Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-06 / 80. szám, szerda
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com Gyurgyík László szociológus A hazai magyar szervezetek kampányt indítottak, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket. Mennyit segíthet a népszámlálási kampány? A kampánynak van egyfajta felvilágosító funkciója. Nem maga a kampány, hanem a jellege a kérdés: milyen fórumokon szólítja meg a lakosokat? Teljesen más az, ha csak nagyvárosokban történik valami, megint más az, ha készülnek tájékoztató füzetek, amelyek eljutnak az egyes háztartásokba. Más kérdés, hogy mennyire képesek ezek a füzetek alakosok nagy részének gondolkodását megcélozni. Ennél a kérdésnél fontos tekintetbe vennünk, hogy a szlovákiai magyarság társadalomszerkezeti és demográfiai szempontból hátrányos helyzetű. Kérdéses az is, hogy a kampánnyal mennyire tudják megszólítani a szlovákiai magyarságon belül felülprezentált roma lakosságot. Ez egy nagyon összetett kép. Van jelentősége a kampánynak, csak megfelelő módon kell az egyes célcsoportokat megszólítani. A differenciált kampány lenne tehát az ideális? Az lenne a lényeges, hogy az ország magyarlakta területe megfelelő módon terítve legyen plakátokkal, szórólapokkal, információs füzetekkel - tehát, hogy ne legyenek fehér foltok. Nem kell és nem is lehetséges külön ßzete- ket készíteni, egy tájékoztatón belül kell megszólítani az értelmiségit és a segédmunkást is, úgy, hogy minden réteg megtalálja benne a mondanivalót saját maga számára. Egy ilyen kampánnyal főként azokat kellene megszólítani, megnyerni, akik, úgymond, az asszimiláció előszobájában vannak. Őket viszont nehéz lesz a szokásos szlovákiai magyar csatornákon keresztül elérni. Többféle megszólítási módot kell alkalmazni. A füzetek, plakátok több mindenkihez eljutnak. A tájékoztatók, ha terítve lesznek a háztartásokban, elvileg eljuthatnak a vegyes házasságban élőkhöz is. A probléma a különböző országos rendezvényekkel van: oda valószínűleg csak azok mennek el, akik egyébként bárminemű kampány nélkül is magyar nemzetiségűnek vallanák magukat. (MSZ) Az interneten már most tájékozódni lehet, az Ifjú Szivek pedig már hetek óta járja a nyelvhatár közelében fekvő falvakat Beindul a népszámlálási kampány % $ V c? >§ c Mindenki almi APANYELVE- 1 Ha magyar vagy, vállald a nemzetiséged! - rövidén így lehetne összefoglalni a szlovákiai magyar szervezetek által szervezett népszámlálási kampányok mottóját. A civil szervezeteket tömörítő Kerekasztal mellett a két magyar párt külön kampányt is tervez a május végén esedékes nép- számlálás előtt. MÓZES SZABOLCS Közös kampányba kezdtek a szlovákiai magyar civil és politikai szervezetek. Ennek megvalósítója a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az akció Mindenki számít! jelszóval indult. A Kerekasztal tavaly ősszel hirdette meg a népszámlálással kapcsolatos kampányt, amelyhez a társulás több mint hetven szervezetén kívül más civil szervezetek, médiák, a református egyház és a két politikai párt is csatlakozott. „Széleskörű összefogásról van szó. Nem is lehet ez másképp, hiszen a népszámlálás mindenkinek az ügye” - mondta lapunk érdeklődésére Tóth Károly, a kampány fő koordinátora, a Fórum Intézet elnöke. Céltudatosan és hatékonyan szeretnék rávenni a Dél-Szlováki- ában élőket, hogy vallják magukat magyarnak és magyar anyanyelvűnek a népszámlálás során. Minden háztartásba eljutni Ennek megfelelően választották meg a kampány eszköztárát is. Nincsenek egész Dél- Szlovákiát beborító óriásplakátok és hasonló eszközök, a Kerékasztal inkább arra összpontosít, hogy minden háztartást elérjen, mozgósítsa a fiatalokat, szinte névre szólóan jusson el üzenetük mindenkihez. Tóth Károly szerint három téren folyik a munka. Egyrészt külön honlapot hoztak létre www.nepszamlalas2011 .sk címmel, amelyen minden fontos információ megtalálható, kérdéseket lehet feltenni, megtalálhatók a magyar nyelvű adatlapok, útmutatók, letölthetők a szórólapjaik. „A Face- bookon külön kampányolunk, főleg a fiatalok megszólítása és megnyerése a célunk, illetve azokat szeretnénk elérni, akik külföldön tartózkodnak” - tette hozzá Tóth. A sajtó esetében a központi médiákon túl elsősorban azokat a helyi és regionális lapokat, portálokat, honlapokat szólították meg, amelyek eljutnak a háztartásokba. Jelenleg több mint kétszáz ilyen sajtótermékkel vannak kapcsolatban, amelyek olvasói tábora meghaladja a 400 ezer főt. Emellett május elején 540 település minden háztartásába szeretnének eljuttatni egy tájékoztató füzetet, amely a nép- számlálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A füzethez térkép is tartozik, amely a jelentősebb szlovákiai magyar személyiségeket mutatja be, akik magyarként értek el nagyon komoly sikereket. „A legfontosabb célcsoportunk azok az emberek, akik ingadoznak, kettős vagy több identitással rendelkeznek, az etnikai peremterületen élnek, de mivel a tömbmagyarság körében is nagy az asszimiláció, így ezekre a régiókra, főleg a városokra is figyelünk” - véli a kampány koordinátora. A népszámlálás ♦ Eszmei időpontja a május 20-a és május 21-e közötti éjszaka; ez azt jelenti, hogy az ekkor fennálló állapotok szerint kell kitölteni a kérdőívet. ♦ A számlálóbiztosok május 13-tól keresik fel a háztartásokat. ♦ Június 6-án zárul, addig begyűjtik a kérdőíveket. ♦ Mindenki köteles részt venni a népszámlálásban és valós adatokat megadni. ♦ ’Ebből derül ki egyebek között, hogy hány magyar él Szlovákiában. ♦ Legközelebb 2021-ben kerül rá sor. (ú) A Kerekasztal szervezetei, a református egyház, az MKP, valamint a Híd aktivistáiból regionális kampánybizottságok alakultak, amelyek az egyes településeken odafigyelnek a kérdezőbiztosok jelentkezésére, és koordinálják, a szervező- munkát. Eddig több százan jelentkeztek önkéntesként a fel- világosító kampányba. Pártkampányok A Kerekasztal mellett az MKP és a Híd külön kampányt is indít a népszámlálás előtt. „A Híd azonkívül, hogy támogatja az Ifjú Szivek körútját, valamint részt vesz a Kerekasztal által koordinált népszámlálási kampányban, szórólapokon, plakátokon, újság- és internetes hirdetéseken keresztül is buzdítani fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozókat nemzetiségük vállalására” - tudtuk meg Czuczor Nórától, a párt szóvivőjétől. Az óriásplakátok május elején kerülnek ki, magyar, roma és ruszin nyelven (a szórólapok és a hirdetések is három nyelven jelennek meg). Hasonló akcióba kezd az MKP is, a kampány részleteiről a párt országos tanácsa pénteki ülésén fog dönteni. Berényi József pártelnök lapunknak elmondta: óriásplakátokat terveznek, májusban pedig köztéri rendezvényeken szeretnék megszólítani a lakosokat, hogy vallják magukat magyar nemzetiségűnek. A pártok mellett kampány- kőrúton van az Ifjú Szivek táncegyüttes is, több mint 30 előadást tartanak. „Megpróbáltuk a peremvidéket és a nyelvhatárt megcélozni. A Csallóköz közepén egyszerűbb az embernek tudnia, hogy micsoda, kicsoda és vállalja is” - mondta.el Hégli Dusán, az együttes vezeMindenki számít Népszámlálás 2011 tője. Hégli tapasztalatai szerint az emberek tudnak a népszámlálásról, érdekli őket, ám nagyrészt nem tudják, miért fontos mindez. „Nyelvtáblák, hivatalos nyelvhasználat, kisebbségi kultúra támogatása. Ezzel sokan nincsenek tisztában” - véli Hégli. Kiket kell megszólítani Szociológusok szerint elsősorban az ingadozók megszólítása a tét, de mellettük azokat is el kell érni, akik összekeverik a nemzetiséget az állampolgársággal. Ez különösen a kettős állampolgárság körüli hisztéria kapcsán lehet fontos. A hatályos törvény szerint ugyanis mindazok elvesztik szlovák állam- polgárságukat, akik egy másik ország állampolgárságát megkapják. Ha valaki számára nem világos, hogy a magyar nemzetiség nem egyenlő a magyar állampolgársággal, félő, hogy inkább szlovák nemzetiségűnek fogja magát vallani. Az aggálynak, a félelemnek megvannak a maga történelmi okai is, 1945 után az 1930-as népszámlálási adatok alapján fosztották meg a szlovákiai magyarokat állampolgárságuktól. Emiatt is fordulhatott elő, hogy az 1950-es népszámláláson alig több mint 300 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - sokan még mindig tartottak a retorzióktól. Ekkor volt történelmi mélyponton a felvidéki magyarság számaránya. Hégli Dusán szerint előadásaik után nem egy embertől hallották, félelemből inkább szlováknak vallja magát, nehogy elvessze állampolgárságát. Lampl Zsuzsanna szociológus szerint azok, akik magukat magyarnak vallják, többségükben nem az állampolgárság alapján