Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-24 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 24. Utazás 13 (Képarchívum) Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése is felkeltette a katasztrófaturisták érdeklődésű Sokan az emberi történelem legszörnyűbb eseményeinek helyszínein töltik a szabadságukat A legőrültebb utazási trendek A luxushotelek kényel­me, a múzeumlátogatás és a tengerparti pihenés már nem olyan izgalmas úti cél, egyre többen utaznak olyan helyszí­nekre, ahonnan mások inkább menekülnek. Ka­tasztrófaturizmus, szel­lemkastélyok és gettótú­rák következnek. DELUXE MAGAZIN Katasztrófa turizmus Az alternatív turizmus egyik legnépszerűbb műfaja. Míg a legtöbben menekülnek a ter­mészeti csapások helyszínéről, bizonyos utazók a veszélyes he­lyek látogatásával növelik ad- renalinszintjüket. Az csak na­gyon kevés turistának jut eszé­be, hogy esetleg segédkezzen az újjáépítésben, inkább fény- képezkednek a káosz kellős kö­zepén. Az egyik legnagyobb tömegeket vonzó katasztrófa a 2004-es csendes-óceáni omá­mi volt, de a Katrina hurrikán pusztításának helyszínei és az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése is felkeltette a kataszt­rófaturisták érdeklődését. Szellemturizmus A hátborzongató történések és a természetfeletti jelensé­gekkel kapcsolatos legendák mindig is jót tettek az adott ré­gió idegenforgalmának. Az ódon kastélyokba állítólag visszajáró szellemekről szóló sztorik marketingfogásnak is beváltak, aki pedig elhiszi eze­ket, hajlandó sokszor igen ma­gas árat fizetni egy kis borzon­gásért. Drakula kastélya, a skóciai várak konkurense A legkedveltebb helyek a skóciai várak mellett Drakula gróf kastélya és Csernobil, a londoni Towert pedig sokan VIII. Henrik tragikus sorsú fele­sége, Boleyn Anna szelleme végett keresik fel. Az Álmos­völgyben például minden ok- tóbérben meg lehet tekinteni a legendás, fej nélküli lovast, akit Washington Irving Álmos­völgy legendája című regényé­ből ismerhetünk. Igazi fej nél­küli lovas híján a rajongók kénytelenek egy színészt felbé­relni, aki végigvágtat a völ­gyön. Néhány luxushotel saját szellemekkel is büszkélkedhet, amelyek természetesen igen­csak felverik a szobák árát. Bár Skóciában minden valamireva­ló kastélynak van saját kísérte- te, az Edinburgh közelében ta­lálható Shieldhill Castle külö­nösen népszerű. „Dark” turizmus Sokan az emberi történelem legszörnyűbb eseményeinek helyszínein szeretik tölteni a szabadságukat, olyan helyekre utaznak, mint az auschwitzi koncentrációs tábor, vagy a kambodzsai Gyilkos-mezők, ahol a vörös khmerek által le­gyilkolt emberek tömegsírjai találhatók. Akiknek az ilyen utak keltik fel az érdeklődését, a tragédiák áldozataival és az eseményekkel foglalkozó kiál­lításokat is keresik, szívesen lá­togatják a jeruzsálemi Yad Vashem, központot, a ruandai Murambi nevű, a népirtásnak emléket állító múzeumot és a liverpooli International Sla­very Museumot. Gettótúrák Az első ilyen túrát körülbelül 20 évvel ezelőtt szervezték meg Rio de Janeiro gettójában. Bár sokan nem tartják jó ötlet­nek, hogy a nyomor turisztikai látványosság lett, a gettók lá­togatása egyre népszerűbb. A szociális érzékenységükre gyú­ró turisták olyan helyekre jut­hatnak el biztonságosan, mint Ázsia legnagyobb nyomorne­gyede, a Gettó milliomos című film egyik helyszíne, a Dharavi. Sajnos, a lehetőségek száma elég nagy, nyomornegyedet egyebek között Mexico City­ben, Kairóban és Manilában is lehet látogatni. Miután eleget szömyülköd- tek, a sokszor igen gazdag utazók még adakozni is hajlandók, vagy az sem kizárt, hogy néhány órás társadalmi munkára is kaphatók, mielőtt visszatérnek luxusszín­vonalú szálláshelyükre. Egyes hotelek ötszörösére emelték a szobák árát az ötkarikás játékok idejére A kapzsiság lázában égnek a londoni szállodák FELDOLGOZÁS Máris meredeken emelik szobaáraikat egyes londoni szállodák a jövő nyári olimpiai játékok idejére; van olyan ho­tel, amely több mint ötszörös áron hajlandó csak foglaláso­kat elfogadni. A UKinbound, a hazai turiz­musban érdekelt brit cégek képviselete - a Financial Times ismertetése szerint - „sokkoló” áremelésekről szóló panaszo­kat kap tagvállalataitól. A szer­vezet főtitkára, Mario Bodini a gazdasági napilapnak úgy fo­galmazott, hogy a londoni szál­lodák „a kapzsiság lázában égnek”. A legkirívóbb példák között szerepel egy meg nem nevezett négycsillagos londoni hotel, amely általában 200 fontért kí­nál egy szobát, ám a 2012-es londoni olimpia 17 napjára 1100 fontot (1270 eurót) köve­tel egy éjszakáért. A valamivel szemérmesebb szállodák körében sem ritka a többszörös áremelés. Egy ugyancsak négycsillagos lon­doni szálloda az idei nyári szezonra megállapított 131 fontos éjszakánkénti szobaár helyett a jövő évi versenyek napjaira 297 fontot kér, egy másik 142 fontról 266 fontra, egy háromcsillagos hotel pe­dig 80 fontról 162 fontra emelte árait. Az olimpia 6,6 millió belépő­jegyét hivatalosan a napokban kezdték árusítani, de a brit kormány már előre tart a jegy­üzérektől is. A haszonlesők el­leni elszánt fellépés jeleként a minap a brit hatóságok bejelen­tették, hogy a jegyüzérkedésért kiszabható pénzbüntetés öt­ezer fontos eddigi felső határát 20 ezer fontra emelték, (tbp) Szlovákia jól szerepelt a magyar utazási vásáron Népszerű Szlovákia a magyar turisták körében ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 2011 márciusában több tu­risztikai rendezvényen is képvi­selteti magát a Szlovák Idegen- forgalmi Hivatal. A hónap elején megrendezett, budapesti Utazás 2011 kiállításon az attrakciók értékelésekor Észak-Alföld és Győr után a harmadik helyezést a szlovák képviselet érte el, rá­adásul már 3 éve nem volt ennyi érdeklődő, mint idén - mesélte büszkén a budapesti Szlovák Idegenforgalmi Hivatal vezető­nője, Soňa Jelínková. A 140 m2-es területen 17 társkiállító mutatta be térsége főbb turisztikai látnivalóit, szál­láshelyeit az ország minden tá­járól. A kulináris különlegessé­gek közül a juhtúrós derelyét, az Arany Fácánt és a Kofolát lehe­tett megkóstolni a szlovák standnál. A március 17-e és 19-e között, Miskolcon megrende­zett turisztikai vásáron a keleti régióból voltak jelen társkiállí­tók: Igló, Szlovák Paradicsom, Vöröskolostor, Kassa megye, Kassa város, Plejsy. Szlovákia a hónap végén Debrecenben, ápri­lis elején pedig Veszprémben mutatkozik be mindkét esetben az egyetemeken. A miskolci „Menjünk világgá” szakmai vásár szervezője, Sch­reiber Helga elmondta, a mis­kolci kiállításon évek óta sikere­sen szerepelnek a szlovákiai partnerek, nagyon jó az együtt­működés. Az idei díszvendég a Székelyföld volt. SimionGiurca, a Román Turisztikai Hivatal magyar piacáért is felelős bécsi kirendeltségének vezetője a bu­dapesti kiállításon elmondta: a román idegenforgalomban Ma­gyarország a beutazások számát tekintve piacvezető. Amagyar lá­togatók elsősorban a magyarok lakta vidékekre utaznak, ezért Székelyföld elsődleges jelentő­ségű. (Posta Ákos István) Szeretik az utasok az egyszerű hoteleket Menő fapados szállodák FELDOLGOZÁS A gazdasági válság és az olcsó repülési lehetőségek bővülése végett Európa-szerte egyre népszerűbbek a „fapados” szál­lodák: aki egy hétvégén alig száz euróért elrepül egyik európai városból egy nem túl távoli má­sikba, az nem fogja ennek két­szeresét kifizetni egy szállodai szobáért - mondta a német szál­lodaszövetség szóvivője. Hozzá­tette, hogy ez nem csak a turis­tákra vonatkozik. Egyre több üz­letember is olcsóbb szálláslehe­tőséget választ többcsillagos szálloda helyett. Németországban a fapados szállodák gyors terjedésének egyik nagy nyertese a Motel One lánc: a müncheni székhe­lyű csoport a maga 30 szállo­dájával és 6 110 szobájával a kategória élvonalába tartozik. A társaság azt tervezi, hogy két éven belül 47-re növeli szállodáinak, és 11 ezerre szobáinak számát. Az egyebek között egy kétágyas szobáért átlagosan fizetendő 70 eurós árnak köszönhető, hogy a szállodák átlagos kihasznált­sága 71 százalék körüli, ami jóval meghaladja az ágazat át­lagát. A Motel One még idén megnyitja első szállodáit kül­földön - Salzburgban és Bécsben -, később Párizs és London következik. Nagy-Britanniában is feljö­vőben van a „fapados” piac: a válságos esztendőkben - 2008 óta - 35 százalékkal nőtt a kíná­lat, mintegy 20 ezer szobával, ezáltal ezeknek a szállodáknak az aránya 16 százalékra nőtt a 2007. végi 12 százalékról. A to­vábbi fejlesztésnek még bőven van tere, hiszen a telítettebb pi­acokon ennél nagyobb az arány: az Egyesült Államokban például 33 százalék, Franciaor­szágban 25 százalék. (MTI) Aki egy hétvégén alig száz euróért elrepül egyik európai városból egy nem túl távoli másikba, az nem fogja ennek kétszeresét kifi­zetni egy szállodai szobáért (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents