Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-14 / 60. szám, hétfő

Petőfi egyetlen hiteles fennmaradt arcképe (dagyerrotípia)

nuuljín *'ír IMunviiu *V:» IWiikr* *

Korabeli ábrázolás a március 15-i eseményekről.

A márciusi események

A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak.

Alig néhányan indultak el Länderer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

Március 17-én Kossuth Lajos a pozsonyi Zöldfa Szálló erkélyéről hirdeti ki Magyarország újjászületését, miután az előző nap V. Ferdinánd király támogatta a reformtörvényeket, és Batthyány Lajos grófot megbízta az első független magyar kormány megalakításával. Március 18-án az országgyűlés törvényt hoz a jobbágyfelszabadításról, és kihirdeti az új magyar alkotmányt. V. Ferdinánd király április

11-én, a pozsonyi Primáši palota Tükörtermében aláírja az Áprilisi törvényeket, majd feloszlatja az országgyűlést. Ezek után (Buda)Pest lesz ennek székhelye, a hadiállapot változása miatt az üléseket 1849 január elején Debrecenbe helyezték át.

n Csaták a Felvidéken