vezetik le a nemzetiségüket. „Azok, akik olyan nemzetiségűnek vallják magukat, amilyen állampolgárok, az általunk készített felmérésekben kis százalékban jelennek meg, 3 százalék alatt” - mondta lapunknak a szakember. Ebből viszont nem lehet következtetni arra, hányán lehetnek, mert a felméréseket a szlovákiai magyarok között készítik. „Vannak olyanok, akik tényleg nem tudják, hogy ez két dolog. Másrészt vannak olyanok, akik tudják, hogy az állampolgárság és a nemzetiség nem ugyanaz, ennek ellenére a nemzetiségüket az állampolgárságuk alapján vezetik le. Ők azok, akiknél szintén használhat a kampány, ám mivel tudatosan csinálják, sokkal nehezebb őket meggyőzni” - mutatott rá a szociológus. A szakember szerint nem csak azokat kell megszólítani, akiket közvetlenül fenyeget az asszimiláció. „Mi nem mindig tudhatjuk, hogy kit szükséges megerősíteni. Vannak emberek, akiket látszólag nem szükséges, ám legbelül mégis vannak dilemmáik” - mondta lapunknak a szakember. „Az információkat különböző identitástípusú lakosokhoz kell eljuttatni” - tette hozzá. Gyurgyík László szociológus, demográfus szerint fontos, hogy minden társadalmi csoportot meg tudjon szólítani a kampány. „Nem maga a kampány, hanem a jellege a kérdés” - véli a szakember. Abban mindkét szlovákiai magyar szociológus egyetért, hogy szükséges a népszámlálási kampány. „Minden kampány segíthet, ez is” - mondta Lampl Zsuzsanna. „Van jelentősége a kampánynak, csak megfelelő módon kell az egyes célcsoportokat megszólítani” - véli Gyurgyík. Részben a hívek számától függ, hogy mekkora az állami támogatás Az egyházak is mozgolódnak Átlagosan 400 háztartást kell felkeresniük Hiányoznak a biztosok UJ SZO-H1R ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem csak a kisebbségek, az egyházak is kampánnyal készülnek a népszámlálás előtt. Részben híveik számától is függ, hogy a következő 10 évben milyen nagyságú állami támogatást kapnak. „Húsvétvasárnap a népszámlálással kapcsolatos pásztorlevelet olvasnak fel a szentmiséken, májusban pedig néhány városban óriásplakátokat is elhelyezünk” - nyilatkozta Jozef Kováčik, a katolikus püspöki konferencia szóvivője. Az egyházi kampánnyal párhuzamosan az ateisták is kampányba kezdtek - igaz, eddig csak a szociális hálókon. Céljuk: minél kevesebben vallják magukat valamely egyház tagjának, hogy ezáltal minél kevesebbet költsön az állam az egyházak támogatására. A közhiedelemmel ellentétben viszont nem a népszámlálási adatoktól függ, melyik egyház milyen támogatásra jogosult. A hatályos törvények szerint ezt a lelkészek száma határozza meg. Egyebek között ez a magyarázata, hogy a kisebb protestáns egyházak - esetükben családos ember is lehet pap - arányaiban nagyobb támogatást kapnak, mint a legnagyobb római katolikus egyház. A 2001-es népszámláláson Szlovákia lakosságának 68,9 százaléka vallotta magát római katolikusnak, 4,1 százalék görög katolikusnak. A polgárok 6,9 százaléka evangélikus, 2 százaléka - zömmel magyar hívekkel - református. Tíz éve a lakosság 13 százaléka vallotta magát ateistának. A magyarságon belül az országoshoz hasonló a katolikusok aránya, a szlovákiai magyarok valamivel több mint tíz százaléka vallotta magát reformátusnak. (MSz) Pozsony. Még mindig lehet népszámlálási biztosnak jelentkezni - tájékoztatott a nép- számlálást lebonyolító statisztikai hivatal. Az érdeklődők főként a nagyobb városokban vannak kevesen, így Pozsohy egyes városrészeiben még mindig hiányzik a kérdezőbiz- tosokjelentős része. A biztosok 300 eurót kapnak azért, hogy átlagosan 400 háztartást felkeressenek májusban és június elején. Legalább kétszer kell útra kelniük - először, amikor kiosztják az íveket, másodszor pedig, amikor összeszedik. A gyakorlatban viszont sokkal többször kell bejárni a biztosnak kijelölt szektort - jellemzően pár utcát, vagy egy községrészt -, ugyanis egyszerre nem mindenki tartózkodik otthon. A biztosok emellett telefonon is egyeztetni fognak a lakosokkal, illetve a kérdőívek kiosztásakor egyeznek majd meg arról, hogy mikor jöjjenek vissza és szedjék össze az íveket. Szlovákia 19 756 népszámlálási körzetre van osztva, ezek mindegyikében átlagosan egy biztos fog tevékenykedni. A biztos igazolványt kap, melyet a lakás meglátogatásakor köteles felmutatni. (MSz)
