Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-30 / 74. szám, szerda
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 30. A Zöldek sokat tudtak profitálni a fukusimai atomerőműben előállt krízis körüli vitából Zöldhullám Németországban Vasárnap este Stuttgartig értek a Japánt sújtó földrengés utórezgései. Németország Baden- Württemberg szövetségi tartományában ugyanis parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeképpen az ország történetében először zöld miniszterelnöke lehet a tartományok egyikének. RAVASZ ÁBEL Hiába nyerte meg ugyanis számszerűen a választásokat Angela Merkel pártja, a CDU, végül a második helyen befutó Zöldek és az őket szorosan követő szociáldemokrata SPD alakíthatnak kormányt Stuttgartban. A Zöldek 12,5%-ot tudtak javítani öt évvel ezelőtti eredményükön, és hasonló növekedést könyvelhettek el a vasárnap választó másik tartományban, Rajnavidék-Pfalzban is (+10,8%). Egy héttel korábban a párt története során először a kelet-németországi Szász-Anhaltban is a parlamenti küszöb fölé küzdötte magát. Ajelek szerint a Zöldek sokat tudtak profitálni a fukusimai atomerőműben előállt krízis körüli vitából, melynek során Merkel kancellár és a CDU kiállt az atomenergia felhasználása és az erőművek fenntartása mellett. Ez az üzenet azonban rosszul rezonált a választók körében, amit jól mutattak már az egy nappal a választások előtt megszervezett, több tízezer fős atomellenes tüntetések is. Baden-Württemberg ilyen szempontból különösen szerencsétlen terep volt a CDU számára: az államban fekvő Freiburg ugyanis már a 70-es évek óta az atomerőműveket ellenző mozgalom egyik központja, miután a helyi zöldeknek sikerült elérniük egy erőmű a környéken tervezett telepítésének leállítását. A tartományban immár 60 éve folyamatosan kormányzó konzervatívoknak voltak egyéb ügyei is - például a vasutat a város alatt elvezetni kívánó „Stuttgart 21” projekttel szembeni lakossági ellenállás azonban azt, hogy a nukleáris kérdést maguk az érintettek mennyire központi témának látják, jól mutatja az is, hogy Merkel gyakorlatilag közvetlenül a választások után elrendelte hét, 1980 előtt épült atomerőmű bezárását. A CDU számára Baden- Württemberg elvesztése és a Zöldek felsőházi jelenléte megnehezítheti a kormányzást, azonban legalább ekkora probléma koalíciós partnerük, a jobboldali liberális FDP látványos összeomlása is. Guido Westerwelle külügyminiszter pártja Szász-Anhaltban és Rajnavidék-Pfalzban is az 5%-os küszöb alá került, és BadenWürttembergben is éppen, hogy csak bejutott a törvény- hozásba, 5,3%-os eredményével gyakorlatilag lefelezve öt évvel korábbi eredményét. A CDU/CSU pártszövetségnek tehát saját támogatottsága megtartása mellett arra is szüksége lenne, hogy a liberálisok összeszedjék magukat, egyma- guk ugyanis aligha lesznek képesek a 2013-ban esedékes választásokon legyűrni a Zöldek és a szocdemek párosát. Nagy kérdés azonban, hogy a Fuku- sima körüli felhördülés lecsengése és Merkel engedményei után képesek lesznek-e választóik eredményes megszólítására a Zöldek, vagy előretörésük átmenetinek bizonyul. Az elöregedő erőművek bezáratásával mindenesetre a zöldmozgalom bebizonyította, hogy Németországban erősebben kell vele számolni, mint valaha. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője CZ7 (Peter Gossányi rajza)- fia adóbevallást leadtam, de még az adócsalás bevallását követelik tőlem GLOSSZA Veszélyben a nemzet! VERES ISTVÁN Már az elején vi- Ah lágos volt, hogy azállampolgár- ■5%, 0^ J; sági cirkusz nem JyÉ( két hónapos tör- ténet lesz, de a múlt hét eseményei után talán elmondhatjuk, hogy elértük azt a stádiumot, ahonnan már csak visszafelé vezet út. Dániel Lipšic (KDH) szlovák belügyminiszter bejelentette, megtalálja a módját, hogy kinyomozza a kettős szlovák állampolgárokat. Eddig azt hihettük, hogy Lipšic túlburjánzó Orbán-fóbiájá- ban fittyet hány arra a több ezer szlovák állampolgárra, akik ilyen vagy olyan okból más állam állampolgárságát is szeretnék megszerezni. Most márvüágos, legalább annyira fontos neki, hogy a leendő kettős állampolgárok mind meglakoljanak annak rendje és módja szerint, ahogyan azt a Lipšic által egyébként sokat bírált Robert Fico tavaly megálmodta volt. Európai jogászok szerint viszont emiatt perelhető lesz a szlovák állam, vagyis ez a törvény nem maradhat így (úgy). Az anyaországban is áll a bál az állampolgárság körül. Fekete Pákónak nem akarnak magyar állampolgárságot adni. Az előadóművész, akit nevezhetünk akár a huszonegyedik század első magyar operettbálványának is, alkotmányismeretekből megbukott az állampolgársági vizsgán, nem tudta megmondani, miről szól az Állami Számvevőszék munkája. Magyar történelemből még átcsúszott volna, de abban gondolom senki sem kételkedik, hogy aki nem tudja, mit csinál a számvevőszék, annakjó nagy fityiszt, nem állampolgárságot. Az erdélyi, vajdasági, és felvidéki testvérek, akik kérvényezték a visszahonosítási, valószínűleg kívülről fújják, mi fán terem a számvevő- szék, ez nem is kérdéses. De tőlük ezt nem kérdezik. Pákót kikosarazni viszont alighanem nagy hiba. Mint mondta, bár bőre fekete, úgy érzi, az ereiben már magyar vér folyik, és az állmpolgársá- gért vívott harcát nem adja fel. Még szerencse. Pótolhatatlan részétől esne el a magyar nemzettest. Most, amikor egyébként is fogyunk, ilyeneket nem engedhetünk meg magunknak! Szent István népe, vajh mi lesz veled? Túléltünk törököt, labancot, csak zöldágra vergődünk a KDH-val is. Elbánunk velük, mint Pákó a számvevőszékkel! KOMMENTÁR A pálinkaszabadság titka NAGY IVÁN ZSOLT Ha minden igaz - és miért ne lenne az, ha a Fidesz úgy akarja -, kevesebb mint három hét múlva a parlament elfogadja, húsvét hétfőjén pedig a köztársasági elnök (remélhetőleg többé-kevésbé helyesen) aláírja az új magyar alkotmányt. Nagy meglepetés aligha lesz benne: kissé unalmas nép-nemzeti tarhonyával tálalt nosztalgiapörkölt - egészséges gyomrú embernek legalább egy pohár pálinka kell a megemésztéséhez, de lehet, hogy több. Menekülés azonban nincs, a menzán á la carte válogatni nem lehet, a kormányfőszakács főzött, ezt kell megenni. Ráadásul meg is indokolja: előkap úgy egymillió kérdőívet-ennyijött vissza a sokszor ennyiből, amit az embereknek kiküldtek blőd és irreleváns alkotmányozó kérdésekkel-, és azt mondja: ők rendeltek. Hogy pontosan mi áll a papírokban, hányán szidtak, káromkodtak, nem tudni. Csak az ítéletet. Ha meg valaki panaszkodik, az fejére kaphatja az egészet. Aki meg netán kételkedne ebben, idézze fel az Alkotmánybíróság esetét, amikor a kormány egyszeri elmarasztalása után máris korlátozták a jogkörét, vagy a büdzséterveket kritizáló Költségvetési Tanácsét, amelyet addigi formájában egyszerűen megszüntettek. De itt van a legutóbbi is: a földrajzi nevekről döntő bizottságé. Ők még nem is voltak annyira renitensek, mint az előbb említett testületek, csupán azt kockáz- tattákmeg (20:1 arányban), hogyakormánytpicitkijavítsák. Amúgy szakmailag. A kabinet ugyanis azt javasolta, hogy a Ferihegyi repülőtér neve legyen: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Csakígy, gördülékenyen. A bizottságban meg olyanok vannak, akik hallották már a Ferenciek terét ma is Felszabadulás térnek nevezni, meg az Oktogont Nov. 7. térnek, amiből levették, hogy azértFerihegycsakFerihegy marad majd az embereknek. Az ő javaslatuk tehát az volt: „Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy”. Na ezért - stílszerűen - mindannyian repültek. A kormány feloszlatta a bizottságot és magához vonta a döntés jogát a földrajzi nevekről. De még ez sem csillapította eléggé a frusztrált dühöt, és egy lendülettel kivágták állásukból is azon bizottsági tagok egy részét, akiket a minisztériumok delegáltak oda. És mindezt még természetesnek is tartották: az index.hu kérdésére adott magyarázat szerint: a kormány- tisztviselőktől elvárták, hogy a kabinet kérését teljesítsék! Gondolkodás tehát nincs, csak fegyelem és igazodás. Még a Ferihégy szónál is. És akkor pont az alkotmánynál engednének a vitatkozóknak? Marad a pálinka! Legalább értjük, miért engedélyezték annak szabad főzését. Ennyi jóérzés maradt bennük. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ MAGYARNEMZET A jelenlegi 15 helyett 7 tanszék működik július elsejétől a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetemen annak a 150 millió forintos kiadáscsökkentési programnak a következtében, amire a súlyos anyagi gondok miatt kényszerül az intézmény - írta a Magyar Nemzet. Ä lap Batta Andrásnak, a Zeneakadémia rektorának március 24-i keltezésű levelére hivatkozva arról számol be: a rektor szerint a tavalyról maradt hiány, a 228 millió forintos zárolási kötelezettség és a közoktatási normatívákból származó, 100 millió forint visszafizetési kötelezettség sodorta nehéz helyzetbe az intézményt. A 150 millió forintos egyenlegjavító csomag részeként az egyetemi oktatástól és a kulturális funkcióktól 70 millió forintot, a középiskolától 50 millió forintot és az úgynevezett támogató területektől 25 millió forintot vonnak el. Az egyetemen szeptembertől 25 százalékkal csökken a hallgatók főtárgyának képzési ideje: a jelenlegi heti 120 perc helyett csak 90 perc lesz. Az egyetemhez tartozó Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában a jelenleg alulfinanszírozott tanulók státusának megszüntetésével és a dolgozók részmunkaidős vagy óradíjas foglalkoztatásával kívánják megoldani az 50 millió forintos kiadáscsökkentést. A rektor a dokumentumban elismeri - írta a lap -, hogy a 150 milliós megtakarítás nem oldja meg a problémákat, ezért a hiányzó összegeket a Semmelweis utcai oktatási épület, valamint több Teréz körúti lakás értékesítéséből, illetve az államnak történő visszaszolgáltatásból próbálják előteremteni. A Magyar Nemzet szerette volna megkérdezni Batta András rektort, de - mint a lap közölte - nem érték el. (MTI)
