Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-19 / 65. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2011. MÁRCIUS 19. Vélemény És háttér 7 Ha a magyarellenességre építi identitását, kemény idők jönnek, de ebbe csak belebukhat Ingoványos talajon az ellenzék A román ellenzék az elmúlt napokban a „magyar irredentizmus” témája révén próbálta ellensúlyozni saját belpolitikai kudarcát, ezzel azonban kockára tette a parlament és Románia tekintélyét - ezt a gondolatot fejti ki a romániai magyar sajtó. MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Nosztalgikus, a 90-es évek elejét idéző hangulatba kerülhetett, aki belepillantott a román parlamentben szerdán este lezajlott eseményekbe - írta a Krónika. Az ellenzék úgy próbálta ellensúlyozni a bizalmi szavazás során rá váró biztos kudarcot, hogy olyan témát vett elő, mellyel korábban sikerrel lehetett mozgósítani a román szavazókat: a magyar „irredentizmus” kérdését - olvasható a lapban. A szerző emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor üzenetét a Nemzeti Liberális Párt (PNLJ egybemosta egy másik, szándékosan rosszindulatúan értelmezett nyilatkozattal. A PNL egyre lelkesebben lovagolja meg a szélsőséges nacionalizmus hullámait. A szerző szerint a párt etnikai alapon kísérelte meg összeugrasztani a koalícióban kormányzó Demokrata Liberális Pártot (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez nem sikerült, a PDL-nek a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor egyedül Budapest áll ki Bukarest mellett, a legkevésbé sem hiányzik egy nemzetközi szintű magyar-román konfliktus. „Az ellenzék pedig nagyon ingoványos talajra tévedt. Ha a magyarellenességre építi identitását, akkor kemény idők jönnek, azonban ebbe hosszú távon csak belebukhat” - állapítja meg a Krónika kommentátora, emlékeztetve, hogy a mai romániai magyarság már nem a 90-es évek megfélemlített közössége, számos jogot szerzett, és az autonómia szellemét sem lehet már fenyegetéssel vissza- zámi a palackba. „Főleg úgy nem, hogy most anyaországa is mögötte áll, és deklaráltan a magyar közösség közérzetétől teszi függővé a kétoldalú kapcsolatok milyenségét” - teszi hozzá a cikkíró. Azzal folytatva, hogy márpedig Bukarest számára - lásd például a schengeni csatlakozás kérdését - továbbra is Budapesten keresztül vezet az út Nyugat felé. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) vezércikkírója úgy látja, a jelenlegi román ellenzék nemegy alkalommal olyan útját választotta a Boc-kabinet eltávolításának, amely törvényes volt ugyan, ám maradandó károkat okozhatott volna az egész országnak. Ilyen volt a parlament és Románia tekintélyét kockára tevő próbálkozás a kormány megdöntésére a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitájakor is - írja a szerző. Az ellenzék napirenden kívül követelte, hogy a román honatyák hivatalos állásfoglalásban ítéljék el az Orbán Viktornak tulajdonított „irredenta és románellenes” szavakat. ,A cél is világos volt: olyan felfokozott nacionalista hangulat megteremtése az indítványról szóló szavazás előtt, amely egyfelől megosztja a koalíciót, másfelől a magyarokkal együtt kormányzó Emil Boc menesztésére készteti a kormányt támogató képviselőket és szenátorokat is” - fejti ki az ÚMSZ vezércikke.- Miért gondolja képviselő úr, hogy lehallgatják, hiszen még soha semmi érdekeset nem mondott! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Biodíszlet és verscenzúra JUHÁSZ KATALIN Történt pedig, hogy egy szemfüles riporter, aki szerencsére operatőrrel igyekezett a március 15-i Orbán-beszédre, felfigyelt a Nemzeti Múzeum oldalánál ácsorgó nagyobb csoportra. Hát ti mire vártok itt, fiatalok? - kérdezte. Arra, hogy szépen elrendezzenek minket - válaszolták azok, majd egyikük hozzátette, hogy a miniszter- elnököt jöttek meghallgatni, és meglesz a zsebpénzük is. A videoriportból kiderült, hogy egy cég egyetemistákat szerződtetett arra, hogy a múzeum lépcsőin végighallgassák az ünnepi beszédet és megtapsolják Orbán Viktort. A srácok elmondták, hogy egyébként nem érdekli őket a politika, maguktól nem mentek volna oda. Egyikük igazi profi volt, gyakran vállal sta- tisztálást, egy éve ebből él, ezért a melóért például 1500 forintot fizetnek neki és mintegy ötszáz társának, méghozzá szerződés nélkül, azaz „zsebbe”. Összesen tehát 750 000 forintba került a „biodíszlet”, illetve az ünnepség részét képező „művészeti produkció”, ahogy a miniszterelnöki hivatal szóvivője nevezte a nézést és tapsolást. A produkcióban részt vevők egyébként arccal az alant állók felé fordulva művészkedtek, valahogy úgy, ahogyan a pódiumokon szokás a szónok mögött. Mit mondjak, bizarr díszletet alkottak. A másik ünneprontó nüánsz felfedezéséhez komoly irodalmi műveltség szükséges. Petőfi Sándor egyik forradalmi verse ugyanis cenzúrázott formában hangzott el ama híres lépcsőkön. Kimaradtak belőle a „rázós részek”, amelyekben a költő a szabad sajtóról szól, az országgyűlést szapul- ja, valamint-minő tapintatosság! - ahol önmagát népvezérként Napóleonhoz hasonlítja. Ilyesmi persze előfordul nyilvános eseményeken: ha túl hosszúnak találtatik a költemény, meg szabad húzni, viszont be kell mondani, hogy a versből csak részlet hangzik el. Ez esetben azonban az előadó egyszerűen ugrott egy nagyot, kihagyva öt versszakot középről, maj d a végéről a napóleo- nos slusszpoént. Például ilyen gondolatoktól fosztva meg a hallgatóságot: „Szabad sajtó!... már ezentúl / Nem féltelek, nemzetem, / Szívedben a vér megindul, / S éled a félholt tetem.” Vagy: „Míg az országgyűlés ott fenn, / Mint szokása régóta, / Csak beszélt nagy sikeretlen:/ Itt megkon- dult az óra! / Tettre, ifjak, tettre végre, / Verjük le a lakatot, / Mit sajtónkra, e szentségre, / Istentelen kéz rakott.” Abszrud humor ez a javából, már annak, aki tud kacagni az ilyesmiken. Könnyű nekem humorizálni Petőfi cenzúrázásán innét a „Távolból”. A budapesti március 15-i ünnepség szervezői nyilván azt fogják mondani, túl hosszú volt a vers. Nem pedig azt, hogy túl aktuálisak voltak a kivágott versszakok. Egyébként pont passzoltak volna az aznap délutáni, sajtószabadságért szervezett nagygyűlésre, ahol becslések szerint 60 ezren gyűltek össze -teljesen ingyen. KOMMENTAR Performansz BALÁZS BENCE Performansz, akár így is nevezhetjük. Ők, az „elkövetők” is így nevezték. így sokkal szebben hangzik, van egy művészi allűrje. Valójában azonban nem volt más, mint nacionalista provokáció. Olyan, mint amikor Irakban Obama- képet taposnak, gyújtanak meg. Vagy amikor Amerikában Koránt akarnak égetni. Ez azonban sokkal közelebb történt: Székelyföldön, egy város- központban. Azért nem nevesítem, mert történhetett volna bármelyikben. A Székely Gárda- a Magyar Gárda afféle széke- lyesítettváltozata-ugyanisrendszerintmindenévben kinéz magának egy, a magyarságés Erdély szempontjábóljelképes várost, és ott tartja meg „ünnepi” megemlékezését a ’48-as forradalomról és szabadságról, oly módon, hogy az lehetőleg botrányba fulladjon. Idén is elérték a célt: a performansz keretében a gárda vezetője ítéletet mondott és bitófára húzta azt a bábut, amely Avram íancut, a román nép szabadságának egyik szimbólumát ábrázolta .Tette mindezt a magyarság ellen elkövetett bűneiért, a hatás fokozása érdekében kisgyerekek előtt (!), majd gárdatársai hamar fel is töltötték az akasztásról készült videót a világhálóra, hadd lássa mindenki a nagy „hőstettet”. Tényleg, mekkora hőstett megsérteni egy népet! Szítani a gyűlöletet, olajat önteni a tűzre. Kisgyerekeket arra tanítani, hogy a román az rossz mint olyan. Miért ne maradjon fenn még generációkon keresztül a román-magyar ellentét, gyűlölet, a határok nélküli Európában is? Mondanom sem kell, hogy a román politikusok egy része is megnézte a videót. És nem tapsolt egyikük sem a végén. Legfeljebb általánosítottak: ilyenek a magyarok. „Meddig várnak még az állami hatóságok? Amíg a székelyföldi románok is a felakasztott bábu sorsára jutnak?” - teszi fel a kérdést sajtóközleményében az egyik ellenzéki pártelnök. Kolozsváron zavartalanul zajlott a március 15-ei meghitt megemlékezés - mert végre a Székely Gárdások nem Kolozsváron „ünnepeltek”. A többszáz fős ünneplő gyülekezet tömött sorokban vonult a Szent Mihály-templomtól az egykori Biasini szálló felé, bő negyedórára teljesen lebénítva a belváros amúgy is zsúfolt forgalmát. A gépkocsivezetők leállított motorral várakoztak, egyesek ki is szálltak. Három román fiatal a fülem hallatára bosszankodott. „Mit akarnak ezek a magyarok? Azért mégiscsak Romániában vagyunk!” - bölcsködött az egyik. Keserű szájízzel mentem tovább. Aztán később, amikor az akasztás híre Kolozsvárra is megérkezett, ismét eszembe jutottak e szavak. És elgondolkoztam: tényleg, mit is akarunk? A szerző a romániai Szabadság főszerkesztője FIGYELŐ Egyoldalú Az Este Hatósági vizsgálatot indított az MTV Az Este című műsorának politikai kiegyensúlyozatlansága miatt a médiahatóság - értesült a Nép- szabadság. A lap azt írta, hogy ezt a hatóság is megerősítette. Egy beadvány nyomán indítottak vizsgálatot, amely szerint 2010. június 14-20. között Az Estében az MSZP képviselője egyetlen alkalommal szerepelt „annak ellenére, hogy számos olyan politikai tárgyú téma volt az általuk vizsgált időszakban a műsorban, melyben a kiegyensúlyozottság érdekében szükséges lett volna a Magyar Szocialista Párt álláspontjának ismertetésére” . A hatóság illetékese szerint 3-4 hét múlva születhet döntés az ügyben. A lap megkeresésére az MTV-nél azt közölték, hogy Az Estében nem sértették meg a média- törvény rendelkezéseit, a meghívottak kiválasztását a témaválasztás indokolta, a kiegyensúlyozottság a műsorfolyam egészében valósul meg. A Népszabadság szerint ezzel áttételesen elismerték Az Este kiegyensúlyozatlanságát. (MTI) Az AB-hoz fordulhatnak A Népszabadság szerint miután a főbíró alkotmányosan aggályosnak tartja a Bal- sai-féle semmisségi törvényt, előfordulhat, hogy az ügyeket tárgyaló bírák fordulnak az Alkotmánybírósághoz (AB), ami több hónapos csúszást okozhat. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta: vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján semmissé nyilvánítania. A 2006-os zavargások után csak rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről szóló törvény az eljárás lefolytatására szoros határidőket ír elő, a semmissé nyilvánításoknak október 23-ig meg kellene történniük -emlékeztet a lap. (MTI)
