Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-04 / 52. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 4. Kultúra 9 Komáromban vendégszerepei Bajcsay Mária, aki díjat nyert a Régimódi történet főszerepéért „Szép szerepeim vannak” Szabadúszó, de társulati tagnak érzi magát (Képarchívum A Régimódi történetben Terescsik Eszterrel (Képarchívum)- mondja Bajcsay Mária, a Régimódi történet főszereplője. Szabó Magda hősnőjét, Rickl Máriát játssza holnap, március 5-én a Komáromi Jókai Színház színpadán. Vendégként érkezik a Veszprémi Petőfi Színház társulatával. SZÉLJÁNOS Két különböző, mégis összecsengő asszonyi sors drámája a Régimódi történet. A nagyanyáé, Rickl Máriáé, és az unokáé, Jablonczay Lenkéé. Bajcsay Mária Jászai Mari-díjas színművésznő megszerette a szerepet. A vendégjáték előtt beszélgettünk. Mennyire figyel a szakma a Veszprémi Petőfi Színházra? Vannak színházak, amelyek figyelnek egymásra, találkozni még néhány emberrel, akik járnak egymás színházába, de nagyon csökkent a létszámuk. Szinte semmilyen kritika nem jelenik meg az országos lapokban. És ez nem csak a veszprémi színházra, hanem majdnem minden vidéki színházra jellemző. Az elmúlt két évadban két igazgatója is volt. Bujtor István éppen a Régimódi történet premierjének napján hunyt el. Most Oberfrank Pál igazgatja a színházat. Bujtor István közel állt hozzám, de nem voltunk barátok, nem jártunk össze. Megviselt, hogy elment közülünk. A Régimódi történet premierjét nehezen, de lejátszottuk. Hiszen ez a dolgunk. Oberfrank Pállal együtt játszik a Szentivánéji álomban. Szereti Hyppolita szerepét? Szergej Maszlobojscsikov rendezéseit szeretem. Ne úgy képzelje el, hogy van bevezetés, tárgyalás, befejezés, amihez a néző hozzászokott. Ennél bonyolultabb a rendszere. Örülök, hogy benne lehetek a Szentivánéji álomban. Nagyon szeretem játszani. Nem mindenki szereti. A nézők közül sem. Milyen rendező a Régimódi történetet színre vivő Kos- suth-díjas Bereményi Géza? Gézával nagyon jól tudtam dolgozni. Nem az én tisztem elbírálni, hogy valaki jó rendező- e, vagy sem, mert mindjárt felmerül a kérdés, vajon alkalmas voltam-e a vele való munkára. Jó voltam-e, vagy rossz. A kritika szerint kiválóan formálja meg Rickl Máriát. A Magyar Teátrami Társaság tagszínházainak 3. vándorfesztiválján, Szolnokon, ahol a Régimódi történet a legjobb előadás díját kapta, a legjobb főszereplőnek választották 2009 októberében. Szeretném sokáig játszani ezt a szerepet, de egy vidéki színházban ez nem olyan egyszerű. A tavalyi évadban lementek a bérletes előadások, azóta néha-néha játsszuk még. Nem tudom, melyik jobb: néha játszani, vagy egyáltalán nem játszani, mert nehéz hosszú idő után feléleszteni. A legjobb főszereplő díjának nagyon örültem. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy az elismerés mindannyiunké, akik az előadást játsszuk. Mi a darab titka? Úgy tudom, a Komáromi Jókai Színházban elővételben elkelt az összes jegy. Követhető, gyönyörű történet ez. Egyszerű, hiszen a néző önmagára ismer, vagy a testvérére, a férjére, a barátjára. Van kertje, és benne száz virág? Száz virágom nincs. Hó van, de sajnos hóvirág nem lesz, mert elfagyott. Miért kérdezi? Kertészeti egyetemre járt. Volt ott egy irodalmi színpad, amellyel Ki mit tud?-ot nyertünk. Akkor kezdődött „eltérülésem” a színészet felé. Nem véletlenül nem ragaszkodtam foggal-körömmel, hogy bekerüljek a színművészeti főiskolára. Nagyon jó időszakban érkeztem a 25. Színházhoz, amikor még fantasztikus emberek tanították az olyan amatőr fiatalokat, mit mi voltunk. Györgyfalvay Katalin, Mezei Éva, Berek Kati, Szigeti Károly és a többiek. Sokan nem élnek már. Montágh Imrének köszönhetem, hogy ezen a pályán maradtam. A többieknek pedig a másfajta hozzáállásomat a színházhoz. Most szabadúszó? Szabadúszó vagyok, de társulati tagnak érzem magam Veszprémben. Ragaszkodnak hozzám, mindig megtalálnak újabb és újabb munkákkal. Koromnál fogva sem vagyok társulati tag, mert nem voltam elég élelmes, mint sok színész kortársam, aki közalkalmazott és nyugdíjas is egyszerre. Én nem, mert úgy érzem, nem etikus. Ez nem bírálat; az én maflaságom. Jól érzem magam Veszprémben. Szép szerepeim vannak. Jó emberek között dolgozom, ami fontos. Végre megszületett az első unokám, ez is nagyon fontos. A családi háttér nélkül nem tudtam volna ilyen hosszú ideig a pályán maradni. A projekt fővédnöke maga Károly herceg, a művet három szlovákiai városban is hallhatják Megzenésítették a Walesi bárdokat ELŐZETES Budapest. Karl Jenkins walesi származású brit zeneszerző kantátát komponált Arany János balladájára. A walesi bárdok ősbemutatója június 21-én lesz Budapesten a Művészetek Palotájában, száz válogatott magyar kórusénekes és mintegy ötven walesi, illetve brit énekes közreműködésével. A MÁV Szimfonikus Zenekart a szerző vezényli majd. Örömteli hír, hogy Károly walesi herceg öt évre elvállalta a projekt védnökségét, tekintve, hogy az ősbemutató után európai, sőt amerikai körútra is kívánják indítani a kantátát. A 47 perces szimfonikus ballada iránt több országban máris komoly érdeklődés mutatkozik, információink szerint Pozsonyban, Kassán és Duna- szerdahelyen is bemutatják majd. A projektről és a bemutatóról egy walesi televíziós csatorna a Magyar Televízióval közös dokumentumfilmet forgat majd, továbbá magyar-walesi koprodukcióban werkfilm és DVD is készül. Karl Jenkins szerint a walesiekben és magyarokban sok a közös vonás, hiszen két olyan népről van szó, amelynek nyelve nem hasonlít az őt körülvevő szomszédokéra, és mindkét népet idegenek tartották uralmuk alatt a történelem folyamán. További kapcsolódási pont lehet, hogy a Lánchíd egyes darabjai Walesben készültek. „Ezek a momentumok nagyon ihletedé és könnyűvé tették számomra a munkát, és olyan művet sikerült komponálnom, amelyben a származására, eredetére büszke népeket ábrázolhattam a zene eszközeivel” - nyilatkozta a szerző. Az ötlet Irinyi László fejéből pattant ki, aki a Concert Masters International Ltd. vezetője. Ö kérte fel a munkára a hazájában élő klasszikusnak számító Jenkinst, aki örömmel igent mondott. Első olvasásra megragadta őt Arany balladája, amelyet a Nagy-Britanniában élő magyar irodalmár, Peter Zollmann fordított angolra. A mű alcíme ezért A civil kurázsi dicsérete - In memoriam Arany János, a librettó háromnyelvű lesz, magyar, angol és walesi. Ahogy Irinyi László megfogalmazta: „Ezzel a darabbal Arany János műveinek angolszász nyelvterületen való megismerését segítjük, és egyben anyanyelvűnk elszigeteltségét lépjük át.” (MTI/ú) Sir Hopkins magyar hangja Sir Hopkins Szerelmem, virágom... TALLÓSl BÉLA „Szerelmem, virágom, gyönyörűségem” - szól ki a Sir Anthony Hopkins által alakított Lucas atyából az ördög. így, ahogy írva vagyon, magyarul. Aztán a megszállott, tébolyult tekintetű atyából még egyszer elmondja az ördög vagy a démon, hogy „Szerelmem, virágom, gyönyörűségem”, megint csak magyarul: mondhatni, Sir Anthony Hopkins magyar hangján. István Kovák fia, a szkeptikus ifjú pap, Michael (Colin O'Donoghue) pedig démonűző rítussal próbálja kiszedni az őt ördögűzésre okító Lucas atyából, hogy mi a benne is dühöngő ördög neve. Ilyesféle magyar vonatkozásokkal lehet szembesülni a svéd rendező, Mikael Hafström Rítus című amerikai produkciójában. (A magyar motívumokat magyarázza, hogy a filmet részben Magyarországon forgatták, valamint a svéd rendező magyar származása.) Néhány érzéki csalódáson megy keresztül a néző, míg a film eljut eddig a három szép magyar szóig. Élőször is a filmplakát szerint - amelyen egy misztikus (stílszerűbben inkább démoni) színezetű kereszt szorításából tekint ki Sir Anthony Hopkins - inkább valamiféle Hannibal Lecter-szerű történetre lehetne tippelni, semmint arra, hogy egy ördögűzési egyházi iskolában oktatott démonűző rítus mai létjogosultságát nyomatja majd a sztori. S itt adódik a másik érzéki csalódás, hogy ez a misztikus thriller nem fikció ördögről és hatalmáról, emberbe bújt voltáról, hanem megtörtént eseteken alapszik; egy létező, hús-vér újságíró, Matt Baglio modern ördögűzéssel foglalkozó könyve nyomán született. S innentől kezdve a film cselekménye (az ördög ilyen-olyan evilági tettenérése) végig érzelmi csalódások sorozata. A természetfelettiség ilyetén tálalása, ami a filmben megnyilvánul, egyik ámulatból a másikba sodorja a nézőt. Hiszi is meg nem is, amit lát, vagyis az apja által megerőszakolt másállapotos nőben, később a hét-nyolcéves fiúgyermekben, végül a Lucas atyában tomboló ördög létét és jelenlétét. A végcímfelirat előtti információs szövegbe szedett tájékoztatás azonban - az, hogy Lucas atyának vagy Michael Kováknak a valós életben hány esettel volt dolga ördögűző mesterségének gyakorlása során - helyre teszi a látottakat. Alátámasztja, hogy a modern Rómában játszódó, középkori súlyos elvakultságot és témát időző történet mégsem hajánál fogva előráncigált álprobléma, ami csak vásznon (fikciós irodalomban) állja meg a helyét. Hiszen minden hit kérdése. S a kételkedő Michael Kovák is elhitte a végére azt, amire Lucas atya oktatta: hogy a gonosz elpusztítására csak akkor lehetképes, hahiszbenne. Horroreffektjeivel idegesítő- en izgalmakat keltő a film. Manipulált hangzásával, hanghatásaival azonban annyira ijesztő, hogy szívproblémákkal küzdőket hordozható defibrillátor nélkül csak saját felelősségre engednék a nézőtérre. Lucas atya (Sir Anthony Hopkins) a tanonc Michael mestere az ördögűzésben (Fotó: Continentalfilm) Michael Kovák (Colin O'Donoghue) és az ördögűző-tanfolyam újságíró résztvevője, Angeline (Alice Braga)
