Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám, péntek

A szőlővesszőkön már látható, hogy mely részek élnek, haltak el vagy károsodtak a tél során www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 25.___________________________________________________________________________ Milyen meggyet ültessünk a biokertbe? ______Kertészkedő - hirdetés 15 Most időszerű a szőlő metszése (Fotó: képarchívum) Két új fajta kínálkozik KÖTELES GÁBOR Ha semmi mást nem en­nénk, csák szőlőt és gabo­naféléket, szervezetünk megkapna mindent, ami az egészségünkhöz feltét­lenül szükséges. A szőlő életfontosságú és teljes értékű táplálékunk, ezért amikor csak lehet, napon­ta 25 dekát fogyasszunk belőle. Akinek van hétvé­gi kertje, az termesszen néhány tőkét. BELUCZJÁNOS A szőlő számos ásványi anya­got tartalmaz, a kálium és a szelén késlelteti a sejtek örege­dését (ezáltal szépítik a bőrt), a magnézium és a foszfor pedig erősíti immunrendszerünket. Rendszeres szőlőfogyasztással csökkenthetjük koleszterin- szintünket, javíthatjuk szívmű­ködésünket. 1 kg szőlő 180 g szőlőcukrot, 130 g rostot, 6-9 g fehérjét, 5 g szerves sót, 5 g zsírt tartalmaz. Remek izomre­generáló táplálék. A bél meg­betegedéseit gyógyítja, a vese és a hólyag kövesedését akadá­lyozza, a belső összenövéseket is oldja. Fokozza az epe tevé­kenységét. A nagy mennyiség­ben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is csökkenti. Igen jó hatású szamárköhögésnél és a daganatos betegségeknél. Reuma, májbetegségek, vízkór esetén a fehér vagy zöldes színű szőlők a legjobbak, a hurutokat a fekete és kék szőlők oldják a leghatásosabban. Fogyasztás nálunk és külföldön A világ csemegeszőlő-terme­lését mennyiségileg az alma, a banán és a narancs szintjén kell értékelni. Szlovákiában nagyüzemileg csak 270 hektá­ron termelnek csemegeszőlőt (a hobbikertekben előállított mennyiségről nincs adat). A szőlőfogyasztás már nálunk is növekvő trendet mutat: hivata­los becslések szerint míg 2005- ben csak 14,3 ezer tonna szőlőt fogyasztottunk el, 2009-ben már 15,4 tonnát. A növekmény nagyrész annak köszönhető, hogy az importált - főleg chilei és brazü eredetű - szőlő a mar­ketek polcain a téli hónapokban is megtalálható. Ugyanakkor a hétvégi kertekben is termeszt­hetnénk néhány tőkét belőle. Ugyanis manapság már ren­delkezünk olyan csemegeszőlő fajtákkal, amelyek nálunk is biz­tonságosan megteremnek (lásd írásunkat a 16. oldalon). A hét­végi kertekbe - a kert méreténél fogva - a mustszőlő termeszté­sét nem javallom. A szőlő metszése Most időszerű a szőlő met­szése. Már látható az állomá­nyon, hogy mely részek élnek, s melyek haltak el, fagytak meg, vagy károsodtak másképpen a tél során. A szőlő metszése egy­szerűbb, mint a gyümölcsfáké. A must- és a csemegeszőlő met­szése is azonos, de a fajtaleírá­sokban feltüntetett terhelést (rügy/négyzetméter) ajánlatos figyelembe vennie és betartani. A megnevezéseket tekintve az éves vessző (venyige) az, amit metszem fogunk. Az alapi részen elhelyezkedő, alig lát­ható rügyeket alapi rügyeknek nevezzük. Felettük • találhatók a világos rügyek, ezek egyben szárcsomók (nóduszok), és a két szárcsomó közötti rész az ízköz (intemódium). A szőlő majdani termését majdnem kizárólag a világos rügyekből fakadó hajtásokon neveljük ki, ezért a terhelést, vagyis a vesz- szők hosszúságát a meghagyott világos rügyek számával fejez­zük ki. A termővessző a kétéves részből fejlődik ki. A metszés után az 1-2 világos rüggyel rendelkező vesszőrészt rövidcsapnak, a 3-5 rügyest hosszúcsapnak, a 6-8 rügyest félszálvesszőnek, a 9 rügyest és az ennél hosszabbat szál­vesszőnek nevezzük. A tőkén metszéskor meghagyott világos rügyek összegét terhelésnek nevezzük. Attól függően, hogy a tőkére, vagy négyzetméter­re