Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-15 / 61. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com Újra száguld a Volkswagen pozsonyi telephelye Magához tért az autógyár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Volkswagen né­met autógyártó tavaly 36,3%-kal 144 510-re növelte járműgyártását pozsonyi telep­helyén (2009-ben 106 ezret gyártott), forgalma 37,4%-kal 4,04 milliárd euróra nőtt, adó­zás utáni nyeresége 75 millió eu­róra ugrott, ami 31,6%-kal ha­ladta meg a 2009-es profitot. Andreas Tostmann, a VW Slova­kia igazgatótanácsának elnöke tegnap elmondta, évi 400 ezer autóra akarják növelni a kapaci­tást a mostani 280 ezerről. A bő­vítés révén még év vége előtt megkezdik egy kis családi kocsi (New Small Family) gyártását, emellett a Touareg, a Porsche Cayenne és az Audi Q7 terepjá­rók termelését is felpörgetik. A Volkswagen csoport 2015-ig egymilliárd eurónyi beruházást tervez a napjaink­ban több mint 7000 főnek munkát adó itteni telephelye fejlesztésére, tavaly például a beruházások értéke elérte a 171,8 millió eurót. Tavaly Szlo­vákia 3 autógyárát együttesen 557 ezer gépkocsi hagyta el (2009-ben csak 463 ezer), az idei termelés pedig túllépheti a 600 ezer darabot. (ČTK, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Terjeszkednek az amerikaiak Pozsony. Az amerikai cé­gek az elkövetkező időszak­ban 2500 új munkahelyet hoznak létre Szlovákiában - jelentette be tegnap Juraj Miškov gazdasági miniszter, aki az elmúlt napokban az Egyesült Államokban népszerűsítette a szlovákiai befektetési lehetőségeket. Az IBM a miniszter szerint 550, az AT&T 300-500, a Hewlett- Packard 600, a Johnson Controls pedig 250 új mun­kahely létrehozását tervezi nálunk. „Olyan, magas hoz­záadott értékkel dolgozó cé­gekről van szó, amelyek már jelen vannak Szlovákiában, több olyan társaságtól is kap­tunk azonban pozitív vissza­jelzéseket, amelyek még csak most tervezik a szlovákiai letelepedést” - vallja Miškov, aki szerint az állam számára mindez egy centbe sem fog kerülni. Az említett cégeken kívül a Honeywell Internati­onal társaság Eperjes mellett tervez egy 38,09 millió eurós beruházást, ami 446 ember­nek adhat munkát. (SITA) Ismét felpörgött a hazai ipar Pozsony. A hazai ipari megrendelések értéke janu­árban 2,944 milliárd euró volt, ami ugyan 3,1%-kal ke­vesebb, mint decemberben, ám 28,4%-kal több, mint ta­valy januárban. Tavaly az új ipari megrendelések értéke 34,036 milliárd eurót tett ki, ami 26,6%-kal volt több, mint 2009-ben, amikor az előző évinél 19,9%-kal kevesebb értékű új megrendelés érke­zett. A januári ipari termelés 17,1%-kal volt nagyobb a 2010 januárinál, ami megha­ladja az Európai Unió idevágó átlagát (6,8%). (SITA) Jogsértő a magyar válságadó Brüsszel. Az Európai Bi­zottság tegnap úgy határo­zott, hogy a jogsértési eljárás első lépéseként hivatalos fel­szólító levél formájában tájé­koztatást kér Magyarország­tól a távközlésre tavaly októ­berben kivetett különadóról. Brüsszel attól tart, ez az adó összeegyeztethetetlen az uni­ós távközlési szabályozással. Az ugyanis előírja, hogy a táv­közlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költsé­geinek fedezéséhez. Magyar- országnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresés­re. Ha az Európai Bizottság nem kap választ, vagy a ma­gyar hatóságok tájékoztatása nem oszlatja el a brüsszeli tes­tület aggodalmait a különadó szabályellenességéről, a Bi­zottság felszólíthatja Ma­gyarországot, hogy biztosítsa a távközlési cégek adóztatásá­ra vonatkozó uniós jog tiszte­letben tartását. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8659 Lengyel zloty 4,0315 Cseh korona 24,331 Magyar forint 273,05 Horvát kuna 7,3885 Román lej 4,1838 Japán jen 114,16 Svájci frank 1,2941 Kanadai dollár 1,3597 USA-dollár 1,3948 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,34 25,02-23,57 284,87-260,33 OTP Bank 1,42-1,34 25,01-23,56 280,65-264,50 Postabank 1,43-1,33 25,21-23,50­Szí. Takarékpénztár i,43-1,33 24,95-23,57 284,96-260,42 Tatra banka 1,42-1,35 24,91-23,65 283,11-261,59 Dexia banka 1,41-1,34 24,97-23,70 279,89-265,71 Általános Hitelbank 1,42-1,35 24,98-23,60 285,08-260,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei készek tárgyalni a kormánnyal, tüntetéseket nem terveznek A kormány elüldözi az iparosokat Az egyéni vállalkozók a kétkezi munkájukból élnek meg, nincs idejük tüntetésekre járni (Jozef Krošlák felvétele) Pozsony. A kormány járu­lékreformjának kataszt­rofális hatása lehet a ha­zai vállalkozói környe­zetre - vallják a Szlovák Kisiparosok Szövetségé­nek képviselői. Az ér­dekvédelmi szervezet szerint csak januárban több mint 6 ezren adták vissza az iparengedélyü­ket, és a kabinet intézke­dései miatt ez a szám még tovább nőhet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozói környezet rom­bolása nem a legcélszerűbb módja a pénzhiánnyal küszködő állami szociális rendszer feltöl­tésének - vallja Stanislav Čižmárik, a Szlovák Kisiparosok Szövetségének elnöke a kor­mány tervezett járulékreform­jával kapcsolatban, amely to­vább növelné a vállalkozókra háruló terheket. Čižmárik sze­rint már az év első hónapjában több mint 6 ezren adták vissza az iparengedélyüket. „Az elkövet­kező időszakban ez a szám to­vább nőhet, ha a kormány által jelzett módosításokat elfogad­ják. Az állami költségvetésben és a járulékrendszerben más lehe­tőségek is vannak a bevételek növelésére” - állítja Čižmárik. A kormány szerint a járulék- reformmal a munkáltatók és a vállalkozók által fizetett járu­lékok közötti igazságtalansá­got szerették volna felszámol­ni. Ivan Miklós pénzügyminisz­ter az elmúlt hetekben több­ször is hangoztatta, hogy míg egy alkalmazott átlagban évi 5200 eurót fizet be az állami költségvetésbe adóként és járu­lékként, addig egy egyéni vál­lalkozó 1700 eurót, vagyis há­romszor kevesebbet. A pénz­ügyminiszter szerint a változá­sokat nem lehet úgy végrehaj­tani, hogy valaki ne járjon rosszabbul. Čižmárik ugyan­akkor arra figyelmeztet, hogy a két csoportot, vagyis a munkál­tatókat és a vállalkozókat nem lehet összehasonlítani, hiszen a kisiparosok csak minimális mértékben terhelik az állami költségvetést, mert maguk tudnak munkát teremteni. A vállalkozók teljes felelősséget viselnek a munkájukért, és ak­kor is fizetnek járulékokat, ha nem keresnek semmit - mond­ta el Čižmárik. Azt a kisiparosok képviselői is elismerik, hogy a jelenlegi já­rulékrendszer nem tökéletes, és több ponton is módosításra szorul, szerintük azonban nem az a legmegfelelőbb megoldás, ha ezt kizárólag a vállalkozók kárára teszik. Čižmárik megje­gyezte: jobban oda kellene fi­gyelni azokra a vállalkozókra, akik eltitkolják a bevételeiket, az általuk okozott bevételki­esést azonban nem a becsületes iparosokon kellene behajtani. A vállalkozók szerint a kor­mánynak jelenleg arra kellene összpontosítania, ami a legin­kább rombolja a vállalkozói környezetet. A legégetőbb gondnak ugyanakkor nem a magas adminisztratív terheket, hanem a továbbra sem javuló jogérvényesítést tartják. Čižmárik szerint a kormánynak ezért elsősorban e téren kelle­ne mihamarabb lépnie. A vállalkozók készek tárgy­almi a kormánnyal, és tünteté­seket egyelőre nem terveznek. , A vállalkozók a kétkezi munká­jukból élnek meg, nincs idejük tüntetésekre járni” - vallja a Szlovák Kisiparosok Szövetsé­gének elnöke. Hasonló hang­nemben nyilatkozott a Munkál­tatók Szövetségének elnöke, Tomáš Malatinský is, hozzátéve azonban, hogy ha a kormány nem tárgyal velük a változások­ról, „valamit tenniük kell”. A kormány által tervezett re­formokat tegnap élesen elítél­ték a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer képviselői is. A párt el­nöke, Robert Fico szerint sokko­ló, amit a kormány tervez. „Olyan ez, mint ha a Smer kor­mányzópártként a nyugdíjasok ellen indított volna támadást” - vallja Fico, hozzátéve, a vállal­kozók járulékterheinek növelé­se ellentétben van a kormány- programmal és mindazon érté­kekkel, amit a standard jobbol­dal magáénak vall, Peter Kažimír, a Smer alelnöke rend­kívül veszélyesnek tartja Ivan Mikloš pénzügyminiszter leg­utóbbi nyilatkozatait, amelyek­ben a miniszter arról próbálta meggyőzni a munkavállalókat, hogy a vállalkozók rajtuk élős- ködnek. (mi, SITA) A természeti katasztrófa miatt átmenetileg leálltak az ország autógyárai, akadozik a benzinellátás A japán gazdaság 3%-ába kerülhet a földrengés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. Az éves japán hazai össztermék (GDP) 3 százalé­kának megfelelő kárt okozha­tott a japán földrengés- és szö­kőár-katasztrófa. A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési házá­nak helyzetértékelésében 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a várható teljes kárösszeget, a svájci Credit Suisse bankcso­port 170 milliárd dollárra be­csüli a gazdasági kártételt. Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Bank of America- Merrill Lynch globális gazda­ságelemző részlege becslésé­ben azt jósolta, hogy a kataszt­rófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám a cég szerint az újjáépítési kiadá­sokból eredő későbbi többlet­kereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 szá­zalékát. A német Commerzbank hangsúlyozta, hogy a földren­gés epicentrumához közeli északkeleti térség az éves japán GDP-értéknek mindössze a 2,5 százalékát adja. Rekord- mennyiségű, 85,5 milliárd dol­lár értékű jent dobott piacra tegnap a japán központi bank, hogy megnyugtassa a pénzpia­cokat, miközben a tokiói érték­tőzsde meredek eséssel nyitott a távol-keleti szigetország északkeleti részét sújtó föld­rengés és szökőár utáni első ke­reskedési napon. A Toyota 12, a Nissan 3 üzemében függesztette fel a gyártást a pénteki földrengés és szökőár után. Később a Honda is bejelentette, hogy átmenetileg szünetelteti a ter­melést üzemeiben. Négy régi­óban ugyanilyen lépésre kény­szerültek a beszállítók és az elektronikai vállalatok. A tájé­koztatás szerint az európai üzemek természetesen termel­nek tovább. Azt még egyelőre nem lehet tudni, hogy a föld­rengés távlatilag miként hat a globális autópiacra, az ország­ban akadozik a benzinellátás és a lakosság felvásárolta a boltok élelmiszerkészleteit. (MTI, Pf) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. március 13-tól) Bank 7 nap lhónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,05 0,10-0,15 0,15-0,35 0,50-0,70 i 1,00-1,20 1,60-1,80 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,10-2,30 3,20-3,50 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,00 3,10 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,05 0,01-0,22 0,01-0,45 0,01-0,67 0,01-0,96 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,70 0,00-1,00 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,000,10 UniCredit Bank­0,20-0,30 0,4(H),60 0,60-0,90 0,80-1,00 2,60-3,10 0,000,05 Dexia banka 0,10-0,20 0,4(H),50 0,90-1,00 1,20-1,30 1,60-1,70 0,05 ' Tatra banka 0,05 0,10-0,20 0,50-0,60 1,00-1,10 1,30-1,40 2,30 0,100,50 Slovenská sporiteľňa 0,15 0,3(H),35 0,90-1,00 1,20-1,30 1,65-1,75 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10-0,20 0,25-0,40 0,7(H),90 1,20-1,40 1,70-1,80 0,106,00 Poštová banka 0,15-0,25 0,3(H),50 0,65-0,80 2,70 3,10 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. március 13-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20 1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,10-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 0,30 0,75­1,25­1,25 0,10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents