Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-25 / 70. szám, péntek
6 Régió ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com AJANLO Március 25. (péntek) Galánta -15.00: IX. regionális borkiállítás és -kóstolás a városi művelődési központban. (jm) Komárom - 21.00: nosztalgia buli a Zseb zenekarral (Benkó Ákos - dob, gitár, ének, Zsapka Attila - gitár, ének) a Madách Art Caféban. A belépés díjtalan, (vkm) Komárom - 17.30: a helyi művészeti alapiskola pedagógusainak koncertje a Tiszti pavilonban. A koncert az intézmény megalakulásának 150. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat része. A belépés díjtalan, (vkm) Fámád -18.00: író-olvasó találkozó Hunčík Péterrel a helyi kultúrházban, a rendezvény központi témája a Határeset című regény lesz, de szó esik az idei népszámlálásról is. (fm) Március 26. (szombat) Komárom - 9.30: a Lovagi Kultúra Napja a Duna Menti Múzeumban. Program: Töpler László: Székes- fehérvári királysírok őrzése és megmentése; Fehér Csaba: Vitézi rend; Jakus Roland: Víváselmélet, (vkm) Dél-Komárom - 15.00: megemlékezés a II. világháború idején a városon keresztülvonult front ismeretlen, hősi halált halt katonáiról a koppánymonostori temetőben, katonai tiszteletadás mellett. A magyar, német és orosz katonasírokat a történelmi egyházak képviselői áldják meg. (vkm) Galánta - 19.00: találkozó nem csak magányosoknak a városi művelődési központban. Zenél a Melody zenekar. (jm) Százd -17.30: Trianontól a népszámlálásig címmel Popély Gyula történész tart előadást a helyi kultúrházban. (fm) A piactéren dolgozó munkások bukkantak rá a régióban különlegesnek számító békafajra (Képarchívum) A szakembereket is meglepte a felfedezés Barna ásóbékát találtak a Lévai járásban ÚJ SZÓ-HÍR Léva. A hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó szakembereket is meglepte a hír: egy barna ásóbéka (pelobates fuscus) élő példányára bukkantak Léván. Štefan Čambal terrarista és herpetológus elmondta, első alkalommal láthatott a saját szemével barna ásóbékát. Egy építkezésen figyeltek fel a munkások a térségben különlegesnek számító állatra. A városi piactéren zajló munkákhoz érkezett teherautónyi homokban rejtőzött a szépen fejlett példány. A homokot Ga- ramszentgyörgy mellől szállították a helyszínre. A barna ásóbéka védett és veszélyeztetett faj, egy példány eszmei értéke meghaladhatja a hatvan eurót is. Szlovákia egész területén előfordul, de csak foltokban. Lévához legközelebb a dunai ligeterdőkben él. Negyven év után először bukkant fel ez az állatfaj, melyet a térség egyik legtitokzatosabb békafajának tartanak. Rejtőzködve él, tavasszal bújik elő a földből, az esős időszakokat kedveli. Szlovákiában nincsenek pontosan feltérképezve élőhelyei. A barna ásóbéka több szempontból is egyedülálló. Szlovákiában ez az egyetlen békafaj, melynek fogai vannak és képes harapni. Nevét onnan kapta, hogy a lábán lévő ásósarkantyújával pillanatok alatt akár három méter mélységbe is a földbe ássa magát. Az ebihala meghaladhatja a 22 centimétert is, ez rekord a hazai békák között. Štefan Čambal szerint az állatok a gyors és markáns éghajlati változásokra reagálnak a vándorlással. (fm) Néhányan attól tartanak, hogy a jelenlegi helyzet az iskola megszűnéséhez vezethet Jövőre nem lesz elsős a kisúj falui iskolában Az iskola színvonalával nincs gond - állítják egybehangzóan a szülők (Mészáros Zsuzsanna felvétele) A lakosság 90 százaléka magyar A közel 770 lelket számláló község lakosainak közel 90 százaléka magyar nemzetiségű. 1974-ben a faluban megszűnt az iskola, ezért a gyerekek 1991-ig Köbölkútra jártak. Húsz éve sikerült újraindítani az iskolát - harmincnégy diákkal három évfolyamban. Ekkor tizennégy elsősük volt. Az ezt követő években az elsősök száma nem emelkedett, a diákok száma is ingadozó volt. A létszámot elsősorban a születések száma határozta meg. (guzsu) Kisújfalu. A kisújfalui iskola jövőre ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Két évtizede 36 tanulóval három évfolyamban kezdték meg a tanítást. GULYÁS ZSUZSANNA Az évfolyamok száma azóta négyre bővült, de a gyereklétszám változó volt. A kisiskolát jelenleg tizennégy tanuló látogatja. Idén hat elsősük van. Jövőre viszont nem tudnak első osztályt nyitni. Néhányan attól tartanak, hogy ez egyenlő lehet az iskola megszűnésével. „Én nem látom ilyen sötéten a helyzetet. Előfordult már, hogy nem volt első osztályunk, de a többi évfolyamban mindig maradt annyi tanuló, hogy az iskolát nem kellett bezárni. Bízom benne, hogy most is csak átmeneti állapotról van szó” - mondta Kis Róbert polgármester. Az iskolának jelenleg hat elsős, két másodikos, két harmadikos és négy negyedikes tanulója van. Az intézményt 2008-ban az óvodával közös épületbe költöztették. A tanítás a földszinti összevont tantermekben zajlik. Az óvoda az emeleten kapott helyett. A két intézmény külön igazgatósággal működik. „Mivel egy épületben vagyunk, szinte naponta találkozunk az óvodások szüleivel is. Sokan hozzánk hordják nagyobbik gyereküket. Egyértelműnek tűnt, hogy az isldoaköteles gyerekeket ide íratják be a szülők. Sajnos nem így történt. Hat nagycsoportos óvodásból egyet sem hoznak hozzánk” - nyilatkozott Mészáros Zsuzsanna iskolaigazgató. így szeptembertől mindössze tíz gyerek marad az iskolában. „Áz iskola megszűnésével megszűnne az óvoda is. Ezt nem szeretnénk. Ezért vállaltuk el a közvetítő szerepét az iskola és a szülők között. Megpróbáltuk kideríteni, hogy a szülők miért nem a kisújfalui iskolát választották” - mondta Mátyás Etelka önkormányzati képviselő. Az érintettek eddig két lakossági fórumon mondhatták el véleményüket. Az elsőn ott volt az iskola igazgatója is. A második kötetlen beszélgetésen a jelenlevők néhány pontban foglalták össze kéréseiket az iskolával kapcsolatban. Ezt a listát eljuttatták az iskola igazgatójának is. „Figyelmesen áttanulmányoztam ezt a jegyzéket. Nem tartalmaz egyetlen olyan kérést és igényt sem, aminek eddig is ne tettünk volna eleget. Ez persze nem azt jelenti, hogy az iskola megmaradása érdekében nem fogunk az eddigieknél is jobban igyekezni” - fogalmazott az iskola igazgatója. Az iskoalköteles gyerekek szülei azt is nehezményezték, hogy az igazgatónő a beiratkozások előtt nem szólította meg őket személyesen. „Feleslegesnek tartottam, hiszen a faluban naponta találkozunk, ismerjük egymást. Úgy tűnik, rosszul ítéltem meg a helyzetet” - jegyezte meg az iskola vezetője. Mások szerint a szülőknek nincs betekintése az iskola mindennapjaiba. „Úgy gondoltam, elég, ha tesszük a dolgunkat. Sajnos tévedtem. Ezen is változtatni szeretnénk” - tette hozzá Mészáros Zsuzsanna. Kedden nyílt napot tartottak, ahol a szülők ízelítőt kaptak az iskolában zajló életből. „Egy éve használjuk az interaktív táblát. Van számítógépes szaktantermünk is, amit szintén kihasználunk. A napokban kerületi inspekciót kaptunk. A háromnapos vizsgálat eredményei nagyon jók lettek. Erről a szülők is meggyőződhettek a nyílt nap alkalmával, amikor bemutató órát tartottunk szlovák és angol nyelvből, valamint matematikából és képzőművészetből is” - mondta Szendi Nagy Ildikó pedagógus. „A gyerekek nagyon ügyesek voltak. Nem az iskola színvonalával volt gondom, hanem a nyitottsággal. Ezt a bemutató napot a beiratkozások előtt kellett volna megtartani. Pozitívan értékelem a látottakat. Ha az iskola tartja ezt az irányvonalat, elképzelhető, hogy átértékelem döntésemet” - mondta Kecskés Eszter, aki kislányát a szomszédos falu iskolájába íratta. Mit lát a fotós, ha népzenész? - a komáromi Krűger Viktor kiállítása Léván, a Reviczky Házban # Muzsikusok, bennszülöttek, turisták FORGÁCS MIKLÓS Léva. Harminc év fotóterméséből kínál válogatást a Reviczky Házban megnyílt kiállítás. Krűger Viktor Komáromban élő fotóművész és népzenész eddigi életművének keresztmetszete látható a tárlaton, az 1985-től 2009-ig terjedő időszakot öleli fel a változatos anyag. Az alkotónak, bár már több évtizede készíti művészfotóit, a lévai bemutatkozás még csak az ötödik önálló kiállítása, de számtalan csoportos kiállításon szerepeltek a képei Szlovákiában, Magyarországon és Romániában is. Krűger szenvedélyévé, védjegyévé az évek során a dokumentatív stílus vált, talán legjellemzőbb témája a folklór. Népzenészként, a Pengő zenekar brácsásaként és bőgőseként, számtalan országban járt már, utazásait mindig fényképeken is megörökíti. Eddig hétszer járt Erdélyben, a Léván látható fotók több mint kétharmada a Székelyföldre kalauzol el. Különös „párbeszéd” tanúja lehet a látogató, hiszen egymással szemben helyezték el, egymással szinte farkasszemet néznek a nyolcvanas években készített, még diára fényképezett sorozatok a kétezres évek már digitális technológiával készült fotóival. Az alkotó zenészként érti a muzsikusokat és táncosokat, a folklór szerelmeseként népraj- züag izgalmas tájak lakóit örökíti meg, turistaként pedig világvárosok, vidékek ismeretlen arcát, rejtett szépségeit kutatja fel, de meghökkentő szemszögből tudja láttatni lakhelyét is, mint azt a komáromi erődről készült munkák bizonyítják. Nagy Tivadar, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének szlovákiai alelnöke megnyitójában elmondta, rendkívül vegyes anyag várja a látogatókat, fekete-fehér és színes fotók, portrék és tájképek, zsánerképek és dokumentumfotók, régi és új munkák váltják egymást. A több évtizeddel ezelőtt Erdélyben készült fotók egy olyan világot ábrázolnak, melyet most már nem lehet látni, ennyi idő alatt is nagy változások történtek, tehát a múlt tanúiként is értékesek ezek a képek. Nagy Tivadar kiemelte a fényképekről áradó optimizmust, az ember- központúságot. A falakra egy derűs fotós életigenlő képei kerültek, melyekről fiatalok és idősek egyaránt bölcsességet, életigenlést sugároznak. De még a tájképeken is valami kimondhatatlan szelíd vidámság észlelhető. Újabban architektúra-fotókkal is kísérletezik az alkotó, képein komáromi, Balaton melletti, nápolyi, párizsi épületek, városképek láthatók - krűgeri szemszögből. A kiállítás április elsejéig látogatható, hétköznap 13-tól 17 óráig. Krűger Viktornak ez az ötödik önálló kiállítása, harminc év terméséből látható több mint nyolcvan fotó a Reviczky Házban (A szerző felvétele)
