Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-04 / 52. szám, péntek
10 Hasznos tanácsok ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com Már a magán-nyugdíjasotthonban is kevesebbet kell fizetnünk az ellátásáért, mint eddig, de még mindig mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk Változások a szociális szolgáltatások terén Március elsejétől módosult a szociális szolgáltatásokról szóló törvény, a változások jelentős mértékben az ügyfelek szempontjait tartják szem előtt. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy az ügyfélnek ismét joga lesz választani a magán- és az önkormányzati fenntartású intézmény között. SÁNDOR RENÁTA Újra választhat tehát az ügyfél, hogy magán (ide tartoznak az alapítványi vagy egyházi intézmények is) vagy önkormányzati nyugdíjasotthonban, krízisközpontban helyezkedik- e el, vagy például mozgáskorlátozottság esetén melyik intézménytől kér személyszállítást. A február végéig hatályos jogszabály alapján az ügyfél nem választhatott. A törvény úgy rendelkezett, hogy az igénylőt a megyei vagy helyi önkormányzat először a saját intézményében kellett, hogy elhelyezze. Ha ilyen nem állt rendelkezésére, vagy nem volt férőhely, akkor az önkormányzat más önkormányzati intézményben volt köteles elhelyezni a kérelmezőt. A magántulajdonú intézmény csak egyéb lehetőség híján jöhetett szóba. így aztán olyan abszurd helyzetek is előfordultak, hogy a kérelmező lakhelyén a magántulajdonú szociális intézményben lett volna hely, ám mégis lakhelyén kívül, akár több tíz kilométerre helyezte el az önkormányzat az Újra választhatunk: magán vagy önkormányzati intézmény szolgáltatásait kérjük-e igénylőt. Mindez azért, mert az állam a magántulajdonban lévő intézményeket nem támogatta olyan mértékben, mint az önkormányzatiakat. Az érintett magántulajdonú intézmények az ügyfeleikkel szembeni diszkriminációnak tartották az ilyen gyakorlatot, mivel azoknak - megfelelő állami támogatás híján - sokkal magasabb összeget kellett fizetniük az ellátásért, mint az önkormányzati intézmény ügyfeleinek. A magántulajdonú szolgáltatók az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely néhány hónapja kimondta, alapszabály-ellenes a törvény. A verdikt következménye a törvénymódosítás, márciustól tehát a rászorulók újra választhatnak, magán- vagy önkormányzati intézményben akar- nak-e elhelyezkedni, az általuk nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni, az állam pedig köteles egyformán támogatni mind a magán-, mind az ön- kormányzati intézményeket. Fizetni most is kell Az ellátás a szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben természetesen most sem ingyenes, és a magántulajdonú intézményben az ellátás költségei most is jóval magasabbak, mint az önkormányzatiban. Ez utóbbiakban a havi összeg, amit az ügyfél fizet, általában 200-300 euró. A magánintézményekben jóval több, a színvonaltól, kínálattól függően legalább 500 euró, de van olyan, ahol 700-1000 euró, vagy akár ennél magasabb. Eddig azonban, állami támogatás híján, még ennél is többet fizetett az ügyfél. Abban az intézményben, ahol márciustól például 700 eurót fizet, a törvénymódosítás életbelépéséig 1000 eurót is elkértek tőle. További változások Az ellátás költségeinek egy részét az a megyei vagy helyi önkormányzat állja majd, ahol az ügyfélnek állandó lakhelye (Képarchívum) van. Tehát például ha egy idős falusi ember a járási város által fenntartott intézményben helyezkedik el, annak szolgáltatásait veszi igénybe, akkor az ellátás költségeit nem a város, hanem az érintett személy állandó lakhelye szerinti önkormányzat fizeti. Annak a személynek, aki azonnali ellátásra szorul, „megelőlegezhető” az ellátás, még mielőtt a rászorultságról jogerős határozat születik. Ezt később is bemutathatja. Jelentős változás az is, hogy bővül azoknak a köre, akik igénybe vehetik a kifejezetten a „nyugdíjasotthonnak” ismert intézmények szolgáltatásait. Jelenleg két feltétele van az ilyen intézményben való elhelyezkedésnek, vagy az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételének: a nyugdíjaskor és az ellátást igénylő rossz egészségi állapot. Ezentúl azonban mások is lakhatnak az ilyen otthonokban, olyanok, akiknek komoly problémáik vannak: például a családon belüli erőszak áldozatai, tehát egy nő is beköltözhet gyermekeivel, ha nem tudja másképp megoldani a helyzetét, nincs például a közelében krízisközpont. Ilyen esetekben nem lesz szükség a rossz egészségi állapot bizonyítására és természetesen a nyugdíjas életkor betöltésére sem. Lerövidül a rászorultság megítélése. Ha a kérelmezőnek van otthon nem régibb, mint féléves orvosi dokumentációja az egészségi állapotáról, nem kellenek újabb vizsgálatok. A szociális rászorultság megállapítását maga az adott intézmény is elvégezheti, ha megbízást kap erre a helyi vagy megyei önkormányzattól. A törvénymódosítás értelmében a szolgáltatások terjedelmét és árát nemcsak órákra lebontva, hanem egyes feladatok elvégzésére lebontva is kiszámíthatják. A kliens számára ez megtakarítást jelenthet, mert nem kell mindig egy egész óra díját fizetnie, hanem csak bizonyos feladatok elvégzését. A szociális minisztérium magyarázata szerint például a kliens fizet azért, hogy kiszállítják hozzá a szenet, de ha ez megtörténik például fél óra alatt, akkor a szolgáltatást igénybe vevőnek nem kell egész óradíjat fizetnie. Ha az ügyfél önkormányzati tulajdonban lévő intézményben kap elhelyezést, akkor vonatkozik rá az ún. jövedelemvédelem Az önkormányzathoz kell kérvénnyel fordulnunk, ha ellátást igényelünk ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ ♦ Ha szociális intézmény valamely szolgáltatását szeretnénk igénybe venni (például ápoló személyt kérünk- opatrovateľská služba), az ön- kormányzathoz kell fordulni. ♦ Ha elhelyezkedni szeretnénk valamely intézményben, vagy rokonunkat elhelyezni; akkor kérvényezni kell a rászorultság megállapítását (žiadosť o posúdenie odkázanos- ti). A kérvényt a megyei önkormányzathoz kell benyújtani. A formanyomtatvány beszerezhető a helyi vagy a megyei önkormányzati hivatalokban. Szükséges az orvos igazolása is a kedvezőtlen egészségi állapotról. ♦ A szociális intézményben való elhelyezkedéshez szükséges a rászorultság megállapítása. Ha az ügyfél kezében ott a hivatal jogerős döntése a rászorultságról, akkor ezt követően megkéri vagy a helyi vagy a megyei önkormányzatot az elhelyezésre. ♦ Az önkormányzat felkéri az illetékes orvost, hogy állapítsa meg, milyen mértékben nem képes magáról gondoskodni az ügyfél. ♦ A helyi önkormányzat dönt arról, hogy az igénylő kaphat-e ellátást, elhelyezkedhet-e a nyugdíjasotthonban. ♦ Ha az ügyfél önkormányzati tulajdonban lévő intézményben kap elhelyezést, akkor vonatkozik rá az ún. jövedelemvédelem. Ez azt jelenti, hogyha az ügyfél bevétele nem éri el a fizetendő összeget (a befizetés után még kell, hogy maradjon számára a létminimum 20 százaléka, jelenleg 37 euró) akkor az ügyfél kevesebbet, vagy egyáltalán nem fizet a szolgáltatásért. Azonban ebben az esetben megvizsgálják, hogy az ügyfél rokonai, akiknek eltartási kötelezettsége van vele szemben - gyerek, szülő, férj, feleség - ki tudják-e fizetni a fennmaradt részt. Amennyiben nem, akkor a fennmaradt részt az ügyfél halála után az örökösödési eljárás során hajtják be, mint kinnlevőséget. ♦ Ájogszabály szerint a szociális szolgáltatást nyújtó intézménynek nem áll jogában ún. szponzoritámogatást, ajándékozástkérni az ügyféltől, s nem teheti ettől függővé afelvételtsem. (sán) A szociális intézményben való elhelyezkedéshez szükséges a rászorultság megállapítása (Képarchívum)
