Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-13 / 86. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Valutaalap: bízik Szlovákiában PoÄony. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arányosnak tartja az államháztartás helyzetének javítását célzó lépéseinket - mondta tegnap Ivan Miklós pénzügyminiszter. „Bízunk abban, hogy a kormány képes lesz a hazai össztermék 5%-a alá szorítani a hiányt, és hitelesnek tartjuk azt a koncepciót, ami 2013- ban már 3%-os szint alá mérsékeli a deficitet” - közölte Mark de Broeck, az IMF delegációjának vezetője. Miklós pozitív hírként kezeli azt a tényt, hogy a valutaalap legfrissebb prognózisa gyorsabb növekedést jövendöl Szlovákiának, mint a pénzügyminisztérium előrejelzése: az IMF 2011-ben 3,75%-os, a pénzügy pedig csupán 3,4%-os gazdasági növekedést vár. (TASR) Eurómilliók sztrádaépítésre Brünn. Szlovákia idén 900 millió eurót szán a közúti infrastruktúra bővítésére és korszerűsítésére - közölte egy brünni szakmai konferencián Ján Figeľ közlekedési miniszter. Csak egybevetésül: annak ellenére, hogy a Nečas-kormány a közlekedésre szánt keretet idén az egyharmadával vágta vissza, Csehország még mindig közel háromszor többet költ ilyen célra, mint Szlovákia. Figeľ szerint a pozsonyi D4- es körgyűrű építésének 2014- ben látnak neki. (ČTK) Idén visszaesett az ipari átlagbér Pozsony. Az év első két hónapjában az iparágazatok közül az információtechnológiai és távközlési ágazatban volt a legmagasabb az átlagbér, 1591 euró, míg a legalacsonyabb a vendéglátásban, ahol mindössze 358 euróra rúgott a bruttó átlagbér. Ami az ipar átlagát illeti, az év első két hónapjában 764 euró volt, ami viszont elmarad a 2010-es év átlagától, amikor 795 euró volt az idevágó mutató. (SITA) Lemaradunk a turizmusban Pozsony. Szlovákia versenyképessége visszaesett az idegenforgalom terén. A Világgazdasági Fórum legutóbbi összesítése szerint a kiértékelt 139 ország közül Szlovákia csupán az 54. helyet csípte el, ami 2009-hez viszonyítva 8 hellyel roszszabb. Szomszédaink közül Ausztria tavaly a világranglista 4. helyén tanyázott, Csehország a 31., Magyarország a 38. és Lengyelország a 49. volt. A hazai turisztikai ágazat tavaly 1,5 milliárd dollár értéket állított elő és mintegy 35 ezer főt foglalkoztatott. (SITA) Ipar: növekvő foglalkoztatás Pozsony. Februárban a hazai ipar 495 536 főt alkalmazott, ami 5,1 százalékkal több, mint 2010 februárjában. Ilyen gyors évközi növekedésre 2007 tavasza óta nem volt példa. Leginkább az információtechnológia és a távközlés kategóriájában nőtt a foglalkoztatottság (13,6%-kal), azonban az építőipar tartós hanyatlását híven tükrözi, hogy 2010 hasonló időszakához képest 3,3%-kal visszaesett az ágazatban alkalmazottak száma. A kiskereskedelem gyakorlatilag stagnált, februárban 153,5 ezer főnek adott munkát. (TASR) Gyorsított csődeljárások Pozsony. A hitelezők jövőre a jelenlegihez képest korábban javasolhatják a csődeljárás beindítását az adós cégekkel szemben - nyilatkozta Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter. A csődeljárást már akkor el lehet indítani, amikor az adós cégnek gondjai lesznek a fizetéssel, ám még elegendő vagyona lesz a tartozások kielégítésére. A hitelezőknek a csődeljárási javaslat benyújtásához az új szabályok szerint elegendő lesz egy könyvvizsgálói igazolás, amelyből kiderül, hogy az adott cégnek tartozásai vannak vele szemben. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8884 Lengyel zloty 3,9733 Cseh korona 24,448 Magyar forint 266,35 Horvát kuna 7,3670 Román lej 4,1150 Japán jen 121,87 Svájci frank 1,3017 Kanadai dollár 1,3864 USA-dollár 1,4470 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,49-1,40 25,16-23,72 273,05-257,54 Postabank 1,50-1,39 25,28-23,57Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 25,09-23,69 277,02-253,16 Tatra banka 1,48-1,41 25,06-23,79 275,64-254,70 Dexia banka 1,48-1,41 25,07-23,80 272,15-258,35 Általános Hitelbank 1,48-1,41 25,13-23,73 277,21-253,33 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Azok számíthatnak a legígéretesebb hozamokra, akik nagyobb összeget helyeznek el a bankban A legvonzóbb határidős betétek A banki kamatok alig követik az inflációt (Vladimír Šimlček felv.) Pozsony. Akik a pénzüket klasszikus bankbetétek formájában szeretnék fialtatni, azoknak az elkövetkező években sem lesz könnyű dolguk. A pénzintézetek által nyújtott hozamok az esetek többségében az inflációt sem fogják követni, a banki ügyfeleknek így alaposan át kell gondolniuk, kire is bízzák a megtakarításukat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium elemzői az idei évre 3,5 százalékos pénzromlást várnak, és az infláció üteme várhatóan az elkövetkező három évben sem csökken 3% alá. Ha alaposabban utánanézünk a hazai bankok ajánlatának, ilyen magas éves kamatokra csak elvétve találunk példát. A legnagyobb kamatokra azok számíthatnak, akik nagyobb összeget képesek elhelyezni a számlájukon. A Trend gazdasági szaklap legfrissebb pénzpiaci elemzése szerint azoknak, akiknek legalább 10 ezer eurós megtakarításuk van, a legkedvezőbb kamatokat a privátbanki szolgáltatásokat nyújtó J&T Banka és a Privatbanka kínálják. Az előbbi a 10 ezer eurós betétre 3,1%-os éves kamatot nyújt, ha egy ugyanekkora összeget két évre kötünk le, az éves kamat már eléri a 3,7%-ot. A betétjéhez az ügyfél ilyen esetben csak akkor juthat hozzá, ha letelik a lekötési időszak fele, miközben a pénzkivételt 30 nappal előre kell jelezni. Mindezen felül a bank 1%-kal csökkenti az előre megállapított éves kamatot. A J&T Banka idei újdonságának az inflációkövető kamat számít, amihez azonban a 10 ezer eurót legalább három évre kell lekötnünk. A kamatot ilyen esetben az eurózónás inflációhoz kötik, a garantált minimum hozam azonban három évre 10,2 százalék. Ha az ügyfél az említett összeget öt évig a bankban hagyja, 18 százalékos hozamra számíthat. A konkurens Privat- banka az egy évre lekötött, legalább 10 ezer euró betétre 2,3 százalékos éves kamatot kínál. Ha egy és fél évre bízzuk rá a pénzünket, az éves kamat eléri a 3,l%.ot, 2 éves lekötés esetén pedig a 3,5%-ot. Az idő előtti pénzkivételt a Privatbanka is a kamat csökkentésével bünteti. A két említett pénzintézeten kívül azonban a nagyobb betéttel rendelkezők számára több más bank is a szokásosnál nagyobb kamatokat kínál. Az UniCredit Bank például a 10 ezer eurónál nagyobb betétekre 2,7%-os éves kamatot ígér, ha a pénzt másfél évre kötjük le, 3,1%-os kamatra számíthatunk a kétéves, 3,6%-osra pedig a hároméves lekötésnél. Abban az esetben, ha az ügyfél a pénzt a lekötési idő felénél hamarabb veszi fel, az előre megállapított hozam egészéről le kell mondania. A Postabank azoknak nyújt speciális kamatokat, akik több mint 50 ezer eurót helyeznek el nála. Ezt azonban hivatalosan nem hirdeti. A privátbanki szolgáltatásokat kínáló bankok kamatait az elmúlt hónap második felétől leginkább a piac egyik legújabb internetes bankja, a ZUNO ajánlata közelítette meg. Ez a pénzintézet nem határozza meg a minimális betét nagyságát, miközben az éves lekötés esetén 2,8%-os éves kamatot kínál. A két- és hároméves határidős betétek kamata 3,5 és 4%, a bank így a hároméves határidős betétek esetében a legkedvezőbb kínálattal rendelkezik a szlovák piacon. Aki azonban idő előtt venné ki a pénzét, annak fel kell készülnie arra, hogy egy cent kamatot sem kap. A klasszikus bankok közül az egy évre lekötött, kisebb összegű betétekre a legnagyobb kamatot a Postabank kínálja, amelynél az éves kamat eléri a 2,7%-ot. A pénzintézet azonban megköveteli, hogy legalább 500 eurót helyezzünk el a számlán. A kétéves határidős betétre 3,1, a három- évesre3,5%-oskamatotkínál. Az Általános Hitelbank (VÚB) a 3 és 4 éves határidős betétekkel vonzza az ügyfeleket. Az utóbbiakra 2,75 százalékos éves kamatot kínál, miközben a betét ötödét bármikor kivehetjük. A hároméves lekötés esetén 2,1-2,4%-os éves kamatra számíthatunk az elhelyezett összeg nagyságától függően. A betét negyedét ez esetben büntetés nélkül évente kétszer, június és december elsején vehetjük ki. (mi) Szlovákia százmilliókkal járul hozzá Portugália és Írország súlyos pénzügyi helyzetének javításához Legalább 600 millió eurónkba kerül a mentés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia nagyobb arányban veszi ki a részét Portugália megmentéséből, mint Írország esetében. Pozsony részesedése az uniós mentőcsomagból 1,06% lesz, míg a tavaly novemberben 85 milliárd eurót kapott Írország esetében arányunk 0,99%-ot tett ki. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint a nagyobb szlovák szerepvállalás annak köszönhető, hogy a portugáloknak a görögök mellett már az írek sem segíthetnek, ezért a teher kevesebb tag között oszlik meg. Arról nem is szólva, hogy voltaképpen az eurózóná- nakkell állnia a számlát, például a magyar a nemzetgazdasági minisztérium éppen tegnap jelentette be, hogy Magyarországnak nem vesz részt az unió és a Nemzetközi Valutaalap portugáliai mentőakciójában. Lisszabon várhatóan 80 milliárd eurós pénzinjekciót igényel, ennek jelentős részét a valutaalap (IMF) finanszírozza, továbbá a brüsszeli Európai Bizottság is beszáll. A Pravda tegnapi száma viszont kiderítette, Írországnak nem 183 millió euróval segítettünk (ezt a pénzt akkor kellene kifizetni, ha Dublin államcsődöt mond), hanem 319 millióval, mivel az eurót védő pénzügyi kereten kívül (1,04%-os részesedésünk) az unió költségvetésén átfolyó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) juttatásából is kivettük a részünk. Ha Portugália esetében is hasonló lesz a szereposztás, akkor az újabb, szintén 310 mülió euró többletterhet jelent az állam számára, (só, MR1) Új javaslat: a vállalkozók csak 1%-os egészségügyi és 9 százalékos szociális járulékot fizessenek A munkáltatók csökkentenék az adóterheket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Ajelenlegi szlovák járulékrendszer rossz, és a kormány nemrég bejelentett adó- és járulékreformja ezencsak tovább ront” - állítja Jozef Špirko, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) alelnöke, aki szerint a kormány által javasolt intézkedésekkel a sikeres vállalkozókat büntetnék. A munkáltatók a kormány által javasoltnál jóval alacsonyabb adókat és járulékokat vetnének ki a vállalkozókra. Míg a kormány javaslata 41%-os adó- és járulékteherrel számol, addig a Munkáltatók Országos Szövetsége által tegnap közzétett javaslat 29%-os terhelést tartana elfogadhatónak. A 19%-os jövedelemadó mellett a vállalkozók eszerint 1%-os egészség- ügyi és 9%-os szociális járulékot fizetnének. A kormány ezzel szemben 9%-os egészségügyi és 13%-os szociális járulék bevezetését tervezi. A 19%-os adóval együtt ez azt jelentené, hogy a vállalkozók által előteremtett minden egyes euróból az állam 41 centre tenné rá a kezét. „Szeretnénk elérni, hogy a kormány által jelzetthez képest jelentős mértékben csökkenjenek a járulékok” - nyilatkozta Špirko, aki szerint javaslatcsomagjuk nem csökkenti nagyobb mértékben az állami költségvetés bevételeit. A munkáltatói érdekvédelmi szervezetek közös javaslata szerint ajárulékfizetés minimális kivetési alapja a létminimum hatszorosa lenne, ami nagyjából 1110 eurónak felel meg. A havi minimális járulék 111 euró lenne, szemben a kormány által tervezett 140 eu- róval. A munkáltatók az adók és járulékok csökkentése által kiváltott bevételkiesés pótlására is megtették a javaslataikat. A kieső pénzt az adóalap adómentes részének csökkentésével pótolnák. A kormány tervei szerint a megbízási szerződésre dolgozók járulékterhe 19%-os lesz, amiből 10%-ot tesz ki a szociális és 9%-ot az egészségügyi járulék. A munkáltatók csak a szociális járulékot módosítanák, ami így nem 10, hanem 9%-os lenne. Nem értenek egyet azzal, hogy a kormány szerint a megbízási szerződésre dolgozók csak akkor fizetnénekjárulékot, ha a havi bevételeik meghaladják a 189 eurót. Špirko szerint a szociális rendszert mindenki igénybe veszi, így mindenkinek fizetnie kell. (mi, TASR)
