Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-18 / 64. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2011. AAÁRCIUS 18. Vélemény És háttér 7 Segítség helyett nagy szavak - Közép-Európa is nagyon gyorsan felejt s alkalmazkodik A Nyugat alkonya Az utóbbi években sokat olvashatunk A Nyugat alkonyáról, a geopolitikai erőviszonyok radikális átalakulásáról, Kelet felé tolódásáról. Nem véletlenül. A lassú, de annál biztosabbnak látszó erőegyensúly-eltolódásra az utóbbi időben Líbiánál jobb példára keresve sem akadhatnánk. MÓZES SZABOLCS Az Európai Unió határán adott egy véreskezű és exhibicionista diktátor (ahogy a Reagan nevezte: a Közel-Kelet veszett kutyája) által irányított ország, melyben a demokrácia és szabadság jelszavával forradalom tör ki. Jegyezzük meg: ezek a jelszavak egyben a nyugati kultúrkör emblematikus kifejezései is. Mi ezeket védjük, ezeket szeretjük, ezeket terjesztjük. Ahol csak lehet. Papíron - de előbb folytassuk az alapvetéssel. Adott tehát egy forrongó ország, ahol a „veszett kutya” a lehető legbrutálisabb eszközökkel nyomja el a felkelést, idegen zsoldosokat vetve be saját lakossága ellen. És mit tesz erre fel az Európai Unió, a nyugati értékek (és érdekek...) egyik fő letéteményese? Semmit. Illetve, nem tudja, hogy mit tegyen. Avagy szlenges kifejezéssel élve: tökölődik. És amíg zajlik a közösségi tökölődés, addig a kezdetben az ország jelentős része felett hatalmát elvesztő „veszett kutya” szép lassan leveri a felkelőket, visszafoglalva az állam szinte egész területét. Az unió pedig csak malmoz, egyeztet, tárgyal, csúcstalálkozókat tart. Csúcstökölődik. Megegyezés nélkül. Egyelőre. De nem lennénk meglepve, ha a sok egyeztetés közben futna be a hír, hogy már nincs is nagyon miről csúcstárgyalni, mert a - fennkölten nevezzük így - líbiai szabadságharc elbukott. Az unió pedig megint malmoz egy sort és gondolkodik a folytatáson. Az életbe léptetett szankciók „futamidejét” meghosszabbítja, majd a tagországok pár hónap/év múlva fokozatosan kihátrálnak mö- güle, mert hiszen jól jön a líbiai olaj, valamint a líbiai termékelhelyezés. Ezen a ponton pedig a történelem megismétli önmagát. A Nyugat a 80-as években a „veszett kutya” terrorakciói miatt már megszakította a kapcsolatokat Líbiával, és kemény szankciókat vezetett be ellene. Majd a gazdasági érdekek miatt fokozatosan meghátrált. És megalázta magát: Tony Blair a beduin sátorban járt audiencián, Berlusconi mosolyogva tűrte Kadhafi római provokációit. Most ismét keménykednek a nyugati vezetők, de - ha a „veszett kutya” hatalmon marad - megint a régi forgató- könyv szerint fognak zajlani az események. Közben pedig mi, középeurópaiak is levizsgázunk. Iveta Radičová kormányfő szerint például az EU és a NATO semmi esetre sem avatkozhat be az ENSZ mandátuma nélkül, miközben egy első éves politológus számára is világosnak kell lennie, hogy az ENSZ erre nem ad mandátumot. Az ENSZ szinte semmire sem ad mandátumot, mert még bénább kacsa, mint az unió. S miközben alibista módon a lehetetlenre várunk, nem tudatosítjuk, hogy annak idején a mi ellenállóink is így várták a nyugati segítséget, míg a hazai diktátorokkal harcoltak. Hogy segítség helyett szavakat kapjanak. Melyekben most már mi is világbajnokok vagyunk. „Szolidaritás, izé, csak kitartás, fijjug!” Szép kis társaság. Szép kis társaság vagyunk. Ha az unió - és a Nyugat - egy ilyen alapvető ügyben és egyértelmű helyzetben nem tudja megvédeni az értékeit és érdekeit, s nem képes segítséget nyújtani a szabadságért harcolóknak, akkor meg is érdemli, hogy alkonyáról beszéljünk.- Azt nem tudom, hogy a védelmi miniszternek mikor sikerül hazahoznia Ciprusról a katonákat, de hogy én téged azonnal hazaviszlek, az biztos! ( Peter Gossányi rajza) JEGYZET Béke, nyugalom LŐR1NCZ ADRIÁN Nagyon régóta nem tapasztalt béke és nyugalom honol a Heves megyei Gyöngyöspata magyarok lakta részében. Nem úgy a cigánysoron, ahol március 1-jén megjelentek a Jobbik- .hoz és a betiltott Magyar Gárdához közel álló Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület fekete ruhás tagjai. A mintegy negyven-ötven, korábban helyi lakosoknál elszállásolt polgárőrre Csákvári Lajos, az egyesület alelnöke szerint azért volt szükség, mivel a rendőrség létszám- hiánnyal küzd, a helybeli magyarok kárára elkövetett vagyon elleni és erőszakos bűncselekmények száma viszont már a csillagos eget súrolja. Elhatározták hát, hogy rendet tesznek, mégpedig a Betyársereg segédlete mellett. Nevezett tömörülés honlapján egyebek közt ez az olvasható: „Rózsa Sándorék csapata a példaképünk”, s a Betyárseregnek nem lehet bárki tagja, „lehetőleg valamilyen küzdősportban jártas, kisportolt, jó kiállású férfiemberek, igazi harcosok jelentkezzenek”. A büntetett előélet nem kizáró ok, hiszen a betyárok többségének van priusza. Néhány mozzanat közelmúltbeli tevékenységükből: száz betyár megfutamította a kunszentmártoni cigány maffiózókat, s Kétegy- házán is ők biztosították a 61 éves gárdista visszatérését a cigánytelepen álló házába, ahonnan korábban kommandósok menekítették ki. Gyöngyöspatán mindössze három napig járőröz- tek - fokossal, karikás ostorral, harci kutyával. Hogy meghozták-e az áhított békességet a faluba? A helybeliek többsége szerint igen, így további meghívásokat kaptak más, „cigány bűnözés sújtotta” településekre. Hamisítatlan Kárpátmedencei sikertörténet, melynek kibontakozásához hallgatásával a rendőrség és a kormányzat is hathatósan hozzájárult? Hosszú távú feladat, egyben végső megoldás a fent már idézett honlap szerint a politikai elit és a liberális-demokratikus rendszer elsöprése, illetve megváltoztatása, mert a cigányságot kizárólag önkényuralmi rendszerben lehet kordában tartani. S lön majd béke, meg nyugalom. KOMMENTAR Baloldali cirkusz MOLNÁR IVÁN A Robert Fico és pártja, az ellenzéki Smer által a szlovák parlamentben tegnap bemutatott fé- JutnJ nyes cirkuszi mutatvány is bebizonyította, ip hogy a szlovák és a magyar baloldal észjárása között csekély különbséget fedezhetünk fel. A baloldali politikusok a határ mindkét oldalán összetévesztik a parlamenti választásokat a reinkarnációval, a lélek újbóli testet öltésével, amely során az ember összes korábban szerzett tapasztalata egy szempillantás alatt kiradírozódik. Azt hiszik, ha a tavalyi választásokon ellenzéki szerepbe szorultak, tiszta lappal indulhatnak, ott rúgva a jelenlegi kormányba, ahol csak akarnak. A Smer a tegnapi napra összehívott rendkívüli parlamenti ülést kizárólag azért kezdeményezte, hogy az adófizetők pénzén népszerűsítse a pártot. Hogy a kormánypártok végül meghiúsították az ülést, ez számukra nem jelentett veszteséget, hiszen így még nagyobb hangon kiabálhattak. Fico a jelenlegi kormányt teszi felelőssé az áremelkedésekért, kétségbe vonva a kormány megszorító intézkedéseinek szükségességét is. Hogy a Fico-kormány idején sokkal nagyobb ütemben nőttek az árak? Hogy a megszorító intézkedésekre azért van szükség, mivel Fico felelőtlen pénzszórása miatt az államadósság a 2008-as 27 százalék helyett tavaly már csaknem a bruttó hazai termék 44 százalékát tette ki? A volt kormányfő erről nem beszél, és minden valószínűség szerint most azért kiabál ilyen fennhangon, hogy senki ne is beszéljen róla. E tekintetben egy cipőben jár Gyurcsány Ferenccel. Az előző magyar kormányfő ugyan bebizonyította, hogy még egy háztartás vezetését sem lehetne rábízni, nem hogy egy országét, és akinek a regnálása kimerítette a gazdasági hazaárulás fogalmát, most mégis szabadsághőst játszik. Ő sem szívesen beszél arról, hogy az ország tartozásai pártja dorbézolása idején a bruttó hazai termék 50 százalékáról 80 százalékra ugrottak, és gyakorlatilag csődbe vitték az országot. Ehelyett azt teszi, amihez a legjobban ért: lehazudja a csillagokat is az égről, csak hogy mentse az irháját, és visszaédesgesse magát a megrögzött baloldali választók kegyeibe. Hazudnánk persze, ha azt állítanánk, hogy a jelenlegi magyar és szlovák jobboldali kormányok tökéletesek. Mindkét kormány rengeteg hibát követ el, és egyesek akár végzetesek is lehetnek. Arról azonban nem szabadna megfeledkeznünk, hogy most egyiknek sincs valós alternatívája. Kritizálhatjuk őket, tüntethetünk idétlen lépéseik ellen, akár utálhatjuk is őket, tudnunk kellene azonban, hogy ha nekik nem sikerül rendbe tenniük az országukat, jó időre búcsút inthetünk a felemelkedésnek. TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ Miért támogatja az ellenzék és annak nyugati szövetségesei által diktatórikus hajlamokkal vádolt magyar kormányt a magyar választók kétharmada? - erre a kérdésre keres választ a bukaresti Új Magyar Szóban (ÚMSZ) Bíró Béla. A politológus emlékeztet arra, hogy az utóbbi két-három generáció számára Magyarországon és az országhatárokon kívül is tilos volt „a nacionalizmus, a rasszizmus, a magyarkodás”. Ezt a tiltást a magyarok többsége racionális igényként fogadta el - állapítja meg a szerző, aki szerint a magyar társadalom kritikusabban viszonyult saját történelméhez, a magyar kulturális hagyomány „elfajulásaihoz”, mint a környező országok. Ez a társadalom készpénznek vette azt a szocialista és liberális tételt is, mely szerint a magyar államnak a saját polgáraira kell gondot viselnie, a határon túli magyarok helyzetének megoldását a szomszéd államok politikai elitjeire kell bízni - írja Bíró. „Azt is elhitte, hogy az ország kompetens, européer politikusai a szocialisták és a liberálisok, ha rájuk szavaz, Európa támogatását is maga mellett tudhatja” - fűzi hozzá. Ám kiderült - írja a szerző -, hogy Európa a szomszéd államok nacionalizmusát, kisebb- ségellenességét, antidemokratikus eljárásait szóvá sem teszi. „S az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűnek, elfogulatlannak és korrektnek tekintett szocialista és liberális elit jelentős része szakszerűtlen, elfogult és korrupt. A hatalom megszerzése és megtartása érdekében bármilyen eszközt kész felhasználni. Választóira sincs tekintettel. S amikor a baj súlyossá válik, s az emberek létfeltételei is veszélybe kerülnek, kiderül, hogy Európa sem áll Magyarország európéerjei mögött” - áll a cikkben. A be- csapottság, a kiábrándultság és az elkeseredés a választókat Orbán Viktor táborába terelte - vonja le a következtetést a szerző, emlékeztetve, hogy Orbán tiszta beszédet, átlátható politikai cselekvést, határozottságot ígért, olyan értékeket helyezett kilátásba, amelyek a korábbi tiltások és szomszédos államokbeli „példák” miatt is vonzónak bizonyulhattak. (MTI)
