Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-02 / 77. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com KÉPERNYŐ Jan Novák, az Eddig megvolnánk szerzője lesz a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége Síró játék Vasárnap este érdemes sokáig fennmaradni, mert a kilencvenes évek egyik legemlékezetesebb filmdrámáját láthatják a Duna TV-ben. Neil Jordan író-rendező elnyerte vele a legjobb brit filmnek járó BAFTA-díjat, ugyanebben az évben a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját vehette át, és a filmet négy további kategóriában jelölték a díjra. Észak-Irországban a köz- társasági hadsereg önkéntesei, vagy ha úgy tetszik, terroristái elrabolnak egy brit katonát, és napokon át fogva tartják egy erdei rejtekhelyen. Amíg az újabb parancsra várnak, a fogoly őrzésével megbízott Fergus (Stephen Rea) a tilalom ellenére beszélgetni kezd a megkötözött Jodyval (Forest Whitaker), és a várakozás feszült légkörében bizalmas kapcsolat alakul ki közöttük. A túsz beszél életéről, szerelméről, és arra kéri őrzőjét, keresse fel Londonban élő barátnőjét, aki „minden szempontból különleges teremtés”. Eközben a szívtelen szépség, Jude (Miranda Richardson) vezetésével régi barátai Fergus nyomára akadnak, és természetesnek veszik, hogy a férfi részt vegyen egy Londonban tervezett merénylet végrehajtásában. A film címét Neil Jordan a hatvanas évek egyik örökzöld slágerétől (The Crying Game) kölcsönözte, amelyet először Dave Berry énekelt, és 1992-ben Boy George is feldolgozott - a filmben mindkét változat elhangzik. A síró játék valójában nem más, mint a szerelem, amely minden másnál kegyetlenebből meg tudja kínozni az embert, ha a körülmények úgy hozzák. A történet bővelkedik meghökkentő fordulatokban és megrázó pillanatokban, amelyek hatása alól nem tudjuk kivonni magunkat. Duna TV, április 3., 23:10 Jelenet a filmből (Képarchívum) Watcha Clan - Arab és mediterrán electro Olvasztótégely-zene AJÁNLÓ Pozsony. Jó előre szólunk: aki ezt a koncertet lustaságból vagy tudatlanságból kihagyja (ez utóbbit igyekszünk megelőzni), az bizony bánhatja. Ne rettentsen vissza senkit, hogy sem a helyszínt, sem pedig a fellépő zenekart nem ismeri. A helyszín ugyanis vadonatúj , a zenekar számait pedig nem játszák a kereskedelmi rádiók. Aki kíváncsi, milyen az algériai, spanyol és francia hagyományos népzene az elektronikus tánczene legpörgősebb formáival ötvözve, jövő kedden, április 5-én este nyolc órakor közelítse meg a pozsonyi SZNF-téri Dunaj áruházat hátulról, a Nedbalova utcáról, liftezzen fel a negyedikre, és már meg is érkezett Észak-Af- rikába, illetve a gigantikus zenei olvasztótégelyként működő Marseille-be. A Watcha Ciánt a Sziget fesztiválon, a Millenárison, valamint Kassán lehetett eddig látni, nem állítom tehát, hogy én lennék a legnagyobb kelet-európai rajongójuk, de az,első tízben bizonyára benne vagyok, legalább hét éve. Saját meghatározásuk szerint world'n'bass zenét játszanak. Igazi marseille-i kavalkád: a Földközi-tenger medencéjének minden hagyománya egységes hangfolyammá áll össze a Watcha Clan zenéjében. Leginkább talán a Transglobal Underground hagyományainak folytatói ők, a „frontlányként” csillagos egyest érdemlő, sok- nemzetiségű Sista K-val, aki temperamentumban Natacha Adáson is túltesz. Ez a karizmatikus ,jó boszorkány” hűséges koboldjaival francia, spanyol, zsidó, arab és balkáni hozzávalókat dobál bele a fortyogó elektronikus kotyvalékba, hogy a bájital a kultúrák közötti hasonlóságot, megértést és elfogadást váltsa ki minden fogyasztójából. Ez az üst megér egy estet. Ráadásul a csapat legújabb albuma, a Radio Babel alig két hete jelent meg. Ezért a naprakészségért külön lájkolás illeti a Dunaj kultúr- központ szervezőit, (juk) Hősök vagy bűnösök? Izgalmas, erősen politikai színezetű történet a cseh Mašín fivérek 1953-as szökése. Kelet- Németországból „lőtték át” magukat Nyugat- Berlinbe. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hősök vagy bűnösök? - kérdezik sokan. Pontosan megszervezett útjuk, életveszélyes kalandjuk ugyanis mind a mai napig megosztja a cseh közvéleményt, pedig lassan hatvan éve, hogy elhagyták hazájukat. Szökésük óta nem is jártak Csehországban, s ahogy clevelandi, illetve Santa Barbara-i otthonukból üzenik: nem is tervezik a látogatást. Dicsőségre nincs szükségük, a hajdan történteket pedig egyáltalán nem bánják. A kommunista hatalom ellen éveken át illegális „felforgató” tevékenységet folytató fivérek, Josef és Ctirad látványos és feszültséggel teli, ugyanakkor csodával határos szökését többen is megírták már, Jan Novák regénye, az Eddig megvolnánk a Kalligram gondozásában jelent meg nemrég A Mašín család és a hidegháború egyik legizgalmasabb története címmel. „A Mašín fivérekről először Miloš Formántól hallottam, akinek a podébradyi gimnáziumban padtársa volt az ellenálló csapat egyik leendő tagja - írja könyve előszavában a szerző. - Amikor rádöbbentem, milyen megrázó ez a történet, és megsejtettem, hogy ennek a családnak a sorsa voltaképpen Kelet-Európa huszadik századi történetének tükörképe, kapcsolatba léptem Pepik Mašínnal, és elkezdtem vele rendszeresen találkozni, hogy nyíltan feltárja előttem életének elképesztő élményeit és tapasztalatait. Könyvem a Mašín fivérekkel folytatott beszélgetéseken alapul, akik őszintén válaszoltak a legtolakodóbb, nemegyszer egészen intim dolgokra vonatkozó kérdéseimre is. Talán azért, mert tudták, hogy róluk és egész családjukról csakis csodálattal fogok írni.” Jan Novák cseh-amerikai író, forgatókönyvíró, dokumentarista 1970-ben, tizenhét évesen emigrált Chicagóba. Magyarul eddig két könyve jelent meg. Elsőként a Miloš Formánnál közösen írt Fordulatok - Emlékirataim, majd a Csehországban óriási vihart kavart, ugyanakkor a legrangosabb nemzeti irodalmi díjjal (Magnesia Litera) jutalmazott Eddig megvolnánk. Formánhoz régi keletű barátság, illetve munkakapcsolat fűzi. A Goya szellemeinek dialógszerzője, Valmont című korábbi filmjének egyik forgatókönyvírója, de ugyanebben a minőségben kötődik a Jifí Chlumský rendezésében készült Megszegett ígérethez is. Václav Havelről két egész estét betöltő dokumentumfilmet forgatott, s jelenleg három forgatókönyve várja a megfilmesítést. A Čapek regénye nyomán íródott Hor- dubal, a saját regénye alapján készült Nagyapa és A Mašín fivérek története, amelyet először Miloš Formánnak, majd az ugyancsak Amerikában élő Ivan Passernek (Intim megvilágításban) kínált fel. Előbbi, ahogy Novák meséli, el sem olvasta a könyvet, bár annak idején személyes kapcsolatban állt Joseffel és Ctiraddal. Úgy gondolta, ez nem neki való téma. Ivan Passer már 1996-ban megkapta a forgatókönyvet, és az előzetes tervek szerint itthon forgatta volna a filmet. Csakhogy a barrandovi filmgyárat időközben privatizálták, eladták a trineci vasműnek, és az egész elképzelés meghiúsult. Egyedül Passer maradt a játékban, akiről Forman úgy vélekedik, hogy „a hatvanas évek cseh új hullámának kétségkívül ő volt a legtehetségeA Mašín család és a hidegháború egyik legizgalmasabb története Jan Novák EDDIG MEGVOLNÁNK sebb alakja”, a nagy mesélő, de mert a filmrendezéssel meglehetősen ambivalens viszonyban van, szereti is, meg nem is, a végén ő is kiesett a pakliból, így jutott aztán a könyv Tomáš Mašínhoz (csupán névrokon), a 3 évad a pokolban tehetséges fiatal rendezőjéhez, aki nyomban le is csapott rá. A regény So Far So Good címen angolul íródott, s csak utána készült el a cseh változat, angol nyelvterületen azonban eddig nem talált kiadóra. Jan Novák szerint Amerikában egyetlen irodalmi ügynökség vezetője sem olvasta el, s ennek több okát is látja. Először is az ő ízlésüknek túl vastag a könyv (600 oldal), politikailag pedig túlontúl jobboldali, márpedig Amerikában főleg a liberálisok, vagyis a baloldaliak olvasnak. Persze ők sem szívesen vesznek a kezükbe egy olyan dokumentumregényt, amely a kelet-európai kommunizmus időszakát tárgyalja. Nekik ez egyszerűen „absztrakt történet”. Elvont. Érthetetlen. Csehországban igazi bestseller volt a regény, s ma már egyetlen darab sem lapul belőle a könyvesboltok polcain. Jan Novák most arra készül: új részletekkel egészíti ki a művet, hiszen az első kiadás óta eltelt hat év alatt még a mellékszereplőkről is rengeteg érdekes, eddig elhallgatott információhoz jutott. A forgatás remélhetőleg ősszel kezdődik, addig viszont nyomdába kerül friss regénye, a Čhicago, s talán elkészül a vígjátéki elemekkel átszőtt dokumentumfilmje is, amely Dominik Hašek lázadása címmel a jégkorong és a kommunizmus meglehetősen különös kötődéseire épül. Április közepén Jan Novák a Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztivál díszvendége lesz. Az Európai Irodalom Éjszakája elnevezésű, számos európai fővárosból ismert felolvasó maratonon, az Akácfa utcai Fogasházban a Mašín fivérek heroikus szökésének története elevenedik meg. Vlagyimir Malahov lesz a Szlovák Nemzeti Színház szerdai táncestjének a legnagyobb csillaga Drogellenes balettgála ELŐZETES Pozsony. Idén is megrendezi a Szlovák Nemzeti Színház Balett-társulata a Balettgálát. Az április 6-ára tervezett nagyszabású táncesten rangos külföldi társulatok kiemelkedő táncosai, a külföldön táncoló hazai művészek, valamint a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház szólistái lépnek színpadra. A gálaestnek jótékonysági célja is lesz: a Művészettel a drogmentes életért mottó szellemében zajlik. A gála legnagyobb csillaga Vlagyimir Malahov lesz, aki méltán érdemelte ki a világ legjobb balett-táncosa titulust is. A külföldi sztárok közül Céd- ric Ygnace nevét emelték ki az eseményt beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón. Ő Nurejev felfedezettje. Jelenleg a Norwegian National Ballet tagja. Tizenhárom szólótáncos szerepben látható, és eltáncolt már több mint hatvan főszerepet. A gála programjában először szerepel Szlovákiában Nurejev- koreográfia. Ahogy a tájékoztatón elhangzott: „Nurejevet csak a legnagyobbak táncolhatják”. Ez is jelzi a pozsonyi Balettgála 2011 színvonalát. „Számunkra ez a gálaest óriási lehetőség arra, hogy megismerjük a csúcsot a balett világában” - mondta Adrian Ducin, a Szlovák Nemzeti szólótáncosa, aki nemcsak táncosként járul hozzá a gálaesthez, hanem koreográfusként is. A gálát Polonéz című koreográfiájával nyitják meg. (tébé) A Balettgála plakátján is látható holland művészek (Fotó: SND)