hány rügyet hagytunk meg, beszélünk kicsi, közepes vagy nagy terhelésről. Minden évben metsszük Amíg a gyümölcsfánál, pl. almánál megtörténhet, hogy esetleg kihagyunk egy éves met­szést, addig a szőlőnél ugyanezt nem tehetjük meg. A szőlő met­szésével gyakorlatilag eltávo­lítjuk az előző évben képződött vesszőmennyiség nagy részét. A meghagyott termőrésszel be­folyásoljuk a tőke, illetve lugas formáját, valamint a termés nagyságát. Metszésmódnak a vesszők visszavágását, műve­lésmódnak pedig a többéves ré­szek kialakítását nevezzük. A szőlővel kapcsolatban na­gyon gyakran használjuk a tőke kondíciója fogalmat. Ameny- nyiben az előző évben arányos volt a megterhelés, a növényvé­delem kielégítő volt, a hajtások megnőttek, sőt, -a nyár folya­mán azokat rövidíteni kellett, akkor a fajta igényeinek meg­felelőző metszést alkalmazzuk. Ha viszont betegség, fagyok károsították a tőkét, metszés­kor keresni kell, hogy mely haj­tásokat hagyhatjuk meg, akkor rövidcsapokra metsszünk, mert új, jó erőnlétű vesszőket kell ki­nevelnünk. Vegyünk egy gyakorlati pél­dát a kiszámításhoz: legyen a szőlősorok távolsága 3 méter, a tőtávolság 1 méter. így egy tőkére 3 m2-t számolunk. Ha a terhelési norma 4-5 rügy/ m2, akkor a tőkén 12-15 rü­gyet hagyhatunk meg. Ha a lugasban kétfelé történik az elágazás (kétkarú kordon), akkor mindkét karon 6-7 rü­gyet hagyhatunk meg. Mivel a csemegeszőlőnél nagyobb fürtök nevelésére törekszünk, így feltétlenül tartsuk be a faj­taelőírást, esetleg menjünk alá. A 6-8 rügyes félszálvesszős metszést a következő must szőlőknél alkalmazzuk: Zöld velteléni, Sauvignon, Rajnai rizling, Zweigeltrebe. A (hazai) csemegeszőlők közül a Negra, az Onyx és a Pastel fajtáknál válasszuk ezt a terhelést. Szál- vesszős (8-10 rügyes) metszést a Piros velteléninél, a Szürke­barátnál és az Olasz rizlingnél alkalmazunk. Ismeretlen faj­táknál megfigyelések alapján cselekedjünk. Néhány éven be­lül pedig kitapasztaljuk, hogy az adott fajta milyen terhelést bír el és igényel. A szerző kertészmérnök Az íz, zamat és illat szem­szögéből a gyümölcsök közül a málna és a szamóca után a harmadik helyet a meggy fog­lalja el. Előnye, hogy kis növésű törpefákon is termeszthető, mi­közben gyümölcsei viszonylag sokáig a fán maradhatnak anél­kül, hogy felrepednének. A meggyfajták közül a leg­kedveltebb a Pándy meggy. Ez a fajta húsának ízével, zamatéval és méretével a legjobb. Sajnos, a fajta önmeddő, ezért idegen megtermékenyítésre szorul. Ezt a feladatot legjobban a mel­léültetett cigánymeggy látja el. A magyar nemesítők több öntermékenyülő meggyfajtát nemesítettek. Ilyen például a Meteor, a Favorit, az Érdi bő­termő és.az Újfehértói fürtös. A felsorolt fajtákat azonban köny- nyen megtámadja a monília. Emiatt a virágok, a hajtások és A korai káposztafélék palán­táit március végétől már a sza­badba is kiültethetjük. A korai termesztéshez rövid tenyészi­dejű fajtákat válasszunk. Kelká­posztából a 60, fejes káposztá­ból az 50-60, vörös káposztából a 70-75, karfiolból a 70-80, ka­ralábéból a 40-50 napos fajták a megfelelőek. Ha tápkockás palántákat ne­velünk, a magot február elején vethetjük. A palántanevelés 40-45 napig tart. A tápkockás palánta nevelése ugyan költsé­gesebb, mint a szálas palántáé, de nagy előnye, hogy rövid idő alatt legyökeresednek a növé­nyek, gyorsan fejlődnek és 10- 14 nappal korábban szedhetők. A káposztafélék ugyan hi- degtűrők, de nem hidegkedve­lők. A hosszú ideig tartó +10 °C alatti hőmérséklet hatására sok esetben felmagzással rea­gálnak, mint a karalábé, fejes káposzta és a kínai kel, vagy a minőség erősen romlik pl. a karfiol esetében. A hideg hajta­tásban a karalábé kiültetés után elvisel 1-2 megfagyást, de több megfagyás esetén biztosan fel­magzik. A