Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-26 / 71. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Vonat az egyetemen Pozsony. Március 28-án hétfőn a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke látja vendégül a győri Műhely folyóiratot. A folyóirat szerzői és szerkesztői a VONAT című tematikus számot mutatják be, ületve a szerkesztői munka műhelytitkairól, Győr irodalmi életéről is beszámolnak. A beszélgetést Villányi László költő, főszerkesztő vezeti. Az eseményt jelenlétével megtiszteli Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő is. Szunyogh László képzőművész alkotásait élőben és vetítés keretén belül is megcsodálhatják az érdeklődők. A rendezvény időpontja 10:50, helyszín: Gon- dova 2, G 145-ös terem, (ú) Koncert növényeknek London. Bimbózó kapcsolat alakult ki a brit királyi filharmonikusok és virágok között: az előbbiek koncertet adtak az uttóbiaknak. A Royal Philharmonic Orchestra 33 zenésze három órán át muzsikált több mint száz növényfélének, köztük muskátliknak, évelőknek. Taps nem volt, a tetszésnyilvánítás még várat magára: a virágok tavaszi növekedésén látszhat csak meg. .Adtunk már pár szokadan koncertet, de ez volt az egyik legfurcsább“ - mondta Benjamin Hope, a zenekar karmestere. A hangversenyt egy árusítással foglalkozó tévécsatorna szervezte, hogy ellenőrizze az elméletet, miszerint a hanghullámok visszaverődése serkenti a fehéijetermelődést és gyorsítja a növekedést. A hanganyag ingyen letölthető a világhálóról, hogy kertészkedők kedvükre Idpróbálhassák a zene erejét saját növényeiken. (MTI) A világ leghosszabb filmje Helsinki. Minden idők leghosszabb, 240 órás filmjét láthatják az érdeklődők a napokban egy finn modern művészed fesztiválon, amely vállalta, hogy bemutatja a dán alkotást. A Modem Times Forever (Örökké modem idők) vetítése szerdán kezdődött és tíz napig tart Helsinki egyik terén, egy 40 négyzetméteres kivetítőn. A történet az emberiség kihalása után játszódik, a nézők az épület haldoklását követhetik nyomon. A gyorsított felvételen az látható, ahogy a természet erői végeznek az épülettel, amely egyébként a Stora En- so vállalat székhelye, Alvar Aalto finn építész munkája. A korábbi hosszúsági rekordot John Henry Timmins IV. The Cure for Insomnia (Az álmatianság gyógymódja) című alkotása tartotta 87 órával, ennek még annyi története sem volt, mint a jelenlegi rekordernek, hiszen a rendező olvasta fel benne több, mint négyezer oldalas versét. (MTI) KÉPERNYŐ Moliere - A fösvény Ritkán jutunk manapság színházi közvetítéshez, ezért vasárnap használjuk ki a színházi világnap apropóján kínálkozó alkalmat. A budapesti Új Színházban az orosz Szergej Maszlobojscsikov állította színre Moliere örökbecsű darabját, amely egyszerre a zsugoriság komédiája és a főhős tragédiája, akit csak a pénz érdekel. Eperjes Károly a gyarlóság felmutatásával teszi emberivé a figurát, miközben megmutatja Harpagon igazi bűnét is: a pénzzel megvehetedent akarja megvásárolni. Az öregedő bankár lányát férjhez adná egy gazdag, de már nem éppen fiatal pénzemberhez, fiának pedig megtiltja, hogy elvegye vagyontalan szerelmét. De nem a pénztelensége a legfőbb ok: ő maga pályázik Marianne kezére. A végén a komédia szabályainak megfelelően mindenki megtalálja párját, a szegényről kiderül, hogy gazdag, a halottról, hogy él. Moliere-nél minden megoldódik ugyan, de a világ és az ember természet nem változik. (juk) március 27., ml, 20:05 Eperjes Károly Harpagon szerepében (Képarchívum) A MAB című internetes thriller-sorozatot saját pénzéből forgatta a forgatókönyvíró-rendező Az első magyar „sikertörté-net” (Képarchívum) Örömmel számolhatunk be arról, hogy immár háromszázezer letöltés fölött jár a YouTube-on az első magyar thriller websorozat nézettsége. Az utolsó, tizenhatodik rész a napokban került fel a világhálóra. JUHÁSZ KATALIN Ebből, a rejtély megfejtésén túl, az is kiderül, hogy a magyar közönség rövid idő alatt megkedvelte ezt az úttörő jellegű műfajt, amely Amerikában már évek óta hódít. Ott mostanában már olyan világsztárok is dolgoznak „a netre”, mint Kiefer Sutherland. Egyfelől a kereskedelmi tévék használják ezt a módszert az új sorozatok bevezetéseként, illetve az évadok szüneteiben az érdeklődés fenntartására, másfelől vannak kifejezetten internetes fogyasztásra készült sorozatok. Olyannyira, hogy ezeknek már külön fesztivált is szerveznek. Tájainkon azonban csak nemrég mertek belefogni egy hasonló vállalkozásba. A merész úttörőt Horgas Ádámnak hívják, aki színházi közegből jött. A meglehetősen sokoldalú fiatalember 500 ezer forintból forgatta le a sorozatot. Egy budapesti bérházban vagyunk, ahol rejtélyes tömeggyilkosságot követ el valaki, vagy valami. Az összes lakó meghal, külsérelmi nyomok azonban nincsenek rajtuk. Az egyik lakás viszont csupa vér, annak* ellenére, hogy egyedül ott nem találtak halottat. Mi történhetett? A kiérkező rendőrök ezt igyekeznek megfejteni, miközben furcsa nyomokra bukkannak... A MAB egész stábja, a neves színészeket is beleértve (Hirt- ling István, Bánsági Ildikó, Botos Éva, Almási Sándor) ingyen dolgozott, a nyolcperces epizódokat pedig fokozatosan töltötték fel a videomegosztóra, attól függően, hogy az előző rész mikor ért el egy bizonyos nézettséget. Horgas Ádám kísérletképpen vágott bele ebbe a struktúrába, mert érdekelte, hogy promóció nélkül, csak a száj- propagandában bízva megfelelő nézőszámot tud-e elérni a sorozat. Szerinte az internetes sorozat olyan, mint az utcaszínház: vagy egyből megfogja a véletlenül odakattintó nézőt, vagy menthetetlenül megbukik. Ezért alapfeltétel az izgalmas történetfűzés és a szokatlan képi hatások. Az első rész megjelenése előtt két trailerrel hívták fel a figyelmet a produkcióra, ezek nyomán kelt híre a sorozatnak, és a vártnál jóval többen kattintottak rá. Mivel nem sikerült pénzügyi befektetőket toboroznia, Horgas Ádám maga finanszírozta a forgatást. A webszéria még tavaly nyáron elkészült, ám az első részt csak december 28-án töltötték fel a netre, mivel a rendező addig reménykedett benne, hogy szponzorokat talál. Ma már úgy véli, egyetlen websorozat nem eléggé vonzó a támogatók számára. Ezért fogott bele egy újabb vállalkozásba, a webse (vebszi) honlap elindításával, amelynek célja, hogy összegyűjtse a készülő magyar websorozatokat. Mint utalt rá: a filmtámogatás összeomlása után sok magyarországi alkotó fordult e műfaj felé. A MAB sikerén felbuzdulva Horgas már a folytatást tervezi, de mindenképpen el akarja kerülni, hogy a színészek ismét ingyen dolgozzanak. „Fantasztikus dolog, hogy tehetségüket és nevüket adták a produkcióért, de nem szeretnék ezzel visszaélni“ - fogalmazott. Horgas Ádám színészként és táncosként kezdte pályafutását. A kilencvenes évek közepén saját társulatot alapított. Az Atlantis Színház előadásai számos díjat nyertek el. A MAB tehát igazi sikertörténet, szerintünk nem véletlenül, hiszen egy jól kitalált, izgalmas, feszültséggel teli történetet látunk, amelyben a thriller elemiet keresztezik a misztikával, bátran mosva össze a műfaji határokat. Egyedül a rossz hangminőség zavaró néha, ám tudni kell, hogy a hangot a kamera mikrofonjával vette fel az operatőri szerepben is remeklő rendező, akinek sikerült a hiányból is erényt kovácsolnia, a helyzetek ugyanis pont az amatőr technika miatt válnak szokatlanul életszerűvé. Olyan, mintha mi is ott lennénk a lakásban, és a hozzánk közelebb állókat hallanánk jobban. A remek vágásnak és a sejtelmes zenének köszönhetően a feszültség nőttön nő. Maga a történet két szálon fut: egyrészt figyelemmel követhetjük a másnap reggel kezdődő nyomozást, másrészt láthatjuk a rejtélyes éjszaka történéseit. Mostantól akár egy ülésre is... Koreográfus! munkásságában nagy szerepet játszik a Kárpát-medence néptáncainak feldolgozása Novák „Tata” nyolcvanéves Novák átformálta a Honvéd Művészegyüttest (Képarchívum) MTl-HÍR Budapest. Holnap ünnepli 80. születésnapját Novák Ferenc - vagy ahogy mindenki ismeri, Novák Tata - Kossuth-díjas, iskolateremtő koreográfus. A romániai Nagyenyeden született örmény-magyar családban. Apja börtönigazgató volt, munkája sok áthelyezéssel járt, a család folyamatosan költözött. A második világháború idején telepedtek le Budapesten, Novák Ferencet 1949-ben felvették a közgazdasági egyetemre, de rossz káderlapja miatt néhány hónap múlva kitették, így munkába állt a Vegyipari Gép-és Radiátorgyárban. Itt szervezte első néptánc-csoportját. Sorkatonai szolgálata idején is megtalálta táncos társait, belőlük alakult meg 1954-ben a Bihari Tánc- együttes. Első nagy sikerük az általa koreografált A kanász és a korpások volt. 1977-től az amszterdami Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, majd hazatér, és 1983-tól átformálja a Honvéd Művész- együttes arculatát. Eközben néprajzot tanul az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen, majd 1969-ben elvégzi a Színház- és Fümművészeti Főiskola rendező-koreográfus szakát. Úgy tartja, a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Munkásságában nagy szerepet játszik a Kárpát-medence néptáncainak feldolgozása és felhasználása. Számtalan sikeres előadás, koreográfia fűződik nevéhez, mint a Csíksom- lyói passió, a Keleti táncvihar, a Magyar Elektra, a Kocsonya Mihály házassága, a Szarvassá változott fiák, a Kőmíves Kelemen, a Ludas Matyi, a József és testvérei, a Háry János, A csodaszarvas. Talán a legismertebb az 1983-ban bemutatott István, a király, s 2003-ban ő volt a rockopera első erdélyi előadásának rendezője és koreográfusa is Csíksomlyón. Novák Ferenc koreográfusi és rendezői munkásságát 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben Érdemes Művészeimmel, 1993-ban Kossuth- díjjal, 1999-ben Magyar Örökség díjjal ismerték el. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést 2005-ben kapta meg, 2007-ben jubileumi Primissi- ma díjat vehetett át. Vérpára a tükrön. Mi történhetett? (Képarchívum) Botos Éva furcsa zajt hall
