Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-14 / 60. szám, hétfő

Tartalom

%

■

A forradalom előzményei

4. oldalon:

A márciusi események

5. oldalon;

A nemzetiségi kérdés

6. oldalon:

Húrban szervezkedései

7. oldalon:

Az Országos Honvédelmi Bizottmány

8. -9. oldalon:

Hadmozdulatok a Felvidéken (térkép)

10. oldalon:

A harcok súlypontja a Felvidékre kerül

11. oldalon:

A Téli hadjárat

12. oldalon:

Visszavonulás a Tisza mögé

13. oldalon:

Görgei kelet felé vonul

14. oldalon:

Az oktrojált alkotmány

15. oldalon:

Csaták a Garam és a Vág mellett

A6. oldalon:

A Szabadságharc végszakasza

Bevezetés

Százhatvanhárom évvel ezelőtt tört ki az első magyar forradalom. Az utána következő szabadságharc jelentősége a korábbi felkelésekhez nem hasonlítható, mégpedig azért, mert nem egy-egy népréteg, hanem az egész társadalom összefogását eredményezte. A magyar történelem talán legdicsőségesebb másfél évéről van szó, mivel Kossuthék nem csak a magyar függetlenség kivívásán, hanem az aktuális európai politikai I törekvésekhez való felzárkózáson is munkál- f kodtak.

^ A 48-49-es eseményeknek jelentős része történt a Felvidéken, patetikusan azt mondhatnánk, itt zajlott a kezdet, és a i vég is. Kossuth pozsonyi beszédével ugyanis itt indult a forradalom előjáté- , ka, jó másfél évre rá pedig

Komáromban adták meg magukat az utolsó harcoló honvédek.

Annak tudatában, hogy tizenhat olda- I las terjedelemnél a teljesség igénye I nem lehet szempont, mellékletünk szerkesztésénél igyekeztünk a felvidéki eseményekre összpontosítani.

Veres István