Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-14 / 60. szám, hétfő
A forradalom előzményei Az 1848-as év januárjától hirtelen felgyorsulnak az európai és ezzel együtt a magyarországi események. Míg nálunk a pozsonyi országgyűlésen zajlanak a viták, addig Európa többi részén újra az utcára kerülnek a megoldatlan problémák. Február 22-én kezdődnek Franciaországban azok a forradalmi harcok, melyek aztán később számos európai mozgalomra hatással voltak, így a bécsire és a pestire is. Pozsonyban Kossuth Lajos bejelenti, hogy felirati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, melyben reformokat és alkotmányt kér az osztrák és cseh örökös tartományok számára. Február 29-én érkezett meg a párizsi forradalom híre Bécsbe, a liberálisokat emellett a német államokból érkező hírekés Kossuth március 3-i beszéde hozta mozgásba. Egyre-másra születtek a petíciók, először az Olvasóegyleté, majd az alsó-ausztriai tartományi gyűlés és a gyárosok is megfogalmazták elvárásaikat. Döntő szerepet játszott az egyetemisták fellépése. Ők azután csatlakoztak a 13-ára meghirdetett tüntetéshez, hogy sajtószabadságot, tanulmányi szabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformot követelő petíciójukra 12-én nem reagált érdemben a kormányzat. Március 13-án délelőtt nyitották meg a tartományi gyűlést a Landhausban, erre az eseményre időzítették a tüntetést. Nagy tömeg érkezett, polgárok, diákok és bámészkodók egyaránt. Miután a tüntetők küldötteit nem engedték be, a diákok behatoltak a tanácsterembe, és rábírták a rendeket, hogy velük tartsanak a Burghoz, ahol Metternich leváltását követelték. A tüntetők a külvárosi munkásságot hívták segítségül. Ekkor a katonaságot bevetették, bezárták a belvárost körülvevő falak kapuit, és megkísérelték a tüntetést feloszlatni. Ez azonban nem sikerült, Metternich kancellár pedig este lemondott. A posonyi országgyűlés épülete 1848-ban Csaták a Felvidéken
