Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-02 / 77. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Előrelépés Ernest Valko ügyében Pozsony. Egyre közelebb vannak a hatóságok az Ernest Valko jogász meggyilkolása kapcsán indított vizsgálat befe­jezéséhez. Peter Sufliarsky, a főügyészség kiemelt ügyeket vizsgáló részlegének vezetője tegnap elmondta: intenzíven dolgoznak az eseten, s bár több vizsgálati verzió van, ezek köre fokozatosan szűkül. Az ügyész szerint továbbra is ér­vényben van, hogy az esetről csak minimális mértékben tá­jékoztatják a közvéleményt. „Csak így lehet elérni, hogy be­látható időn belül letartóztassuk a tetteseket” - mondta. Valkót tavaly november 8-án lőtték le saját házában. (SITA) Ftáčnik első száz napját értékelte Pozsony. Inkább a lakosokkal, mintsem az önkormányzat képviselőivel tudott szót érteni megbízatási idejének első száz napján Milan Ftáčnik, Pozsony főpolgármestere. Előnynek tartja, hogy a városháza megnyílt a nonprofit szervezetek és a polgárok előtt. A város mindent elkövet annak érdekében, hogy uniós támogatást kapjon az integrált tömegközlekedési rendszer, illetve a ligetfalui villamosközlekedés kiépítésére, s az új kerékpárutak megépítésének koncepcióján is dolgoz­nak. „Nagy előrelépés, hogy a város által kötött összes szerző­dést nyilvánosságra hozzuk, tehát többet teljesítünk annál, mint amit a törvény előír” - mondta Ftáčnik. (TASR) Komoly gondban a Tipos társaság Pozsony. Anyagi szükséghelyzetbe került a Tipos Szeren­csejáték Rt., a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint 14 millió eurót kell kifizetnie a ciprusi Lemikon Limited társaságnak a Športka cég márkáinak (Sazka, Mates) jogosulatlan haszná­lata miatt. Eredetileg 66 millió eurót követeltek. A Tipos je­lenleg a hitelek átütemezésével akar védekezni a hitelezők követeléseivel szemben. Ezt az átütemezést a csődközeli cé­geknek szokták megengedni. A Tipos szerint a nyeremények kifizetésével nem lesz gond. Az Euromilliók szerencsejáték­ban a jelenlegi jackpot 7 millió euró. (SITA) A harmadával csökkent a hiány Pozsony. Az állami költségvetés hiánya az elmúlt hónap­ban ugyan 310 millió euróval 655,2 millió euróra nőtt, ez azonban még mindig 33,4 százalékkal kisebb deficitnek szá­mít a múlt év azonos időszakában mértnél - derül ki a pénz­ügyminisztérium tegnap közzétett elemzéséből, amely sze­rint tavaly ilyenkor a hiány már elérte a 983,5 millió eurót. A javulás annak köszönhető, hogy míg a bevételeket 9,6 száza­lékkal sikerült növelni, a kiadások ugyanekkor 2,5%-kal csökkentek. A pénzügyi elemzők szerint az első negyedév alapján még nem lehet pontosan felbecsülni az állam idei gazdálkodásának az alakulását, a most közzétett adatok is­meretében azonban jó esélyt látnak a kormány azon tervének a véghezvitelére, amely szerint a GDP-arányos államháztartá­si hiányt a tavalyi 7,8%-ról idén 4,9%-ra csökkenti. (TASR) Tavaly nőtt a csődeljárások száma Pozsony. A gazdasági válság miatt tavaly jelentős mérték­ben megugrott a csődeljárások száma Szlovákiában. A bírósá­gok az elmúlt évben 814 csődeljárást indítottak, 36%-kal töb­bet, mint 2009-ben. Andrej Glézl, a KPMG könyvvizsgáló tár­saság munkatársa szerint tavaly rengeteg cégnek okozott gondot, hogy képtelenek voltak behajtani követeléseiket, és ezért ők maguk is képtelenek voltak visszafizetni tartozásai­kat. Glézl nem zárja ki, hogy idén tovább nő a csődeljárások száma, szemmel látható javulásra ugyanis csak a gazdasági helyzet stabilizálódását követően számíthatunk. (SITA) 20 millió euró a szlovákiai árvizekre Brüsszel. Szlovákia 20,43 millió eurót kap a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására, döntött csütörtök késő este az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága. Össze­sen 182,4 millió kifizetését ítélték meg, a kedvezményezettek között van Szlovákián kívül Csehország, Magyarország, Len­gyelország, Horvátország és Románia is. A döntés azért késett, mert eredetileg az unió Szolidaritási Alapjából kellett volna meríteni a támogatásokat, de mivel az nem rendelkezik pénz­ügyi forrásokkal, az unió 2011-es költségvetését terheli majd az árvízsegélyrejóváhagyott pénzkeret. (TASR) Híd: kétséges egészségbiztosítás Pozsony. A Híd még nem lát lehetőséget arra, hogy Szlová­kia olyan formában vezesse be a magán-egészségbiztosítást, ahogy azt Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter szorgalmaz­za. A miniszter szerint az állampolgárok magánbiztosítást is köthetnének, és ezzel rövidülhetnének a várólisták. A Híd azt hozza fel ellenérvként, hogy azok számára, akik anyagi okok miatt nem tudnának ilyen biztosítást kötni, nehezebb lehet az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, (sán) A Komenský Egyetem Orvostudományi Karának csupán 300 helyére eddig 2300 diák jelentkezett Újra tülekedés az egyetemeken Hallgatók az egyetem bejáratánál. Idén még több tudást szomjazó diák kopogtat. (TASR-felv.) Pozsony. Az érettségizők­nek idén sem lesz köny- nyebb bejutni a felsőokta­tási intézményekbe, mint tavaly. Főleg azért nem, mivel júniusban előrelát­hatóan 77 500-an fejezik be a középiskolát, vagyis 2500-al többen, mint ta­valy. Ebből 61700 az érett­ségizők száma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden esély megvan rá, hogy a túljelentkezés megha­ladja a tavalyi szintet. A Komenský Egyetem tizenhárom karára például eddig több mint 19 ezer felvételi kérelem érke­zett, és ez a szám még tovább nő. A legáhítottabbak továbbra is a jogi és a bölcsészettudomá­nyi karok, az előbbin négyen versengenek minden egyes he­lyért, az utóbbin hárman rajtol­nak rá egy pozícióra. Az orvosi karok ennél is népszerűbbek. Pozsonyban például általános orvosi szakra 300 diákot vehet­nek fel, a jelentkezők száma vi­szont már most 2300 fő. Turóc- szentmártonban ugyanezen a szakon 120 emberrel számol­nak, a jelenlegi adatok szerint viszont lesz miből választaniuk, 1500-an jelentkeztek ugyanis. Azt is figyelembe kell viszont venni, hogy sokan biztos, ami biztos alapon egyszerre több helyre is elküldik jelentkezésü­ket, hogy egy esetleges sikerte­len felvételi miatt ne kelljen fe­leslegesen várniuk egy évet. Február végén lezárultak a je­lentkezési határidők a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egye­temen is, a felvételizők esélyei ott sem rózsásabbak. A legna­gyobb a tülekedés a közgazda- sági menedzsment, valamint a banki, a pénzügyi és a befekte­tési szakokon. Az egyetem összességében 2790 elsőst ve­het fel, miközben 7100-an je­lentkeztek. A beérkezett kérelmek alap­ján egyértelmű, hogy a végzős középiskolások érdeklődése majdnem hajszálpontosan megegyezik a tavalyiakéval, ál­lítja Jana Kečkešová, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatási osztályának munkatár­sa. Mint mondta, az is gyakran előfordul, hogy ugyanaz a je­lentkező a nappali és a levelező tagozatot is megcélozza. Náluk eddig 7992-en jelentkeztek nappali, 1270-en a levelező ta­gozatra, a legtöbben, 3501-en a bölcsészkarra. Közülük viszont csak 820 fő felvételével szá­molnak. Vannak intézmények, amelyek április közepéig, vagy akár júniusig is várják a felvételi •kérelmeket, (sme, vps) Az egyszerűsített eljárás óta 52 605-en kérték a magyar állampolgárságot Eddig 477 új magyar állampolgár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az egyszerűsített honosítási eljárás első negye­dévében 52 605-en kérelmez­ték a magyar állampolgárságot. Állampolgársági esküt március 12-e óta 477-en tettek. A korábbi hírek szerint teg­nap Újpesten tett állampolgár- sági esküt Ladislav Sikorčin trencséni származású jégko- rongozó is, aki magyar állam- polgársága mellé helyet kap az idei divízió I-es jégkorong-vi­lágbajnokságon a magyar vá­logatottban is. A kérelmeket 60 százalékban Magyarorszá­gon - konkrétan a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal­ban, illetve az anyakönyvveze­tőknél -, 40 százalékban pedig külképviseleteken adták be. A négy legfrekventáltabb befo­gadóhely Csíkszereda, Buda­pest, Szabadka és Kolozsvár, közölte Wetzel Tamás minisz­teri biztos. Magyarországon 920 tele­pülésen, külföldön 65 külkép­viseleten kérvényeztek az első negyedévben állampolgársá­got. Március 12. óta 477 ál­lampolgársági esküt tettek le. Az államtitkárság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérelem beadásától számított 3-5 hó­napon belül - a hiánypótlásra való felszólítás esetén ennél hosszabb idő múlva - lehet ér­deklődni az eskütétel felől. Egyszerűsített honosítási kérelmeket január 3-tól lehet benyújtani. A törvény értel­mében magyar állampolgár­ságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampol­gárok voltak, beszélnek ma­gyarul, és nincs valamilyen ki­záró közbiztonsági vagy nem­zetbiztonsági ok. A januártól alkalmazott törvény az eddigi­től eltérően a határon túli ma­gyaroknak nem szabja az ál­lampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett ma­gyarországi lakóhelyet, a ma­gyarországi lakhatás és meg­élhetés igazolását és az alkot­mányos alapismeretek vizsgá­ját. (MTI, vps) Egészségbiztosító Mentőövet kapott a VŠZP Pozsony. Máris aláírta a köz- társasági elnök a parlamentben csütörtökön elfogadott, az egészségbiztosítókról szóló tör­vény módosítását. A törvény gyors módosítására az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) meg­mentése érdekében volt szük­ség. A 3,5 millió ügyféllel ren­delkező állami intézmény alap­tőkéje ugyanis az előző vezetés alatt felhalmozott adósságok miatt a működéshez szükséges minimális érték alá csökkent, ezért az egészségügyi felügye­letnek április 1-jétől fel kellett volna függesztenie működését. Az intézmény jelezte, a biztosító fizetőképes, az ügyfelek ellátása nincs veszélyben, (sán, SITA) A titoktartáshoz ragaszkodó ügyészség nem a médiában megjelent hírek miatt indított eljárást Vizsgálják a politikusok lehallgatásának ügyét ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több tucat ismert politikus és vállalkozó lehallga­tását vizsgálja a rendőrség. Bár legális lehallgatásokról volt szó, amelyekre a Nyitrai Kerületi Bí­róság bírónője adott engedélyt, jelenleg azt vizsgálják, milyen indoklással figyelték a hatósá­goka konkrét telefonokat. Az ügyről egyébként csütör­tökön a parlament védelmi bi­zottságának tagjai is vitatkoz­tak, de nem tudtak megegyezni egy képviselői ellenőrzésen, ezért az ügyészség fogja meg­vizsgálni a lehallgatásokat. A hatóságok már megkezdték az eljárást egy februári beadvány kapcsán, melynek részleteiről nem akarnak többet elárulni. Peter Šufliarsky, a főügyészség kiemelt ügyeket vizsgáló rész­legének vezetője leszögezte: az ügyészség nem a médiában megjelent értesülések, hanem egy konkrét bűnvádi feljelentés alapján vizsgálódik. A feljelentés állítólag több ember telefonjának lehallgatá­sával kapcsolatos, nem tartal­mazza a konkrét személyek ne­vét, telefonszámát, tisztségüket vagy beosztásukat, csupán a le­hallgatások időszakát. Šuf­liarsky azt is elárulta, hogy ez az eset nincs összefüggésben a fő­ügyészválasztással. Korábban ugyanis Igor Štefanov SNS- képviselő arról beszélt sajtótá­jékoztatóján, hogy a hatóságok legalább 40 politikus és újságíró telefonját hallgatták le a fő­ügyészválasztással kapcsolat­ban - állítólag a nyitrai kerületi instancia beleegyezésével. „En­gem nem érdekel, kit vagy kiket hallgatnak le. A legfontosabb számomra, hogy a lehallgatás törvényes-e vagy sem” - mond­ta Šufliarsky, hozzátéve: az ügyészség által vizsgált lehall­gatások a nyitrai bírósággal vannak összefüggésben. A szóban forgó nyitrai ins­tancia nem akarja kommentál­ni az esetet. „A hatályos jog­szabályok szerint a lehallgatá­sokat a rendőrség és a Szlovák Információs Szolgálat végezhe­ti. Erre az ügyészség javaslatá­ra a bíróság ad engedélyt. A le­hallgatott személyekről viszont nem nyilatkozhatunk” - mond­ta Andrea Dobiášová, a bíróság szóvivője. A védelmi bizottság ülésén csütörtökön Dániel Lipšic bel­ügyminiszter elutasította a vá­dakat, melyek szerint illegális lehallgatásokat végeznének a hatóságok. Megismételte ko­rábbi kijelentését, mely szerint garantálni tudja, hogy a lehall­gatások legálisak. (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents