Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-18 / 64. szám, péntek
Hasznos tanácsok 9 www.ujszo.com ÚJSZÓ 2011. AAÁRC1US 18. Akiknek csak a munkáltatójuktól voltak bevételeik, az A típusú adóíven vallják be a bevételeiket Az alkalmazottak adóbevallása A bevalláshoz szükséges nyomtatványokhoz az adóhivataloknál is hozzájuthatunk (Ján Krošlák felvételei) Március végéig azoknak az alkalmazottaknak is adóbevallást kell tenniük, akik február 15-ig nem kérték, hogy a 2010. évi személyijövedelemadó- jukat a munkáltatójuk állapítsa meg és számolja el. Milyen szabályok vonatkoznak az alkalmazottakra, és hogyan kell kitölteniük az adóívet? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azok az alkalmazottak, akiknek tavaly csak a munkáltatójuktól, munkáltatóiktól voltak bevételeik, az A típusú adóíven vallják be az adójukat. Ha ezen kívül más bevételeik is voltak, amelyek például a vállalkozásból, bérbeadásból esetleg az értékpapírok nyereségéből származtak, a B típusú ívet kell igénybe venniük. Ez utóbbi esetben azonban az alkalmazott már nem kérhette fel a munkáltatóját az elszámolásra, vagyis a bevallást magának kell elkészítenie. A munkáltató végezheti el a bevallást ugyanakkor azok helyett, akiknek tavaly több munkahelyük is volt. A bevallást ez esetben az a munkáltató végzi el, akinél igénybe vettük az adóalap adómentes részét és az adóbónuszt. Azok az alkalmazottak, akik időközben otthagyták a munkahelyüket, és jelenleg nem dolgoznak sehol, az utolsó munkáltatójukat kérhették fel február 15-ig az elszámolásra. Trükközés kizárva Az egyik leggyakoribb kérdés persze az, hogy az alkalmazott is trükközhet-e a bevallásnál, vagyis van-e esélye valamit megtakarítani. Nos, a rossz hír, hogy az alkalmazott az adóalapját csak az adózó és házastársa után leírható adómentes résszel és a befizetett járulékokkal csökkentheti. Azok, akik tavaly a nyugdíjukra spóroltak, az így befizetett összegből legfeljebb 398,37 eurót számolhatnak le az adóalapból. Ezenkívül azonban már csak az egészségügyi alkalmazottak írhatják le a képzésükre szánt összeg egy részét. Fontos tudni, hogy a megbízási szerződés alapján dolgozók bevételei ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a rendes alkalmazottaké. Ezek szerint azoknak a megbízási szerződés alapján dolgozóknak, akiknek a tavalyi bevételei elérték legalább a 2012,85 eurót, szintén adóbevallást kell tenniük. Persze február 15-ig ők is kérhették a munkáltatójukat az adóbevallás elkészítésére. Az egyedüli kivételnek azok számítanak, akik az ilyen munkaviszony során havonta 165,97 eurónál kevesebbet kerestek, az ilyen kereset esetében ugyanis havonta levonták az adót. Ugyanakkor, ha az ilyen dolgozónak ezen kívül semmilyen más bevételei nem voltak, érdemes bevallást tennie, az állam ugyanis visszafizeti számára az adót. Az alkalmazottak ezen kívül igénybe vehetik az állam által nyújtott alkalmazotti prémiumot is. Erre azonban csak azok jogosultak, akiknek az adóalapja nem haladta meg az adóalap adómentes részét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alkalmazotti prémiumot azok kérhetik, akik tavaly nem kerestek havonta 387 eurónál többet. A legnagyobb összegre azok számíthatnak, akiknek az éves bevételei 3692,40 eurónál alacsonyabbak voltak. Ők az államtól 157,03 eurót kapnak. Akik az említett 3692,40 eurónál többet kerestek, azoknak arányosan csökkentik a prémiumot, így a 4648 eurónál többet keresők már egy centre sem jogosultak. A prémium kifizetésének azonban több feltétele is van. Az alkalmazottnak legalább hat hónapot kellett ledolgoznia Szlovákiában, és csak a munkaviszonyból származhatott bevétele, vagyis például egy napig sem lehetett vállalkozó. Az A típusú adóív Végezetül, hogyan töltik ki az alkalmazottak az általuk leggyakrabban használt A típusú adóívet? A jó hír, hogy a B típusú adóívhez képest ez valamivel egyszerűbb. Annak az alkalmazottnak, aki tavaly több munkáltatónál is dolgozott, először is össze kell számolnia, hogy milyen bevételekre tett szert együttesen az összes munkáltatójától. Ezt kell feltüntetnie az A típusú adóív 32. sorában. A munkáltatóktól kapott igazolásokat igénybe véve össze kell számolnia azt is, hogy mekkora összeget fizetett ki a járulékokra. Az így kapott számot a 33a sorba kell beírni. Ezt követően a bevételekből kivonja a kifizetett járulékokat, vagyis a 32. sorban feltüntetett számból számítja le a 33a sorban szereplőt. Ezzel megkapja az adóalapot, amit a 34. sorba ír be. Az adóív 6. részében ezt követően kiszámíthatja az adó nagyságát. Ehhez az adóalapból le kell vonnia az adózó és a házastárs, valamint a nyugdíjtakarékosság vagy egyéb takarékossági forma után leírható tételeket. Az így kapott összegnek a 19%-a lesz az adó. Az adóív 61. és 63. sora közötti részben kell feltüntetni a munkáltató által a bérükből rendszeresen levont adóelőleget. Ha ezek meghaladják azt az összeget, ami a fentiekben adóként jött ki, a különbözeiét visszakaphatja. Ellenkező esetben, vagyis ha a munkáltató által adóelőlegként levont összeg alacsonyabb, akkor ezt be kell fizetnie. Ha a munkáltató többet fizetett, a különbözet visszafizetését az adóív 12. fejezetében kell kérni. Itt nyilatkozhatnak arról is, hogy a pénzt postán vagy banki átutalás útján küld- jék-e el számukra. Ez utóbbi esetben nem szabad megfeledkezni a számlaszám és a bank feltüntetéséről. Az adó-visszatérítésről szóló kérelmet alá is kell írni, ugyanis ha ezt elmulasztják, nemszámíthatnakapénzre. Azok, akik az adójuk 2%-át valamely civil szervezet számára szeretnék utalni, erről az adóív 8. fejezetében nyilatkozhatnak. Hogy ezt megtehessék, ahhoz azonban az adó 2%-a nem lehet 3,32 eurónál kevesebb. Az adójuk 2%-ának a sorsáról csak azok dönthetnek, akiknek az adója meghaladja a 166 eurót. Az adóív 78. sorában jelezzük, hogy hány dokumentumot csatoltunk az adóívhez. A legfontosabb, amire ügyelnünk kell, az a gyerekek után igénybe vehető, adóbónuszt igazoló dokumentumok. Ha a gyermekünk iskolaköteles, akkor elsősorban azt kell igazolnunk, hogy rendszeresen látogatja-e az iskolát, nem kevésbé fontos azonban a gyermek eltartásáról szóló igazolás és a születési anyakönyvi kivonat másolata is. A bevalláshoz csatolnunk kell a bevételeinkről, az adóelőlegekről és a kifizetett adóbónuszról szóló igazolások fénymásolatait. Végezetül ne feledkezzünk meg az aláírásról és a dátum feltüntetéséről sem. (mi) Ha a tavalyi nyugdíjuk meghaladta a 4025,70 eurót, akkor nem jogosultak az adómentes alapra Hátrányban az öregségi nyugdíjban részesülők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A dolgozó nyugdíjasoknak az adózással kapcsolatban ugyanolyan kötelezettségei vannak, mint az összes többi alkalmazottnak, vagyis abban az esetben, ha tavaly 2012,85 eurónál többet kerestek, vagy maguk nyújtják be az adóbevallásukat, vagy ezt helyettük a munkáltatójuk teszi meg. Ez utóbbit azonban február 15-ig kellett igényelniük. Az öregségi nyugdíjban részesülő alkalmazottaknak mindezek mellett azonban van egy hatalmas hátrányuk. Az adómentes alapjukat a nyugdíjukkal csökkentik. Vagyis, ha egy nyugdíjas az elmúlt évben több mint 4025,70 euró nyugdíjat kapott, nem jogosult az adómentes alap igénybe vételére. Akiknek a nyugdíjuk a jelzett összegnél alacsonyabb volt, ennek arányában vehetik igénybe az adózatlan alapot. Ha például havi 300 euró nyugdíjat kaptak, akkor az éves nyugdíjuk 3600 euró. Ezt kell kivonni a 4025,70 euróból, vagyis egy ilyen nyugdíjas 425,70 euróval csökkentheti az adóalapját. Mivel az adómentes alapot a nyugdíjukkal csökkentik, az adómentes részt nem vehetik igénybe év közben, úgy, mint a többi alkalmazott. Ha erre a nyugdíja alapján jogosult lenne, akkor is csak az adóbevallás vagy a munkáltató által végzett elszámolás esetén érvényesítheti. Mindez azonban csak az öregségi nyugdíjban részesülőre érvényes. Akik rokkantsági nyugdíjat kapnak, a teljes adózatlan részre jogosultak. Ez érvényes azokra is, akik ugyan öregségi nyugdíjat kapnak, ám csak tavaly léptek nyugdíjba. Ahhoz, hogy az adóhivatal tudja, mekkora adómentes részre jogosultak, a nyugdíjukat az adóíven is fel kell tüntetniük. Az A típusú adóíven a 28. sorban a nyugdíjas bejelölheti, hogy tavaly egész évben nyugdíjban részesült, a 29. sorba pedig beírja, mekkora volt az éves nyugdíja. A karácsonyi hozzájárulást ebbe az összegbe nem kell beszámítani. A B típusú