Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám, péntek

www.ujszo.com ÍZVILÁG ■ 2011. MÁRCIUS 25. i .3 „Nem titkolom: édesszáj ú vagyok! ” Kárpáti Levente színész „Hedonistának tartom magam, imádok enni. Azt szokták mon­dani: aki nem szeret enni, az nem engedi be magába a világot. Eb­ből a szempontból maximálisan nyitott vagyok. Ráadásul, nem titkolom: édesszájú vagyok. Te­gyük hozzá: sajnos... Anyukám kalácsai, süteményei voltak a leg­fontosabb dolgok az életemben. Egyébként, ha nem sütiről vagy édességről van szó, inkább köny- nyű húsokat eszem, pulykát, csir­két. Egyáltalán nem fogyasztok disznó- és marhahúst. Nehéz és túlfiiszerezett ételeket pedig nem is bírok megenni. Néhány évvel ezelőtt még hí- zékony voltam, de a kor előre haladtával azt vettem észre maga­mon, hogy bizonyos súlynál meg­állók, 84 és 88 kiló között liftezik a mérleg mutatója. Ha edzésben vagyok, lehetek kicsit súlyosabb is, mert abban van már izom is. Bizonyos kor után évente 1-2 kiló jó minőségű izmot veszít el a szer­vezet, amit edzéssel karban lehet tartani. Gyermekkoromban imádtam anyukám szoknyája mellett állni a konyhában. Imádtam mindenbe belekóstolni, aminek rendszerint azt lett a vége, hogy édesanyám rácsapott a kezemre. Ettől függet­lenül nevezhetem magamat anya kedvencének is. Imádott nekem főzni, én pedig rengeteget tudtam enni. Húst ettem és mindenfé­le kalácsot. Emlékszem, mindig a tűzhelynél álltam és vártam a pillanatot, amikor kisül a mákos kalács. És akkor lecsaptam rá. Eb­ben az sem akadályozhatott meg, hogy még forró volt a csemegém, csak anyukám szerető taslija tudta megfékezni az éhségemet. Amit csak büntetésből ettem meg, az a tők- és kelkáposzta­főzelék volt. Felnőtt fejjel ezt a két ételt egyszerűen nem vagyok hajlandó megenni! A főzéssel eléggé hadilábon állok, össze­sen 4-5 ételt el tudok készíteni. Nekem találták ki azt a bizonyos sütőzacskót, amelyben mindent meg lehet csinálni. Általában te­szek bele csirkehúst, ilyen-olyan zöldséget, és egyben megsütöm. Ez az, amit nem lehet elronta­ni, maximum akkor, ha telje­sen elfeledkezünk róla, hogy a sütőben szénné ég. Tüdők sütni piskótát, mindenfélét: diósat, meggyeset, mákost. Mákos gu­Nekem találták ki azt a bizonyos sütőzacskót, amelyben mindent el lehet készíteni: húst, zöldséget vegyesen. bábán egyébként is király va­gyok. Itt aztán véget is ér a sza­kácstudományom . Amit a legjobban szeretek, az az anyukám által elkészített töltött káposzta. O ugyanis édes káposz­tából készítette. És persze nagy kedvenc a soha meg nem unható mákos kalács. A kettő így együtt igazi kalóriabomba, erre azért fi­gyelmeztetném az éppen fogyó­kúrázó kedves olvasókat.” Albert József Mákos kalács Hozzávalók (2 rúdhoz): 32 dkg liszt, 6 dkg porcukor, 5 dkg zsír, 6 dkg margarin, 0,7 dl tej, 1 dkg élesztő, 1 csipet só, 1 tk cukor, 1 kisebb tojás. A töltelékhez: 40 dkg darált mák, 1 citrom reszelt héja, 1 tk fahéj, 5 dkg mazsola, 1 cs vaníliás cukor, cukor ízlés szerint, kb. 2,5 dl tej, sárgabaracklekvár. Továbbá: egy kevés olvasztott zsír, 1 tojás a kenéshez. Elkészítés: A lisztet a porcukorral és a sóval összekeverjük, majd elmorzsoljuk a margarinnal és a zsírral. A langyos tejbe teszünk 1 tk cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. A lisztet összegyúrjuk a tojással és a felfuttatott élesztővel. Ha túl keménynek találjuk a tésztát, egy kis tejjel lazítunk rajta. Letakarva, hűtőben pihentetjük 2-3 órát. A mazsolát beáztatjuk meleg vízbe, majd leszűrjük. Míg a tészta pihen, elkészítjük a tölteléket, hogy legyen ideje teljesen kihűlni. A baracklekvár kivételével minden hozzávalót összekeverünk, a cukor mennyiségét ízlés szerint választjuk meg. Tűzön kevergetve összeforraljuk, ha szükséges, még öntünk hozzá tejet. Az a jó, ha könnyen kenhető, azt azért vegyük figyelembe, hogy hűlés alatt még sűrűsödik. A tésztát kétfelé vesszük, és téglalappá nyújtjuk. Minden kinyújtott lapot megkenünk olvasztott zsírral. Ettől sokáig puha marad a kalács. A zsír után kevés sárgabaracklekvárt is kenünk a tésztára, utána kenjük rá a mák felét. A két rövidebb oldalát egyujjnyira behajtjuk, és a hosszabb oldalától lazán feltekerjük. Ugyanezt megismételjük a másik mákos rúddal is. Margarinnal kikent tepsibe rakjuk a rudakat, és először hosszában kenjük le őket tojássárgájával. Langyos helyre tesszük kelni kb. fél órára. Ezután tojásfehérjével is lekenjük, csak keresztben, és még tíz percet pihentetjük. Fogpiszkálóval, villával megszurkáljuk őket „koppanásig”. Előmelegített sütőben mérsékelt hőfokon (kb. 170- 180 fokon) nagyjából 40 perc alatt készre sülnek. Michelin-csillag a hagyományok jegyében A A Costes után idén az Onyx étterem is megkapta a leg­rangosabb gasztro­nómiai minősítést — Budapest bő egy hete már két Michelin-csillagos étteremmel büszkélkedhet. A Michelin-kalauz 2011-es, eu-- rópai kiadása szerint egy csillagot kapott az étterem. Az Onyx a Vörösmarty téren nyi­totta meg kapuit 2007-ben. Sok energiát fektettek a regionális alapanyagok kutatásába, ennek megfelelően az egyik védjegyük a Magyar Evolúció néven kínált menü, amelyben friss és kiváló alapanyagokból új technológiával. mutatják be a megújuló magyar konyha fogásait. Az étteremben magyar csapat dolgozik - a sé­fek, Szulló Szabina és Széli Tamás számos rangos szakmai díj birto­kosai. Ezt azért is fontos hang­súlyozni, mert ez az első csillag, ŕ AfiCHBUm Main Cities of Europe amelyet magyar séfek munkájá­ért ítéltek oda. Ráadásul a csillag egy kimondottan magyar ízekre koncentráló konyha büszkesége lett. Érdemes megemlíteni, hogy az Onyx megfizethető áron napi ebédmenüt is kínál, így bárki megkóstolhatja a specialitásait, aki a magyar csúcsgasztronómia iránt érdeklődik. Jó hír a magyar gasztronómia számára, hogy az újonnan díja­zott Onyx mellett nem romlott a tavaly már minősített vendég­látóhelyek értékelése: a Ráday utcai Costes, ahol egyébként argentin séf vezényeli a kony­hát, megőrizte a maga csillagát, és megtartotta a Bib Gourmand jelölését mind a négy budapes­ti étterem: a Bock Bisztró, az Arcade Bistro, a Csalogány 26 és a 21 étterem. A Bib Gourmand kategóriát egyébként 1997-től alkalmazza a Michelin, szakmai körökben amolyan „kiscsillag­nak“ tekintik. Ebben a mezőny­ben a vendéglőket elsősorban ár­érték arány szerint rangsorolják, fő szempontja, hogy az étterem jó minőségű alapanyagokkal dolgozzon, viszonylag egyszerű ételeket kínáljon elfogadható áron. Itt árbeli felső határ is van, amely az adott ország viszonya­inak és árainak megfelelően ala­kul, átlagosan nagyjából 30 euró körül mozog (fő/háromfogásos vacsora). A Michelin Main Cities of Eu­rope 2011 kiadvány április 4-én kerül a boltokba. A kalauz elő­ször 1982-ben jelent meg, a har­mincadik kiadvány 20 ország 44 városának szállodáit és éttermeit mutatja be, valamennyi komfort- és árkategóriát áttekintve. A frissített rangsor szerint Eu­rópában jelenleg 15 háromcsil­lagos, 58 kétcsillagos és 284 egycsillagos étterem van; utóbbi­ból 39 kapott idén először csil­lagot. A kalauz szerint továbbra is ugyanaz a 11 francia, 2 olasz és 2 brit étterem érdemli ki a háromcsillagos elismerést. 239 vendéglő kapott Bib Gourmand jelölést, továbbá szerepel a kala­uzban 23 pub és 34 tapas bár is, ahol jó áron finom ételeket talál az éhes utazó. (MTI, as) » Magyar Evolúció degusztációs menü • Libamájtorta tokajifur- mint-zselével, vajas briós­sal • Bárányleves karajjal, nyelv­vel, zöldbabpürével, és tárkony levegővel • Kecskesajttal töltött dere- lye sültpaprika-mártással és petrezselyemolajjal • Házinyúlfilé balzsamecet­tel marinált gombasalátá­val és feketegyökér-pürével • Konfitált marhastefánia marinált libamájszeletek­kel és füstölt burgonyapü­rével • Somlói XXI. század (Onyx)

Next

/
Thumbnails
Contents