Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-19 / 65. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Március 25-én kezdődik a 18. Febiofest, 140 mozgóképpel a programban „Nekem ez a saját hangom, nem kellett tovább keresgélnem" A punk nem halott Filmek nemzeti kisebbségekről is ELŐZETES Pozsony. Tizennégy moziban száznegyven film - ez a mérlege az idei, 18. Febiofest nemzetközi tévé-, video- és játékfilmfesztiválnak, mely március 25-én kezdődik és március 30-áig tart Pozsonyban. Utána több vidéki városban is bemutatnak válogatást a filmekből, köztük Kassán (március 31. - április 3.) és Nyitrán (április 4-5.). A Febiofeszt szlovákiai fordulóját Erika Hníková Nes- vadbovo című rendezésével nyitják meg. Idén tizennégy szekcióba sorolták a mozgóképeket. A hagyományoknak megfelelően zömmel a cseh és a hazai termésre fókuszál a szemle, mivelhogy a Febiofest eredetileg a két ország filmművészetének bemutatását tűzte ki célul. A cseh és szlovák produkicókkal öt szekció foglalkozik; köztük a fő, Az új cseh és szlovák játékfilmek. Külön-külön blokk kínálja az új cseh tévé- és dokumentumfilmeket. A Projekt 100 elnevezésű összeállítás, az őszi Projekt 100 szemle előzeteseként szemezget az őszi kínálatból. A kortárs olasz film szekció öt produkciót kínál. Filmtörténeti szempontból ígérkezik érdekesnek a Restaurált gyöngyszemek című blokk, amely Audrey Hepburn mozijaiból, valamint maffiafilmekből válogat. Ezek esetében maga a moziélmény lesz majd egyedi, azáltal, hogy a régi kópiákat a legmodernebb technika „segítségével” nézhetjük újra. Az idei szemle újdonsága a Téma: a kisebbségek elnevezésű szekció, melybe nemzeti kisebbségek életével, gondjaival foglalkozó produkciókat válogattak egységbe. Egyebek közt Fatih Akin Fallal szemben című munkája, Emir Kusturica A cigányok ideje, Luc és Jean- Pierre Dardenne Lorna ideje, valamint Jaroslav Vojtek A határ című alkotása szerepel ebben a szekcióban. Magyar filmeket is láthat majd a Febiofest közönsége: Kovácsi János Cha-cha-cha című rendezését, valamint Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein terv című alkotását, (tébé) Charlie Harper az első brit punkhullám utolsó mohikánja. 67 éves, mégsem otthon ül a karosszékben, hanem ordít és ugrál, például Pozsonyban is. Amikor kisfiús mosollyal üdvözölt és keresztnéven mutatkozott be, átfutott az agyamon: milyen jó, hogy az angolban nincs magázódás. JUHÁSZ KATALIN A UK Subs zenekar a punk- korszak nagy túlélője, te pedig olyanok példaképe vagy, akik az unokáid lehetnének. Meddig lehet ezt csinálni? Mármint hány éves korig? Nem tudom, nem foglalkozom vele. Soha meg sem fordult a fejemben, hogy mást csináljak, a punk számomra az önkifejezés egyetlen lehetséges formája. Örülök, hogy ma sem unatkozom, sok helyre hívnak minket koncertezni. Odahaza nem csökkent az érdeklődés, havi átlagban hat-nyolc bulink van. Főleg Skóciában, vagy Nagy- Britannia északkeleti részén olyan a hangulat, mint a hetvenes évek végén. Csak a közönség cserélődött ki az évtizedek alatt. A fiatalok ma is tombolni' akarnak, szeretnék jól érezni magukat, mi pedig hozzásegítjük őket ehhez. A Febiofest programján szereplő Cseh béke című cseh dokumentumfilm feltehetően egészében is olyan provokatív lesz, mint ez a kockája (Fotó: Febiofest) Erőteljes, szép orgánuma, természetes játékstílusa miatt szeretik Avar István színművész 80 éves MT1-H1R Budapest. Holnap ünnepli 80. születésnapját Avar István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész, a nemzet színésze. A Heves megyei Egercsehi- ben született, tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyébe lépve. Nem készült színi pályára, a papi hivatás vonzotta, bár szívesen szavalgatott. Amikor apja hazatért a fogságból, színjátszó köri társainak biztatására Pestre utazott, hogy felvételizzen a Színház- és Film- művészeti Főiskolára. Elsőre felvették, 1954-ben végzett. Első szerződése a pécsi társulathoz kötötte, nyilatkozataiban többször hangoztatta, hogy az ott töltött hat év élete legszebb időszaka volt. Mindent játszhatott: operett- és zenés vígjátéki szerepeket, drámai hősöket, tragédiát, emellett rendszeresen szerepelt filmekben. Már 1958-ban hívták az ország első társulatához, a Nemzeti Színházhoz, de akkor még nem állt kötélnek. Két évvel később a Madách Színház meghívását fogadta el, ezután 1966 és 1985 között a Nemzeti Színház, 1985-től nyugdíjazásáig ismét a Madách Színház vezető művésze volt, aztán a Pesti Magyar Színház előadásain lépett fel. Erőteljes, szép orgánuma, természetes játékstílusa szakmai és közönségsikert hozott Avar Istvánnak. A drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el, igazi színészóriások társaságában hatalmas sikerű előadások résztvevőjeként. Számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, A fekete város, Mocorgó, Égi bárány, Álmatlan évek, Hamis a baba). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanított, 1987- től egyetemi tanárként, 1988- tól tanszékvezetőként. Művészi munkáját 1963-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Kiváló Művész címet 1980-ban nyerte el, 2001-ben a nemzet színészévé választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 2007-ben kapta meg. A hőskorban sok dalotok szólt a szociális különbségekről, és az újabb lemezekre is jutott egy kis társadalom- kritika, kormányellenesség. Igen, mert ma is ugyanaz a nihil és kilátástalanság uralkodik a brit társadalomban, mint 1976-ban. Nem kell szociológusnak lenni ahhoz, hogy ezt lépten-nyomon érzékelje az ember. Ha egy leszakadt régióban, szegény családban születtél, ma sincs lehetőséged kitörni, nem fogsz a Harvardon tanulni, gyári munkás vagy eladó lesz belőled. Az a különbség, hogy a hatalom ma már tudja, hogyan tegye közszemlére azt a néhány díszpéldányt, akiknek ilyen-olyan állami, vagy alapítványi segítséggel mégis sikerül magasabbra jutnia ebből a rétegből. Az élet azonban ma sem hollywoodi tüntérmese. Hogyan jelenik meg mindez a zenében? Van-e manapság esélye Nagy-Britanniá- ban egy kezdő, szokatlan A UK Subs frontembere nem öregszik (Adam Schmidt felvétele) hangzású garázs-zenekarnak a nemzetközi hírnévre? Egy frászt. Ha én most kezdeném a pályát, egész biztosan nem jutnék tovább a külvárosi kocsmák színpadánál. A befutáshoz reklám kell, a reklámhoz sok pénz, a sok pénzhez nagy kiadó, a nagy kiadók pedig olyan producerekkel dolgoznak, akik az épp aktuális trendekhez szabják az előadókat. Fontos, hogy mindenki belepasszoljon valamelyik fiókba. Aki besorolhatatlan, az már kockázati tényezőnek számít a kiadó számára, és nem hajlandó pénzt fektetni a projektbe. Ma is érvényes a „Punk’s Not Deaď’-szlogen, vagy kihalás előtt áll a műfaj? A UK Subs-t sokan afféle nosztalgiazenekarként hallgatják, a műfajt pedig manapság erősen vizezik... Hát igen, a mai rockzenén belül már szinte egzotikusnak hat a mi „ortodox” stílusunk. Sok tizenéves viszont felnéz ránk, koppintják a számainkat, és ez jó érzés. De a UK Subs sosem lesz önmaga paródiája, mert nem saját magunktól vagyunk oda, hanem a korszak előtt szeretnénk tisztelegni. Érdekes, hogy olyanok is említenek titeket, ha meghatározó zenei élményeikről kérdezik őket, akik nem punkot játszanak. Ez azért van, mert közben megtalálták a saját hangjukat. A UK Subs számukra csak egy megálló volt az úton. Nekem viszont ez a saját hangom, nem kellett tovább keresgélnem. Akik nem punk-rockemek születtek, egy idő után viccesen mutatnak a színpadon. A punk- számok szerintem olyanok, mint a protest songok. Én utcai zenészként kezdtem, és sikerült elérnem, hogy az emberek megálljának, figyeljenek rám. Az utcáról aztán egyenes út vezetett a punk felé. De amikor megalapítottam a UK Subs-t, már elmúltam harminc. Akkorra az ember már általában tudja, mit akar. Mit tartasz a legzavaróbbnak a mai világban? Nagyon zavar például, hogy ma csillagászati összegeket lehet keresni szinte semmi munkával. Jön egy fiatal hollywoodi fümsztár, akit képességei alapján egyetlen európai színházba se vennének fel, és hipp- hopp, megveszi Malibu Beach- et. Az egész tengerpart az övé, ameddig a szem ellát. Az emberek meg menjenek máshová strandolni. Valami teljesítménynek azért illene lennie a dolog mögött. Aki egész életében melózik, és saját szakmájában a legjobbat nyújtja, alig tud megélni, akinek meg szerencséje van és kap egy filmfőszerepet, két hét alatt az élet királya lesz. Beképzeltté, önteltté válik, a sok marha meg rajong érte. Nem veszik észre, hogy csak egy jól kitalált „termékért” rajongnak. Na, ez az, ami dühít! Magyar fejedelmek és királyok Almostól IV. Károlyig Gyűjtse össze, és lesz egy eredeti történelemkönyve! Üj sorozat a Vasárnapban! Már kapható az újságárusoknál!
