Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-02 / 50. szám, szerda
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 2. A líbiai olaj fontos szerepet játszik az Európai Unió egyes tagállamainak ellátásában Diktátorok és cinkosok Érthetetlennek nevezte Robert Fico akkori kormányfő négy évvel ezelőtti líbiai látogatását Mikuláš Dzurinda külügyminiszter, Szlovákia számára megalázónak nevezve. A magyarországi sajtó, mely korábban bő teret adott Orbán Viktor januári egyiptomi látogatásának, most Schmitt Pál államfő líbiai útját firtatja. RAVASZ ÁBEL A diktátorokkal való paro- lázás vádja természetesen jogos, azonban felmerül a kérdés, eddig hol voltak a kritikusok. Az arab forradalmak során ugyanis nem derült ki semmi olyan, ami az újságírók számára korábban ismeretlen tény lett volna, a fent említett látogatások alkalmával mégis kevesen fogalmaztak meg kritikát. Ennek oka vélhetően az, hogy a „nyugatbarát” diktátorokkal való együttműködés a gyakorlatban elfogadott norma az EU tagországainak. Ha csak a líbiai példát nézzük, az 1969 óta „uralkodó” Kadhafi terrorizmussal és tömeges jogsértésekkel .szegélyezett múltja nem akadályozta meg az EU-or- szágokat abban, hogy annak 2003-as nyugat felé fordulása után intenzív kapcsolatot építsenek ki kormányzatával. A nagy békülés mögött az EU részéről szomszédságpolitikai megfontolások mellett elsősorban Líbia nyersanyag- készleteinek kiaknázására irányuló szándékát kell keresni, az azóta eltelt időszakban ugyanis négy európai nagyvállalat is megkezdte a szénhidrogén kitermelését az országban. A líbiai olaj fontos szerepet játszik egyes EU-országok ellátásában, különös tekintettel Ausztriára, Írországra és Olaszországra, melyek teljes olajimportjának több, mint 20%-át adta Líbia. Egy másik fontos gazdasági szál a fegyverimport, melyben elsősorban Franciaország érdekelt, Nagy-Britan- nia vagy éppen Oroszország mellett. Különösen érdekes Olaszország helyzete, mely már csak gyarmatosítói múltja és a fizikai közelség miatt is különösen érintett Líbia jövőjének alakulásában. Az energetikai függőség mellett Róma korábban számíthatott a líbiai tőke folyamatos beáramlására is - ennek leginkább látványos példája a Kadhafi- család jelentős tulajdonrésze az olasz nemzeti kincsnek számító Juventus futball- klubban. A gazdasági kapcsolatoknak köszönhető a két ország közötti barátsági szerződés aláírása, a gyarmati idők visszaéléseiért fizetett olasz kártérítés vagy a Kadhafi olaszországi látogatásait övező pompa - különösen megkapó jelenet volt, amikor Silvio Berlusconi miniszter- elnök a római reptéren hosszasan méregette a líbiai vezető kizárólag nőkből álló testőrségét. A diktátorokkal fenntartott haszonelvű kapcsolatok az EU tagállamai politikájának része, gyakorlatilag tisztán gazdasági okokból. Kissé sarkosan fogalmazva: bárki, aki az utóbbi napokban a benzinárra panaszkodik, egyben elveszti Fico, Schmitt és a többi parolázó vezető legitim kritizálásának esélyét, hiszen pont az efféle „gusztustalan” látogatások jelentik az olajár kulcsát. Ezért az autoriter rendszerekkel való együttműködésben életformánk, fogyasztási szokásaink, a populista árképzésre való igényünk miatt mindannyian cinkosok vagyunk.- Itt lavinaveszély fenyeget, a városban meg az áremelés réme riogat. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Szeret, nem szeret VERES ISTVÁN A hétvégén zajlott RMDSZ- kongresszus eseményei nemcsak a romániai magyaroknak szolgálhatnak tanulsággal, hanem minden határon túli magyarnak. A kongresszus elején a Fideszt képviselő Pelczlné Gáli Ildikó elmondta, egy győztes párt, egy kétharmados párt képviseletében ment Nagyváradra. „Korszakhatár lehet a mai nap. Rögzíteni kell, hogy kik a szövetségesek, rögzíteni kell a Fideszhez fűződő viszonyt is, és ha szükséges, újra is kell értelmezni. Ha ma a változás mellett döntenek, segítő kezet fogunk nyújtani” - zárta beszédét az aíelnök asszony. A tizennyolc év elnökség után visszavonuló Markó Béla helyére a jelenlegi román kulturális miniszter, Kelemen Hunor került, a küldöttek közül 371-en szavaztak rá, míg a Fidesz jelöltjének tartott Olosz Gergelyre mindössze 47-en. Ezt viszont a magyar kormány tudomásul vehette volna egy remegő hangon felolvasott Gáli Ildikó-beszéd nélkül is. Honnan veszik a bátorságot, hogy irányvonalváltást ajánljanak egy olyan pártnak, amely húsz éve a romániai magyar szavazatok túlnyomó többségét bírja? Mivel az elnökválasztás eredménye előre majdnem borítékolható volt, Budapest valószínűleg nem akarta megkockáztatni, hogy valamelyik oszlopos nemzetpolitikai szószólóját járassa le egy ilyen szónoklattal. Ismét elcsúsztak tehát egy banánhéjon, amit mellesleg saját maguk pottyantottak a földre. Erdélyben hasonló politikát folytatnak, mint a Felvidéken, van, akit partnerként kezelnek, van, akit nem. A helyi magyar választók véleménye, úgy tűnik, Romániában is mellékes. Akkor mi lehet a Fidesszel való együttműködés feltétele? A régi ismeretségek? Netán a vazallusi viszony? Az Orbán kormány nem arról híres, hogy tanul a hibáiból, sőt, a hibáit elismerni sem szokta. A határon túli magyar politikában tehát valószínűleg addig a jelenlegi, szeret-nem szeret elvet alkalmazza majd, amíg hatalmon lesz. Ez pedig egyelőre nagyon távoli horizontnak tűnik. KOMMENTÁR A nép séfje NAGY IVÁN ZSOLT Hosszan tanakodtak, mintha csak ők nem tudták volna már két éve, hogy 2010 áprilisában meg fogják nyerni a választásokat, de végre összejött, aminek össze kellett jönnie: a magyar kormány előállt a gazdaság rendbetételét célzó tervekkel. Nem rokkantak egyébként bele, felsorolták néhány nagy ívű terv címszavát, majd közölték, hogy a részletekkel jönnek valamikor, a bevezetéssel pedig még később. A csomag kibontásába nem mennék tehát most bele. Álljunk meg inkább egy pillanatra egy aprónak tűnő mozzanatnál: most éppen úgy tűnik, hogy lesz úgynevezett hamburgeradó. Azaz, külön illeték terhelhet minden olyan élelmet, amely túl cukros, zsíros, sós, egyszóval, amelynek rendszeres fogyasztása károsítja az egészséget. Mert - hangzik az érvelés - az, aki ilyesmit eszik, megbetegedhet, a kezelés árát a társadalom fizeti, ez pedig nem méltányos. A nagy kérdés ezek után, hogy miért kérnek majd plusz pénzt. A dolgok jelen állása, illetve az érvényben levő koncepció szerint ugyanis, ma Magyarországon nem forgalmaznak egészségtelen ételeket, legfeljebb a fogyasztó táplálkozik önrombolóan. Ami persze azt is jelenti, hogy azok, akik eddig egészségesnek mondtak minden élelmiszert, valójában hazudtak, azaz valamilyen okból - gyűlöletből vagy például a gyógyszerészcégek hatására - a betegségbe kergették szegény magyar népet, s ezért, ha kifogynak a mostani vádak, jól bíróság elé lehet citálni őket. Itt azonban még nem tartunk, egyelőre listát kellene állítani, és ez nem lesz egyszerű. Lenne ugyan könnyű megoldás: gyorséttermi kaják, szénsavas üdítők, csipszek után fizetni kell, másért nem. Csak ez kínos lenne. Az ugyanis józan ésszel képtelenségnek tűnik, hogy csak a gyorséttermi láncok ételei, illetve a világcégek kerüljenek fel, és semmi más. Ráadásul indokolatlan is. Mert miért lenne például egészségtelenebb egy sajtburger a jó zsíros töltött káposztánál vagy a pizza egy remek pacalpörköltnél? De mehetünk tovább is. Miért kellene többet fizetni egy kóláért, ha nincs adó a frissen fejt, zsíros tehéntejen? Az ügy e ponton elakadni látszik. De valószínűleg fölösleges is. Egyszerűbb lenne, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe beleférne a Nemzeti Együttműködés Séfje is. Összeállítaná minden napra a menüt, annak összetevőin nem lenne pluszadó, a többin viszont igen. Fizessenek a válogatósak! A kormány szereti a népet, a nép- boldogan, jóllakottan és egészségesen - szereti a kormányt. Váljék egészségére! TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Nemjavasolja ajelenleginél liberálisabb ukrajnai nyelvtörvény tervezetének parlament elé terjesztését Knut Vol- lebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, szerinte a jogszabály az orosz nyelv túlsúlyához vezethet - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó. A lap megkérdezte Tóth Mihályt, a jogtudományok kandidátusát, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnökét, aki kifejtette: Vollebaek még januárban levélben tájékoztatta Volodimir Litvin parlamenti elnököt a nyelvtörvény tervezetére vonatkozó észrevételeiről, rámutatva annak a kisebbségek számára előnyös vonatkozásai mellett a nyelvek közötti egyensúlyt esetleg megbontó negatív következményeire. A főbiztos szerint a jogszabály törvényerőre emelkedése az orosz nyelv túlsúlyához vezethet, ami nemzetiségek közötti feszültségek kiváltó oka lehet, ezért azt tanácsolta, a tervezetet ne teljesszék a parlament elé. Tóth szerint az EBESZ illetékesének véleménye és javaslata azért is meglepő, mert a tervezetről eddig nagyon jó véleménye volt annak a szakértői bizottságnak, amely az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ukrajnai végrehajtását vizsgálja. Kifejtette: a nyelvtörvény körüli furcsaságok az ET velencei bizottságának februári ukrajnai vizsgálódásával folytatódtak. A testület tagjai közölték, nem tartják ésszerűnek a regionális nyelvhasználat küszöbének megállapítását 10%-os szinten, mert előfordulhat, hogy egy bizonyos közigazgatási egységen belül két vagy több nyelv is megkaphatná a regionális nyelv státusát, ami jelentős nehézségeket okozna a helyi önkormányzatoknak. A velencei bizottság küldöttségének vezetőjét meglepte - emlékeztetett Tóth -, hogy Ukrajnában az ilyen többnyelvűségre van precedens, a kárpátaljai Aknaszlatina közintézményein békésen megférnek egymás mellett a háromnyelvű - ukrán, magyar, román - feliratok, és az adminisztráció is akadálymentesen működik az állam nyelvén. (MTI)
