Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-18 / 64. szám, péntek

IZVILAG ■ 2011. MÁRCIUS 18. www.ujszo.com Nemhiába nevezik az olívaolajat mediterrán zöld aranynak. Régen az olimpiai játékok örökmécsesében is olívaolaj égett, és az olimpiai játékok nyertesei is olajágból font koszorút kaptak. olajbogyó világszerte a béke, a jólét és a megnyug­vás jelképe. Fogyasszunk belőle minél többet, mert egészségünkre kivételesen jótékonyan hat. Ez a magyarázata, miért is társítanak hozzá egészen kivételes jelzőket, szimbólumokat. Az olajfát több, mint 7000 éve ismerik, termesztése is 3000 éves múltra tekint vissza. Mivel ki­vételesen jól bírja az időjárás vi­szontagságait, sőt, még a tűzvészt is képes átvészelni, így nem ritka, hogy egy-kétezer éves, még ma is termő olajfákat találnak. Európában Spanyolország, Olaszország és Görögország olívanagyhatalom. Csak spanyol földön több, mint négyszáz fajta olajbogyó terem, az egész világon pedig többezer fajta ismert. Mivel az olajfa gyökérzete nagyon szerteágazó és erős, akkor is képes Az olívaág és az olívabogyó külön­böző kultúrtörténeti emlékeken is megjelenik. újjászületni, ha föld feletti része teljesen megsemmisül. Az olívaág és -bogyó különbö­ző kultúrtörténeti emlékeken is megjelenik. Régen a templomok lámpásaiban is olívaolaj égett, a Biblia is többször említést tesz róla, és a Noé bárkájára visszaté­rő galamb is olajággal a csőrében érkezik. Az olajbogyókat többféle tulaj­donság szerint osztályozzák, pl. méretük, magjuk, héjuk és for­májuk szerint. Színük a zöldtől a kékeslilán át az egészen a feketéig terjedhet. A mediterrán vidékeken élő em­berek a felmérések szerint sokkal egészségesebbek, és ez bizonyítot­tan a magas olívaolaj- és olívabo- gyó-fogyasztásnak is köszönhető. Az olajbogyó héjában található maslinsav bizonyítottan képes megállítani a tumoros sejtek to­vábbterjedését, így fogyasztása nemcsak a rák megelőzésében, hanem a rák gyógyításban is szerepet játszhat. Ezért ne csak a görög salátába keverjünk olívabo- gyót, hanem magában is érdemes minél többet nassolni belőle. Az olajbogyó a benne található zsírsavaknak és magas antioxi- dáns-tartalomnak köszönhetően lassítja az öregedést, erősíti az immunrendszert, jótékonyan hat a cukorbetegségre, és a reumás tüneteket is enyhíti. A nyers olívabogyó magában nem fogyasztható, mivel rendkívül keserű, rossz ízű. Ezért nemcsak a tartósítás miatt van szükség a sós, ecetes lére, amelyben az olí­vabogyó az üzletek polcain vissza­köszön, hanem az olívabogyóban található csersavat is kioldja. Ha felbontottuk az olívabogyót és leöntöttük a levét, de nem fogyasztottuk el a teljes mennyi­séget, az olívabogyóra öntsünk olívaolajt, így sokáig eltartható és nem penészesedik meg. Ugyan­úgy alkalmazhatjuk ezt az eljárást akkor is,, ha az olajbogyó meg­fonnyad és ráncosodik - ha olíva­olajban tölt egy kis időt, a ráncok szépen kisimulnak, és a fonnyadt ohvabogyók újra egészségesen duzzadnak. A mag nélküli olívabogyót nem­egyszer különböző töltelékkel te­szik még ízesebbé, tartalmasabbá. Egyik kedvenc a mandulával töl­tött olívabogyó, de a citrommal, szardíniával, fokhagymával vagy pepperónival töltött olívabogyót is bátran tálalhatjuk előételként, és igazán egészséges nassolnivaló. Gyakorlatilag bármelyik zöldség­salátához illeszkedik, isteni ízt aci a kenyértésztának, továbbá ké­szülhet vele sós muffin is. Az olívabogyó első préseléséből nyerik a legegészségesebb szűz olívaolajat. 1 liter olívaolaj kinye­réséhez általában 5 kg olívabogyó- ra van szükség. Az olívabogyók a leszedés után legkésőbb 24 órával prés alá kerülnek. Mivel így az olaj teljesen mechanikus, hideg eljárással készül, ez az olajfajta minden olyan, egészségünkre nézve igencsak áldásos tápanya­got tartalmaz, amelyet maga az olívabogyó is. Mivel melegítés és vegyszer hozzáadása nélkül nyert olaj, nem károsodnak a vitami­nok és ásványi anyagok. Napi egy-két evőkanál szűz olí­vaolaj fogyasztása sok mindentől megóv bennünket, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, továbbá jótékonyan hat az emésztésre is. Salátaolaj­ként is a legjobb, mivel hűtéskor nem dermed meg. Ha olívaolajt vásárolunk, talál­kozhatunk sansa vagy pomace nevű olajjal is. Ez a már kipré­selt olívabogyóból, az olívabogyó masszájából kémiai úton nyert maradék olaj, amelynek szűz olívaolaj tartalma 1-3% között mozog, így egészségre gyakorolt jótékony hatása is elenyésző. Ez utóbbi olajat főleg sütésre- főzésre használhatjuk. Itt kell megemlíteni ugyanakkor azt a téves nézetet, hogy a szűz olí­vaolaj nem használható erre a célra. A szűz olívaolajnak nagy a hőtűrő képessége, így bármi­lyen étel elkészítéséhez alkalmas. Látogassunk csak el egy olasz konyhába, ahol a tésztát, a húso­kat mind-mind szűz olívaolajjal készítik. Egy klasszikus példa: ha a hasábburgonyát olívaolajjal spricceljük be, teflonserpenyő­ben sütve sokkal egészségesebb ropogtatnivalót kapunk, mint ha bő olajban sütöttük volna. Ha az olívaolaj rendkívül áldásos hatása meggyőzött minket arról, hogy ezentúl a vajat és a zsírt is olívaolajra cseréljük, arányaiban 1 rész vajat vagy zsírt % rész olíva­olajjal tudunk helyettesíteni. (így pl. 60 g, azaz 2 evőkanál zsírt 50 g, azaz 1,5 evőkanál olívaolaj pó­tol.) Haulitusz Anikó HÉTVÉGI MENU Fetás muffin olívabogyóva! Hozzávalók (12 darab normál méretű muffinhoz): 25 dkg finomliszt, átszitálva, 15 dkg fehér joghurt, 10 dkg mag nélküli, apróra vágott olívabogyó, 15 dkg feta sajt, apró kockákra vágva, 0,75 dl szűz olívaolaj, 2 tojás, 2 kávéskanál sütőpor, 1 teáskanál oregánó. Elkészítés: Keverjük össze a lisztet, a sütőport és az oregánót. Egy másik tálban keverjük jól össze a joghurtot, az olívaolajt és a tojásokat. Ezután keverjük össze a lisztes és a joghurtos keveréket, majd a masszába óvatosan forgassuk bele a fetát és az olívabogyót. A masszát kanalazzuk a muffinformába, a kapszlikat %-ig töltsük meg, és tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe. Addig süssük, amíg a teteje aranysárga lesz, ez kb. 20 percet vesz igénybe. Melegen a legfinomabb, de hidegen is kiváló sós fogás italokhoz. Gazdagabbá tehetjük a tésztát apró kockákra vágott kolbásszal, vagy ropogósra sütött baconszalonna- darabkákkal. Görög saláta Hozzávalók: 4-5 nagyobb paradicsom, 1 nagy fej lilahagyma vagy egy csokor újhagyma, 1 nagyobb kígyóuborka, 1 zöldpaprika, 15 deka feta sajt, kockákra vágva, 1 teáskanál oregánó, 3 evőkanál szűz olívaolaj, kb. 15 szem mag nélküli olívabogyó, 1 evőkanál víz és 1 evőkanál szűz olívaolaj. Elkészítés: A zöldségeket mossuk meg és szárítsuk meg. A paradicsomot vágjuk kockákra. Az uborkát hé­jastól kockázzuk fel, a paprikát és a hagymát vágjuk karikákra. A zöldségeket keverjük össze egy nagyobb salátástálban, szórjuk meg oregánóval, majd jól rázzuk össze. Tálalás előtt morzsoljuk rá a fetát és szórjuk rá az olíva­bogyót. Locsoljuk meg a vízzel összekevert olívaolajjal. Ez a saláta - ellentétben a leg­több salátával - érlelés nélkül finom, tehát rögtön az elkészítés után ajánlatos tálalni.

Next

/
Thumbnails
Contents