fejes káposzta is el­viseli még a -3 °C, -5 °C alatti néha egész ágrészek elhervad­nak. A levelek megbámulnák, leszáradnak. A fenti meggyfaj­ták esetében elengedhetetlen a vegyszeres védekezés. Tél végén gondos lemosó permete­zést kell végezni mészkénlével vagy a réztartalmú szerek va­lamelyikével. Két vagy három alkalommal feltétlenül perme­tezni kell gombaölő szerrel. Mivel a biokertész a termesz­tésnél nem használ vegyszere­ket, olyan meggyfajtákat kell ültetnie, amelyeket permete­zés nélkül sem tesz tönkre a monília. Az ügyes magyar és szerb növénynemesítőknek si­került előállítaniuk a moníliá- val szemben ellenálló fajtákat, éspedig a Csengeri valamint a Fetisin fajtákat. Ezek némely magyarországi facsemete áru­dában már kaphatóak. Aján­lom a biokertészkedőknek, hogy kertjükbe ezt a két fajtát ültessék. hőmérsékletet is, de huzamo­sabb ideig tartó +7 °C alatti hőmérsékletnél már nehezen fejesedő csúcsos, megnyúlt tor- zsájú termést kapunk. Idő előtt felmagzást, vagy deformált fe­jek képződését eredményezi az is, hogy ha a palántát huzamo­sabb ideig túl alacsony hőmér­sékleten tartjuk. A biztonságos termesztéshez a hőigényt haj­tatásnál fűtéssel, szabadföldi termesztésnél takarással vagy az ültetés időpontjának meg­változtatásával kell biztosítani. A káposztafélék palántáit 7 x 7cm-es földkockában nevel­jük. A tápkockák alá terítsünk fóliát, hogy a palánták gyökerei véletlenül se hatoljanak a talaj­ba és így a talaj hőmérsékletét is emeljük. Akkor a legjobb a tápanyagfelvétel, ha a kockák hőmérséklete megegyezik a léghőmérséklettel, vagy attól csak 1-2 °C-al alacsonyabb. Ér­demes ezért vetés előtt a föld­keveréket előmelegíteni. A ma­gok vetése és beöntözése után a tápkockákat vékony fóliával vagy papírral takarjuk, amelyet a keléssel egyidejűleg távolít- sunk el. A paíántanevelő fólia­sátrat naponta szellőztessük. A növényeket szükség szerint öntözzük, (mezohir.hu) A megfázott palánták felmagzanak A palántanevelés buktatói ÖSSZEFOGLALÓ Hosszú volt az idei tél Muskátlik, leánderek Lassan felhozhatjuk a pin­céből a teleltetett virágjainkat. Hosszú volt az idei tél, sok kertészkedőnek nem sikerült a muskátlik átteleltetése. A meg­feketedett szárú növényeket emeljük ki az egészségesek kö­zül, az épeket tisztítsuk meg az elszáradt levelektől. Lazítsuk meg az összetömörödött földet, adjunk vizet és kevés tápolda- ,tot az újrakezdéshez. Nézzük át a leándereket és az egyéb fás szárú növényeinket, mert a tél folyamán, melegebb, párásabb helyeken a kártevők is felsza­porodhatnak. (g) IEGÉSZS9Ü Ma kezdődik az eg&pes erek hete k* a* *». 4 __— —Wí Km ímmü-f./lljftr w>t*uiás«, ^ fjr­tgi||P __.... — J » Értippek >•“*■£>*'■*** ŽZŽJZZ.- JÉP 1 gr r mi H fW !w\ * >:# ■ lú ön is kérheti a szakszem érvizsgálatot Kezdje egészségesen a hetet! Hétfőn kezdődik az egészséges erek hete Allergiás nátha vagy asztma gyötri? Az Új Szó 2011-es évi véradóinak listája Óvjuk bélflóránkat! Szakszerű segítséget kap a gyermekét elveszített szülő A csillagok soha nem hazudnak Kavitáció: a testformálás 21. század szenzációja Keresse az Új Szót az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8741 Lengyel zloty 4,0197 Cseh korona 24,558 Magyar forint 267,78 Horvát kuna 7,3865 Román lej 4,1020 Japán jen 114,34 Svájci frank 1,2817 Kanadai dollár 1,3816 USA-dollár 1,4128 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,37 25,15-23,68 281,65-257,40 OTP Bank 1,46-1,37 25,12-23,69 277,83-261,79 Postabank 1,44-1,34 25,26-23,55­Szí. Takarékpénztár 1,46-1,37 25,08-23,69 281,63-257,37 Tatra banka 1,45-1,38 25,05-23,78 280,17-258,87 Dexia banka 1,45-1,38 25,05-23,78 276,61-262,59 Általános Hitelbank 1,45-1,38 25,12-23,73 281,70-257,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents