Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-12 / 59. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com Két éve nem látott áremelkedés tanúi vagyunk Elszabadult az infláció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában egyre vadabb ütemben nőnek az árak. A statisztikai hivatal szerint a januári 3 százalékos inflációt követően februárban már 3,3 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbiakhoz képest. Ilyen méretű drágulásra 2009 februárja, vagyis két éve nem volt példa. „Az árugrás elsősorban az élelmiszerek számlájára írható, ezekhez ugyanis átlagosan 6,6%-kal drágábban juthattunk hozzá a tavaly februárihoz képest, 5,5%-kal drágult azonban a közlekedés és 4,4%-kal az energiaszolgáltatás is” - nyüatkozta Mária Va- lachyová, a Szlovák Takarék- pénztár elemzője, aki szerint az élelmiszerek legutóbb 2008 szeptemberében drágultak ilyen gyors ütemben. Éva Sa- dovská, a Postabank elemzője úgy véli, az áremelések részben a kormány által bevezetett megszorító intézkedések és adóemelések, részben pedig a világpiaci árak növekedésének a számlájára írhatók. A folytatás sem biztató. „Főként az első félévben a hazai inflációt még jelentős mértékben befolyásolja majd a világpiaci árak alakulása” - vallja Vladimír Vaňo, a Volksbank Slovensko vezető elemzője. Va- lachyová szerint az elkövetkező hónapokban az áremelkedések mértéke még a jelenlegi szinten mozoghat, az év második felére azonban már elérheti akár a 4%-ot is. Szlovákia tehát lassan búcsút inthet az alacsony infláció korszakának, amit eredetileg a gazdasági válság által kiváltott kereslet- csökkenés okozott. Ez utóbbinak köszönhetően tavaly éves szinten 1%-os pénzromlást mértek. A pénzügyminisztérium az idei év egészére már 3,5%-os inflációt jósol, és a tárca elemzői szerint nagyjából hasonló drágulásra számíthatunk az elkövetkező években is. (mi, TASR) RÖVIDEN Mától újra drágul az üzemanyag Pozsony. Az üzemanyagárak a hazai töltőállomásokon mától újabb csúcsokra törnek. A Natankuj hírportál elemzése szerint a benzin és a gázolaj literje egyaránt 1,5 centtel drágul, a 95-ös oktánszámú benzin literjéért így már több mint 1,44 eurót, a gázolajért pedig átlagosan 1,35 eurót leszünk kénytelenek fizetni. Az előbbi esetében az év elejéhez képest ez 12, az utóbbiéban pedig 14 centes áremelkedésnek számít. (Nt) Vareha rács mögött marad Pozsony. Nem szabadul vizsgálati fogságából az adócsalással vádolt Mikuláš Vareha. Annak ellenére sem, hogy szabadulása fejében 50 ezer eurós óvadékot is felajánlott. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a gyanúsított fellebbezését, mondván: továbbra is fennáll a szökés, illetve a tanúk befolyásolásának veszélye. (SITA) Simon: aktív agrártermelést Pozsony. „Foglalkoztatottság - a gazdasági stabilitás kulcstényezője” - címmel tartottak kétnapos konferenciát Pozsonyban Jozef Mihá! munka-, szociális és családügyi miniszter védnökségével. Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a mezőgazdasági foglalkoztatottság 2013 után várható alakulásával kapcsolatban elmondta, az agrárágazatban és erdészetben dolgozók száma évről évre csökken: 2009-ben 65,3 ezren, vagyis a munkaképes lakosság mindössze 2,4 %-a dolgozott a mezőgazdaságban, az erdészet pedig fele annyi embernek ad munkát, mint 1990-ben - olvasható a miniszter beszámolójáról kiadott közleményben, amelyet a tárca sajtóosztálya juttatott el az Új Szóhoz, (ú) Miškov elégedetlen a vizsgálattal Pozsony. Elégedetlen a húsz áldozatot követelő 2009-es nyitrabányai (Handlová) bányaszerencsétlenség ügyében folyt vizsgálat eredményével Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter. A vizsgálattal megbízott Privigyei (Prievidza) Bányahivatal szerint több tényező együtthatása vezetett a tragédiához, de konkrét ok nem állapítható meg. Miškov a munkafolyamattal és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos konkrét mulasztásokra gyanakszik, ezért meg akarja ismerni a vizsgálat részleteit. „Meggyőződésem, hogy az elhunytak hozzátartozóinak joga van tudni, mi az igazság, mi okozta családtagjuk halálát” - hangsúlyozta a gazdasági tárca vezetője. (TASR) Rendkívüli parlamenti ülés Pozsony. Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a Smer. A Smer három javaslatot szeretne átültetni: a forgalmi adó 20-ról 19 százalékra való csökkentését, a háztáji árusításban forgalomba hozott termékek adójának 6 százalékra való csökkentését, és a bankadót. Richard Sulik házelnök az ülést jövő csütörtökre hívta össze. (TASR) A rendszerben nem lehet összehasonlítani az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók helyzetét Járulékemelés ellenállással Egyre kevesebben látják úgy a járulékreformot, mint Ivan Miklós pénzügyminiszter (TASR-felvétel) Pozsony. Egyre erősödik az ellenállás Ivan Miklós koncepciójával szemben. A pénzügyminiszter a járulékreform ürügyén növelné a kisvállalkozók terheit. Az OKS és a Híd mellett az ágazati szervezetek is tiltakoznak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ,A kisvállalkozóknak más a küldetése, feladata, mint az alkalmazottaknak, az utóbbiak például jóval kisebb kockázatot vállalnakmagukra. Éppen ezért nem lehet egy kalap alá venni az egyéni vállalkozók és az alkalmazottak járulékterheit, mint az a pénzügyminiszter teszi” - érvelt tegnap Ivan Švejna, a Híd alelnöke. Bindics Zsolt, a párt gazdasági szakértője hozzátette: „Az egyéni vállalkozó ugyan kevesebb szociális biztosítást fizet be, viszont sokkal ritkábban is veszi igénybe a szociális juttatásokat, hiszen önfoglalkoztatóként például kétszer is meggondolja, hogy vegyen-e ki betegszabadságot vagy sem.” A Híd támogatja az adóreformot, a járulékrendszer egyszerűsítését, de ennek ne legyenek kárvallottjai, továbbá szeretnénk látni a reform második fázisáról szóló koncepciót - nyilatkozta Bugár Béla pártelnök. A munkáltatók, valamint a Szlovák Kisiparosok Szövetsége is ellenzi az egyéni vállalkozók, kisiparosok, önfoglalkoztatók, kisvállalkozók járulékterheinek emelését. A ldsiparo- sok szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem ez a réteg az, amelyik kifacsarja az állami költségvetést. „Mi nem kapunk támogatást az államtól, mint a politikai pártok, sem segélyt, mint azok, akik nem akarnak dolgozni” - mondta Stanislav Čižmárik. Akisiparosok, egyéni vállalkozók csak minimális mértékben terhelik az állami költségvetést, mert maguk tudnák munkát teremteni, figyelmeztet az elnök. Ivan Mikloš pénzügyminiszter, a vállalkozóijárulék- és adóterhek növelésének szorgalmazója szerint egy alkalmazott átlagban évi 5200 eurót fizet be az állami költségvetésbe adóként és járulékként, egy egyéni vállalkozó 1700 eurót, vagyis háromszor kevesebbet. Viola Kromerová, a szervezet munkatársa úgy véli, a kormánynak elemzést kellene készítenie, mennyivel kevesebb pénzt igényelnek az állami költségvetésből az egyéni vállalkozók, mint az alkalmazottak. A Szociális Biztosító adatai szerint 2010-ben az intézmény 272,2 millió eurót fizetett ki táppénzként az alkalmazotti státuszban lévőknek, 22,5 milliót pedig az egyéni vállalkozóknak - vagyis átszámítva egy alkalmazottra 276 eurót, egy egyéni vállalkozóra 90,3 eurót. ez utóbbi csoport tehát ugyan háromszor kevesebb összeget fizet társadalombiztosítási járulékként, viszont háromszor kevesebbet is kap. A Munkáltatók Szövetsége arra mutat rá, hogy a rendszerben nem lehet összehasonlítani az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók helyzetét. Ez utóbbiak ugyanis ott teremtenek értéket, ahol az állam csődöt mond: munkahelyeket hoznak létre. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet vezetője szerint ha a kormány igazságtalannak találja, hogy az alkalmazottak járulékterhei magasabbak, mint az egyéni vállalkozóké, akkor nem az a megoldás, hogy az egyéni vállalkozók járulékait megemelik, hanem az, hogy az alkalmazottakét csökkentik. Juraj Miškov gazdasági miniszter (SaS) - akinek pártbeli főnöke, Richard Sulik a járulékreform fő kezdeményezője, s az egyéni vállalkozók járulékemelésével egyetért - e héten azt mondta, hogy a kis- és középvállalkozók legkomolyabb problémája a magas adó- és járulékteher, (shz, sán) Támogatja a határon túli magyarok választójogát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Esterházy Jánosra emlékeztek Budapesten ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak a tegnapi KMKF-ülé- sen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állam- polgárság és a választójog összetartozik, mondta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. „Ebben konszenzus van, s ennél tovább most nem is akartak jutni” -jegyezte meg. Hozzátette, a KMKF tagjai közül bárki javaslatot tehet a készülő alkotmányhoz. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke lapunknak elmondta, pártja is támogatja a határon túli magyaroknak járó szavazati jogot. „Ha a határon túli szlovákok jelenleg választhatnak, nem értem, miért ne tehetnék ezt meg a szlovákiai magyarok is” - mondta Berényi. Elmondta, bízik benne, hogy amit a kormánykoalíció Szlovákiában megígért, azaz, hogy eltörlik az „értelmetlen ellentörvényt”, azt teljesíteni is fogják. A szlovák állampolgársági törvény módosításánál jelenleg előbbre való a kisebbségi nyelv- használati törvény elfogadtatása, jelentette ki ezzel kapcsolatban Bugár Béla. A Híd elnöke szerint minél hamarabb be kell vezetni a hivatali érintkezésben a 15%-os küszöböt, hogy a nép- számlálás után egyes településeken a 20% alá eső kisebbségi lakosság miatt ne kelljen például eltávolítani a helység határait jelző táblákról a kisebbségi elnevezést. A KMKF-fel kapcsolatban továbbá azt nyilatkozta, szerinte a kettős állampolgárság intézménye nem állítja meg az asszimilációt. Kövér László tájékoztatása szerint módosították a KMKF statútumát is, ennek legfontosabb része, hogy kiterjesztették az eddigi tagok körét az erdélyi Magyar Polgári Párttal, és megteremtették a helyét a felvidéki MKP-nak, valamint tiszteletbeli tagi státuszt hoztak létre. Az Országgyűlésben a KMFK ülése után megemlékezést tartottak Esterházy János (cseh)szlovákiai magyar politikus születésének 110. évfordulóján. A megemlékezésen mondott beszédében Kövér László rámutatott: Esterházy János rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye. „Várjuk a demokratikus szlovák jogállam megnyilvánulását, a jogi rehabilitációt eddig elutasító álláspont felülvizsgálatát” - fogalmazott, hozzátéve: a szlovák jogrend szerint Esterházy János ma is háborús bűnös. A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben - mondta beszédében Németh Zsolt külügyi államtitkár. Esterházy János felsorakozik a nemzet nagyjai közé - fogalmazott beszédében Berényi József. (MTI, vps) Pozsony és Nagyszombat megye kivételével minden megyében tartanak pótválasztásokat Huszonkét településen ma újra szavaznak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Huszonkét községben választanak ma polgármestert vagy önkormányzati képviselőket. Ezeken a településeken az esetek túlnyomó többségében a tavaly novemberi helyhatósági választásokon vagy döntetlen eredmény miatt nem sikerült polgármestert választani, vagy az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az eredményt. Hat községben már a választások előtt világos volt a „ráadás” szükségessége, mivel a jelentkezők alacsony száma miatt eleve nem tudták megtölteni a képviselő-testületet. A szepes- ségi Harakócon például senki nem akart polgármester lenni. A magyar falvak közül döntetlen eredmény született a Tornaija melletti Hubón, és a Szepsihez közeli Komarócon. A két befutó novemberben Komarócon százharmincegy, Hubón pedig harminckettő voksot kapott. Pozsony és Nagyszombat megye kivételével minden megyében tartanak pótválasztásokat, 15 helyen választanak polgármestert (Kisbobrócon, Izsépfalubán, Turócborkúton, Hermándon, Barackán, Alsóle- hotán, Kislibercsén, Dobróvár- alján, Hegedűsfalván, Kissze- benmajoron, Komarócon és Hubón), hét községben képviselőket (Gallyason, Rudnósza- badiban, Kovarcon, Elefánton, Laszkáron, Nagyrákón és Ipolyharasztiban), kettőben pedig is-is (Szálnokon és Hosszúvágáson). Az Alkotmánybíróságra a tavalyi ön- kormányzati választások után rekordmennyiségű, 139 panasz érkezett. Ebből öt esetben még nem döntöttek (például Lőcse és Szepsi ügyében). (SITA, vps)
