Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-18 / 64. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 18. www.ujszo.com A 60 éves Alabán Ferenc professzort köszöntötték hazai irodalmárok Az újraértelmezés hirdetője Holnap emlékműsor Szécsi Pálról, a tragikus sorsú előadóművészről Ma is tüzeket lobbant „Mindenki, aki ott volt a stúdióban, Szécsi Pálért volt ott...” (Képarchívum) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Kellemes környezetben köszöntötte a jelentős eredményeket felmutató ünnepeltet Hodossy Gyula az SZMIT elnöke, majd Peter Andruška költő, iró, Alabán barátja és munkatársa méltatta a jubiláló professzort. Az egykori tanítvány, Sánta Szilárd irodalomtörténész az alábbi mondatokkal nyitotta meg ünnepi köszöntőjét: ,.Alabán Ferenc irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár hatvanéves. Eme jelentős biográfiai mérföldkő az ünnepelt intézményes és szervezeti beágyazottsága okán az életmű meghatározó teljesítményeire irányítja a figyelmet. Összegző szándékról és summázásról azonban nem beszélhetünk, hiszen ismeretes olyan gondolkodók életpályája, ahol hatvan körül, vagy azon túl -születtek meg Budapest. Tíz év után idén ősszel új albummal lepi meg rajongóit Bródy János, előtte tavasszal pedig három régi lemeze is megjelenik újramaszterelt változatban - közölte az EMI. A lemezkiadó tájékoztatása szerint a Kossuth-díjas zene- szerző-szövegíró-előadóval, akit az idén (Szörényi Leventével együtt) Fonogram-életműazok a szövegek, melyek a legnagyobb hatást váltották ki. A köszöntő és a szülinapos kerek szám tehát esetünkben nem a lekerekítés igényével lép föl, nem az irodalmi kézikönyvbe, lexikonba készülő szócikk kerekségével kecsegtet, hanem a nyitottság horizontjában azokat a kapcsolódási pontokat próbálja fölmutatni, ahol a fiatalabb pályatárs, tanítvány párbeszédet és termékeny együttgondolkodást tud folytatni.” Sánta kitért az Irodalmi Szemle februári számában olvasható írásra Németh Zoltán tollából, melyben a szerző egy fontos kérdést vizsgál: a szlovákiai magyar irodalomtudósok szereplehetőségeit és pozícióit térképezi föl az elmúlt néhány évtizedben; az elénk táruló kép nagy relevanciával bír, mivel az irodalomtudósi életpályák alakulása sokat elárul az díjjal is kitüntettek, a napokban írtak alá szerződést. A közeli tervek között szerepel Az utca másik oldalán, a Volt egyszer egy Bródy János és a Kockázatok és mellékhatások című lemez hangzásban felújított változatainak megjelentetése, valamint egy új album. Bródy János, a magyar könnyűzene meghatározó alakja több mint harminc éve kezdett szólókarrierbe, amelynek irodalomértés lehetőségeiről és feltételeiről. Az említett besorolás kapcsán Németh Zoltán leszögezi, hogy Alabán Ferenc munkássága javarészt a szlovákiai magyar irodalom kutatását jelenti, ugyanakkor megjegyzi, hogy a komparatisztika, a műfordítás és a régi magyar irodalom is a vizsgálódási terep részét képezik. Alabán számol az irodalom időbeli létmódjával és tárgyát nem kezeli identikusnak: a folyamatos újraértelmezést hirdeti. Sánta Szilárd az alábbi mondatokkal fejezte be laudációját: „Az irodalomtörténészi munka és az akadémiai létmód találkozása nála egyedülálló módon történik, hiszen mindkét területen jelentős eredményeket tud felmutatni, a professzori cím megszerzése, a besztercebányai tanszékalapítás (1998) és a doktori iskola beindítása magukért beszélő mutatók.” során eddig hat sikeres albumot jelentetett meg. Tavaly Ne várd a májust címmel látott napvilágot egy válogatás-kötet „versként is olvasható dalszövegeiből”. Bródy negyvenöt éves zenei pályafutása alatt mintegy 450 dalszöveget írt saját maga és egykori zenekarai, az Illés és a Fonográf mellett olyan meghatározó előadóknak, mint Zorán, Koncz Zsuzsa vagy Halász Judit. Lehet, hogy ez volt a hattyúdalom, mondja leplezetlen érzelmekkel Szécsi Katalin, amikor a Magyar Televízió holnap délutáni, Szécsi Pálról szóló Hogy volt? című műsoráról beszél. De legalább törleszthettem egy óriási adósságomat, teszi hozzá. SZABÓ G. LÁSZLÓ Másfél óra a hatvanas-hetvenes évek legendás, népszerűségéből azóta sem veszített könnyűzenei előadóművészéről. Másfél óra azokkal, akik szerették és ma is szeretik őt, nővérével és neves zenésztársaival. „Olyan beszélgetőtársak vettek körül, akik az érzelmeikkel és a szavaikkal egyaránt hatottak rám - meséli Szécsi Katalin, egy nappal a műsor felvétele után. - Nem volt szükségem akk- limatizálódási időre, hogy elfelejtsem, stúdióban vagyok, már az első kérdés után máshol voltam. Abban a dohos kapualjban, ahol 1956-ban megtudtam, hogy Anya és Marika nővérem elmentek. Éreztem a huzatot, a nedves hideget, sőt még a dohszagot is. Minden felidéződött bennem. Már becsukódott a házmestemé lakásának ajtaja, ő közölte velem ezt a szörnyű hírt, én meg úgy álltam ott, mintha rám omlott volna a világ. Tudtam, hogy az életem ezután arról kell, hogy szóljon, hogy ezt a kisfiút, Palikát a védőszárnyaim alá vegyem, és hogy olyan szüksége van rám, amilyen mindaddig soha nem lehetett. Éppen ezért nagyon gyorsan fel kellett nőnöm, tehát ezt a folyamatot Palika indította el bennem.” Nem titkolja azt sem, hogy a műsor felvétele során voltak pillanatai, amikor szeretett volna egy picit félrevonulni, levegőt venni, de az is jót tett volna neki, ha csendben kisírhatja magát. Lelkileg ugyanis annyira felkavarta őt a jelenlevők érzelmi érdeklődése, a beszélgetőtársak őszinte szeretete. „Kovács Kati a maga tündéri lényével szinte odavarázsolta Palikát. Úgy éltem át, amit mesélt, hogyszintefordultvelemaz idő kereke. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy eljött Malek Miklós, az Express zenekar oszlopos tagja. Amíg a Kék Csillag együttes nem működött, Palika addig velük lépett közönség elé. Malek Miklós az egyik legcsodálatosabb hangszerelő, olyan szeretettel beszélt Palikáról, hogy azt elmondani nem lehet. Én is örömmel meséltem neki, hogy ha Claude Lelouche rendezését, az Egy férfi és egy nőt látom, mindig boldogan és alázattal hallgatom a film híres betétdalát, amelyet a feleségével, Toldi Máriával énekelt magyarul az öcsém. Csodálatos a duettjük, fantasztikusan adják vissza azt a sóhajt, vágyakozást, azt a felhők fölötti szárnyalást, amit csak a szerelem tud megadni az embernek. Ott volt a stúdióban Vándor Kálmán is, a szövegírók doyenje. Ő, aki az olasz slágereket gyönyörűen fordította magyarra, egyik szerzeménye szebb, mint a másik, és mindegyik a szerelemről szól, ami a Palikának igazi vénája volt. És eljött Gergely Róbert is, akinek nagyon sokat köszönhetek, mert az általa játszott darab ébresztette fel újból a Palikára való emlékezést, és mind a mai napig, ha fellép valahol, Szécsi-dalokkal kezdi a műsorát. Nagyon sajnálom, hogy Payer Andris nem lehetett ott, sajnos beteg, nem tudott eljönni. Hiányzott a szívemnek, de többször is emlegettük őt, hiszen Palika az első díjat egy Payer-szerzeménnyel nyerte egy eszperantófesztiválon, pár hónappal az emlékezetes Táncdalfesztiváltmegelőzően.” Harminchét évvel Szécsi Pál halála után, az öccse emlékét három könyvben (Palika, Tarka szárnyú pülangó, Több mint szerelem) megörökítő Szécsi Katalin úgy érzi: élete egyik legszebb napja volt, amelyet a holnapi műsor kapcsán a sorstól kapott. „Mindenki, aki ott volt a stúdióban, a kamerák előtt vagy a kamerák mögött, Szécsi Pálért volt ott. Ha soha többé nem lesz már semmilyen tévéfelvétel, vagy ha igen, nélkülem, akkor is azt mondom, én most leírhatat- lanul boldog vagyok. Nagyon készültem erre a napra. Hetvenéves voltam nemrég, s bár nagyon jól érzem magam a bőrömben, élvezem az életet, nem valószínű, hogy lesz még lehetőségem arra, hogy egy adósságomat törlesszem. Erre most alkalmat adott a sors és a Magyar Televízió, és elmondhattam, amit el kellett mondanom. Aki megnézi az adást, nyilván rá fog jönni, melyik az a rész, amiről most beszélek. A felvétel után pedig elmentem a temetőbe, s azt a három szál sárga rózsát, amit a műsorvezetőtől kaptam, kivittem Palika, Dómján Edit és Cserháti Zsuzsa sírjára. Engem a stúdióban annyi szeretettel árasztottak el, mintha nem is egy egyszerű, a fizikai fájdalmaktól kicsit botorkáló, idős asszony lennék, hanem nem is tudom, kicsoda. Úgyhogy én most a boldogságtól sírdogálok, hogy ez nekem megadatott.” Alabán Ferenc irodalomtörténészt Hodossy Gyula köszönti (Fogas Ferenc felvétele) A magyar könnyűzene meghatározó alakja negyvenöt éve van a pályán Bródy János új albumot tervez MT1-HÍR t avuemiij Új sorozat a Vasárnapban! Magyar fejedelmek és királyok Almostól IV. Károlyig Gyűjtse össze, és lesz egy eredeti történelemkönyve! Már kapható az újságárusoknál!
