzni, óriásplakátolni. Robert Fico végezte a dolgát, talált egy, a pártklientelizmus sémájába tökéletesen beleülő esetet, majd jó nagy dobra verte . A koalíciós pártok bármelyike ugyanezt tette volna fordított esetben, még ellenzékiként - joggal. A történet ezen részének egyetlen szépséghibája, hogy a Smer elnökének aligha van erkölcsi joga ahhoz, hogy közbeszerzési tisztaságot kérjen számon akárkin is. A történet másik részének „szépséghibája” pedig az, hogy a kormányzó pártok nem ezt ígérték a kampányban. Pont fordítva, a Smerrel és koalíciós partnereikkel szembeni legfőbb kritikájuk korrupt és kliente- lisztikus ténykedésüket illette. Joggal. Szlovákia történetében talán csak 1994 és 1998 között loptak szét több pénzt a kormánypártok, mint a Fico-kormány idején. Arra, aki ilyen programmal vág neki a választásoknak, s üvegzsebű államot ígér, sokszorosan hullik vissza egy ilyen botrány. Azzal nem lehet védekezni, hogy a Smer a tavaly nyélbe ütött hasonló tárgyú szerződésével többet lopott volna. Nem kevesebbet kell lopni, a lopást kell befejezni - a koalíciós pártok választói tavaly erre szavaztak. Az SDKÚ sem nézheti teljesen hülyének a választókat, véletlenek ugyanis nincsenek. Nincs olyan, hogy az SDKÚ járási elnöke adja a legjobb ajánlatot. Igaza van Mikuláš Dzurinda SDKÜ-elnöknek abban, hogy nem lehet a párttagokat diszkriminálni. A párttagoknak saját magukat kell „diszkriminálniuk”, vagyis elvi okokból nem lenne szabad olyan közbeszerzési pályázatokban részt venniük, ahol saját párttársaik a döntnökök. Ezt még mindig nem fogták fel az SDKÚ-ban. Minél később jönnek rá, annál valószínűbb Robert Fico visszatérése. FIGYELŐ Betekinthettek a periratokba A védők betekinthettek a periratokba a bolíviai kormány megdöntésére szőtt összeesküvéssel vádolt néhai Rózsa-Flores Eduardo és társai ügyének keddi második tárgyalási napján - tájékoztatott Cochabambából a Magyar Nemzet kiküldött tudósítója. Lukács Csaba elmondta, könnyebb volt bejutni a tárgyalóterembe, mint hétfőn; a sajtót is korlátozott számban beengedték. A bíró két órára betekintést engedett a védőknek a periratokba. Ezt mostanáig nem tehették meg, nem tudták pontosan, mivel vádolják a 37 embert, köztük az erdélyi Tóásó Elődöt - mondta Lukács. Sajtóértesülések szerint a vádak lényege, hogy Rózsa-Flores és társai szeparatista csoportot hoztak létre a kormány és a bolíviai demokratikus rendszer megingatására, illetve polgárháború kirobbantására. A 37 vádlottból 16-an külföldön bujkálnak. Kedden is kaotikus állapotok uralkodtak a tárgyalóteremben; a vádlottak és védőik bekiabálásokkal zavarták a tárgyalás menetét, és elénekelték a bolíviai himnuszt. Amikor a bíró elutasította a Tóásó Előd szabadlábra helyezése iránti kérelmet, és az ügyész és a bíró közötti érdekazonosság miatt benyújtott beadványt, a védők fölálltak, és a kamerákba elpanaszolták, nem tartják tiszteletben a vádlottak alapvető jogait - mondta Lukács, s hozzátette, Tóásót és társait borzasztó körülmények között tartják fogva, enni sem kapnak. Amíg Evő Morales van hatalmon, Tóásó sok jóra nem számíthat. Az indián többséghez tartozó Morales - aki 2006 januáija óta irányítja a délamerikai országot - azt állítja, az életére tört az a „külföldi zsoldoscsapat”, amelyet 2009. április 16-án számoltak föl egy Santa Cruz-i szállodában. A kommandós akcióban lelőtték a bolíviai-magyar-horvát Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, és letartóztatták a szovátai, magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt, a bolí- viai-horvát Mario Tadicot. A bolíviai kormány szerint a csoport tagjait a Bolívia szén- hidrogénben gazdag térségében tevékeny konzervatív ellenzéki erők bérelték fel, hogy megöljék Moralest, és elszakítsák az országrészt. Más vélemények szerint a zsoldosokat a bolíviai titkos- szolgálat szerződtette, hogy csapdát állítsanak a szeparatista csoportoknak. (MTI)- Ezt olyan homályosan látom, mint Kadhafi jövőjét. (Ľubomír Kotrha karikatúrája)