adóíven ugyanezeket az adatokat a 29. és a 30. sorban kell bejelölni. Minden nyugdíjas igénybe veheti természetesen azt, hogy nem kell adót fizetni az adómentes rész 50%-a után. Vagyis, ha tavaly nem kerestek 2012,85 eurónál többet, nem kell ugyan adóbevallást tenniük, ám ha erre mégis sort kerítenek, az állam visszafizeti számukra a helyettük a munkáltató által korábban befizetett adóelőleget, (mi) AZ ADÓBEVALLÁS FO SZAMAI 19% - a személyi jövedelemadó adókulcsa; 2012,85 euró - ha az adóköteles bevételeink 2010-ben ennél nagyobbak voltak, adóbevallást kell tennünk (ebbe nem kell beszámítanunk azt az összeget, amit a munkáltatónk már adóelőlegként levont); 178,92 euró - a havi létminimum 2009. január elsején, amit a 2010-es adóalap adómentes részének a kiszámításához veszünk igénybe; 185,19 euró - a havi létminimum 2010. január elsején, amit az adómentes bevételek kiszámításánál használunk; 307.70 euró - a havi minimálbér 2010-ben; 4025.70 euró - a létminimum 22,5-szerese az adóalap adómentes része, ha az adóalap nem haladja meg a 15 387,12 eurót, vagyis a létminimum 86-szorosát. Ezen felül az adómentes rész a 7872,48 euró (a létminimum 44-szerese) és az adóalap negyede közötti különbözet. A házastárs utáni leírások 4025,70 euró - ha a velünk egy háztartásban élő partnerünknek nincsenek saját bevételei, és az adózó adóalapja 31489,92 eurónál (a létminimum 176-szorosa) alacsonyabb. Ha a házastársnak voltak bevételei, ám ezek alacsonyabbak az említett 4025,70 eurónál, akkor a két összeg közötti különbséget írhatjuk le az adóalapból. Nyugdíjtakarékoskodás 398,33 euró - legfeljebb ennyivel csökkenthetjük az adóalapunkat abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás III. pillérében takarékoskodunk. Ennek is megvannak azonban a szigorú feltételei. Legalább 10 évig kell, hogy takarékoskodjunk, és nem szabad az 55. életévünk előtt befejezni a spórolást. Olyan megtakarítások számítanak ide, mint a járulékos nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás vagy a részvényalapokban és takarékszámlákon elhelyezett ~pénz. Az esetek többségében az érintett pénzintézetek már tájékoztatták az ügyfeleiket, hogy ők is leírhatják- e az adóalapjukból ezt az összeget. Gyermekekre nyújtott adóbónusz 240,12 euró - ekkora összeget írhatunk le minden egyes gyerekünk után. Az adóbónuszt a minimálbér alapján számítják ki, amely félévente változik. 2010 első felére így havi 20 euró, a második félévre pedig 20,02 eurós volt az adóbónusz. Csak az tarthat igényt erre a lehetőségre, akinek a tavalyi éves bevételei meghaladták a minimálbér hatszorosát, vagyis az 1846,20 eurót. Nem tarthatnak igényt az adóbónuszra azok a vállalkozók sem, akik veszteséggel zárták az évet. Alkalmazotti prémium 157,04 euró - ekkora összegre jogosultak azok, akiknek az adóalapja nem haladta meg az adóalap adómentes részét. A prémiumot így azok kérhetik, akik tavaly nem kerestek havonta 387 eurónál többet. A legnagyobb összegre azok számíthatnak, akiknek az éves bevételei 3692,40 eurónál alacsonyabbak voltak. Az alkalmazottnak azonban legalább hat hónapot kellett ledolgoznia Szlovákiában, és csak a munkaviszonyból származhatott bevétele, vagyis például egy napig sem lehetett vállalkozó. Az adó minimális ______nagysága______ 16,60 euró - az adót nem vetik ki, és nem kell kifizetni, ha nem haladja meg ezt az összeget; 2012,85 euró - az adót nem vetik ki, és nem kell kifizetni, ha az összes adóköteles bevétele ennél alacsonyabb volt, és az adózó nem igényelte az adóbónuszt; 3,32 euró - ha az adóbevallásban legfeljebb ekkora összeg jön ki adóként, ezt nem kell kifizetni. Az adóhivatalok büntetései 16 596,95 euró - akár ekkora büntetést is kiszabhat az adóhivatal, ha az adóbevallást valaki késve nyújtja be; 33,19 euró - a magán- személyek számára kiszabható legalacsonyabb büntetés, ha az adóbevallást késve nyújtják be; 66,38 euró - a társaságok számára kiszabható legalacsonyabb büntetés, ha az adóbevallást késve nyújtják be; 331,93 euró - a magán- személyek számára kiszabható legalacsonyabb büntetés, ha az adóbevallást egyáltalán nem nyújtják be, és erre a kötelességükre az adóhivatal kénytelen felhívni a figyelmüket, (mi)
