Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-12 / 59. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 12. Közélet 3 Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve" felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért Áprilisi alaptörvény nemzeti hitvallással 1919, 1949, 2011 Ez lesz a harmadik Áprilisban fogadják el az új alaptörvényt (TASR/AP-felvétel) Határon túli magyarokért viselt felelősség, Szent Korona, vármegyék, államadósság-plafon - ezt és még jó néhány változtatást hoz az új magyar alkotmány. Az előterjesztők által alaptörvénynek nevezett jogszabályt áprilisban fogadja el az Országgyűlés. MÓZES SZABOLCS Az új magyar alkotmány' négy részből áll majd. Az első fejezet címe várhatóan Nemzeti hitvallás lesz. Ezt követi az Alapvetés című rész, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával. A negyedik, Az állam címet viselő rész pedig az államszervezetről szól. Preambulum A részeket a Himnusz első sora, az „Isten, áldd meg a magyart“ vezeti be. A Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulum viszonylag hosszú, s várhatóan a leghevesebb vitákat fogja kiváltani a következő hetekben - pedig csupán deklaratív, nincs jogi relevanciája. A szöveg jobboldali, konzervatív eszmevilágú, számos ponton hivatkozik a magyar történelemre. A preambulum felsorolja, „a magyar nemzet tagjai” miben hisznek, mit ismernek el, mit vallanak, mit tartanak tiszteletben, s végül mit nem ismernek el. A preambulum megemlíti és elismeri a kereszténység szerepét a nemzet történelmében és életében, tiszteletben tartja a történeti alkotmányos vívmányokat és „a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. Kiemeli a nemzet és a család szerepét, s vallja, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait. Alapvetések A második rész elsőként az ország nevét rögzíti: az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország lesz hivatalosan is az állam neve. Az államforma ettől to'vábbra is köztársaság marad. A megyéket a tervezet szerint ezután ismét vármegyéknek fogják hívni. Az alapvetések között részletesen leírják a zászló, a címer megjelenítését, felsorolják az állami ünnepeket, rögzítik az ország himnuszát és fővárosát. A második fejezet egyik legvitatottabb pontja feltehetően a házasságot érintő cikkely lesz. Eszerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött élet- közösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. A tervezet szerint az állam támogatja a gyermek- vállalást. A harmadik rész az alapvető jogokkal foglalkozik. Többek között ez tartalmazza a magzati élet védelmét, amelyről korábban vita volt a Fidesz és a KDNP között. „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” - áll a tervezetben. Szakemberek szerint ez viszont nem egyenlő a szocializmus alatt életbe léptetett, viszonylag liberális magyarországi abortuszszabályozás felfüggesztésével vagy szűkítésével. A tervezetbe belekerült annak a lehetősége is, hogy az anyák gyermekük után további szavazatot kapjanak. Ez viszont csak egy lehetőség, melyet külön törvénynek kellene kimondania. Legutóbbi sajtóértesülések szerint a Fidesz-KDNP frakciójának többsége ezt a pontot kivenné a tervezetből. Eladósodásgátlás Az utolsó, legterjedelmesebb rész (a szöveg kétharmada) az állam működését - az Országgyűléstől a kormányon keresztül a rendvédelmi szervekig - szabályozza. Szakértők szerint a rész egyik legkritikusabb pontja az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek vissza nem állítása. Mint ismeretes, tavaly ősszel egy alkotmány- módosítással a kormánypártok elvették az AB azon jogát, hogy költségvetésről, adókról és illetékekről rendelkező jogszabályokat megvizsgálhasson és megsemmisíthessen. Ez - ha így marad - jobboldali alkotmány- jogászokszerint is komoly problémákat okozhat a jövőben. „Vicces dolog, de az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése akár azt is jelentheti, hogy bármelyik költségvetési törvény végére, mondjuk egy baloldali kormány, odatehet néhány paragrafust, hogy az azonos neműek is házasodhatnak, és ezt a mostani kifejezett tiltás ellenére sem lehet majd az AB elé vinni” - nyilatkozta az Origónak adott interjújában Jakab András elismert alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. Magyarán: a költségvetési és adótörvényekbe csempészve akármilyen, nyüvánvalóan alkotmányellenes rendelkezés is megtámadhatatlan lenne. A szakemberek ugyanakkor az említett fejezet - s egyben az egész alaptörvény - legjobb pontjának a közpénzekről szóló részeket tartják. Ezek szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, „amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését”. A büdzsével kapcsolatban a Költségvetési Tanácsnak vétójoga van. Határon túliak Az alaptörvény néhány pontjában velünk, határon túli magyarokkal is foglalkozik. Újdonság a tervezetben, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Később azt is egyértelművé teszi a tervezet, hogy „sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének a születéstől eltérő eseteit is meghatározhatja”. A preambulum ígéretet tesz arra, hogy „megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét”. Az alaptörvény nem tartalmazza a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát, viszont van benne egy utalás, mely szerint ezt sarkalatos törvény szabályozhatja. így erről feltehetően a következő hónapokban elfogadásra kerülő kétharmados választási törvény dönt majd. Magyarországnak 1919-ig nem volt írott alkotmánya, hanem más nyugat- és közép-európai államokhoz hasonlóan az úgynevezett történelmi (íratlan) alkotmány volt jogrendjének alapja. Történetileg az eiső alkotmányjellegű műnek az 1222-ben kiadott Aranybullát tartják (a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvénye), a következő fontos alkotmányszerű jogi kódex Werbőczy István 1514-ben kiadott Hármaskönyve volt. Sem a reformkorban, sem a dualizmus (1867-1918) éveiben nem született írott alkotmány, az akkori elit ezt nem is igényelte - büszke volt a nagy múltú „íratlan alkotmányra”, Magyarországot Angliával együtt (Magna Charta, 1215) a legrégebbi alkotmányos országnak tartotta. Paradox módon az eddigi két írott alkotmányt kommunista rendszerek adták. Az első (nagyon rövid és rövid életű) alaptörvényt 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt fogadták el. A következő írott alkotmányt 1949-ben sztálinista mintára hozták meg. 1989-ben a rendszerváltás alatt ezt módosították gyökeresen - a dátumozás viszont megmaradt, mert nem új alkotmányt fogadtak el, csupán novelizáltákarégit. Az 1989-ben módosított alaptörvény is számol azzal, hogy csak átmeneti jogszabály lesz, ám az elmúlt húsz évben nem volt meg a politikai akarat és/vagy a kellő kétharmados többség egy új alkotmány elfogadásához. A második Orbán- kormányig csak egyszer, 1994 és 1998 között volt kétharmados többsége az aktuális kormánykoalíciónak (MSZP- SZDSZ), ám a szocialisták és a liberálisok nem tudtak megegyezni egy mindkét fél számára elfogadható alkotmány szövegében. (MSz) Török Gábor elemző szerint a kormány „kísérletet sem tett arra, hogy új módon fogalmazza meg az intézmények egymáshoz való viszonyát’ Milyen az új magyar alkotmány, és miért van rá szükség? MÓZES SZABOLCS Míg a választási kampányban a Fidesz sem ígérte egyértelműen, hogy új alkotmányt ír - azt, hogy ez mit tartalmazna, végképp nem jelezte -, a választások után a kétharmados többséggel bíró kormánypárt egyre nyíltabban beszélt arról, új alaptörvényt készít. Igaz, az alkotmányozás nem előzmények nélküli: a választások előtt Orbán Viktor is többször jelezte, „a jelenlegi alkotmányban semmi tisztelni való sincs”. Tény ugyanakkor az is, hogy az 1989-ben szinte teljesen átírt alkotmány is azzal számolt, hogy csak átmeneti jogszabály lesz. Politikai elemzők egybehangzó véleménye alapján az ország rendbetételéhez nem is lenne szükség új alaptörvényre, a gazdasági és társadalmi válságot előidéző tényezők egyszerű törvényi és kormányzati úton is rendezhetőek. Nyomot hagyni Politológusok szerint az alkotmányozás egyértelmű célja a szimbolikus térben keresendő. A Fidesz az új alaptörvénnyel „nyomot szeretne” hagyni a közéletben és a történelemben. Török Gábor politikai elemző szerint a kormány „kísérletet sem tett arra, hogy új módon fogalmazza meg az intézmények egymáshoz való viszonyát”. „Tartalmi értelemben tehát a harmadik köztársaság megmarad, akkor is, ha közben a szimbólumok terén még maga az elnevezés is megkérdőjeleződik” - írta blogjában az ismert politológus. (Első köztársaságnak az 1918-19-es, másodiknak az 1946 és 1949 közötti Magyar Köztársaságot, harmadiknak az 1989-től fennállót nevezik.) Az elemző szerint ugyanakkor emellett a kormánytöbbség gondot fordít arra, hogy egy esetleges kormányváltás után is „betonbiztos és hosszú távon is birtokolható pozíciókkal rendelkezzen- a politikai rendszerben”. Konkrétan az Alkotmánybíróságban, az ügyészségben, a Nemzeti Bankban, az Állami Számvevő- széken és a vétójogot kapó Költségvetési T anácsban. Értékmegjelenítés A fent említett szimbolikus politizálás fő terepe az alkotmány preambuluma. Bal- és jobboldali jogi és politikai elemzők abban egyetértenek, hogy az új alaptörvény - nagyrészt a bevezető rész miatt - nem értéksemleges. Míg liberális szemléletű alkotmányjogászok szerint ez baj, addig a konzervatív szakemberek szerint nem. Utóbbiak úgy vélik, egy alkotmány eleve nem lehet értéksemleges, hiszen az alaptörvények épp arról szólnak, hogy értékeket jelenítenek meg, mint például a demokrácia vagy az emberi jogok. Az Indexnek nyilatkozó Szabó Máté Dániel liberális szemléletű jogász szerint a tervezet nem tekinthető „a plurális társadalmat állammá szervező, világnézetileg semleges alkotmánynak”. Szabó szerint a nemzeti és keresztény értékek említése miatt az alaptörvény értékválasztó. Egy, az internetes lapnak név nélkül nyilatkozó konzervatív szakember szerint viszont kicsit erőltetett az értéksemlegesség temetése. A preambulum a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről beszél: ez egyrészt történelmileg alátámasztható, ugyanakkor nehezen lehetne alkotmányos rendelkezéseket rá alapozva értelmezni. Liberális elemzők problémásnak tartják a magzati élet védelméről szóló részt is. Az Origónak nyilatkozó Jakab András alkotmányjogász szerint viszont „itt érdemi változás nincsen, azt, hogy a magzatot védeni kell, az Alkotmánybíróság is mondta.” Elfogadottság Politológusok szerint ugyanakkor ahhoz, hogy az új alaptörvény kevésbé megosztó és társadalmilag elfogadottabb legyen, mint a jelenlegi alkotmány, az kellene, hogy ne csak a kormányzó párt szavazza meg. A Fidesz az elmúlt hónapokban lázasan dolgozott azon, hogy legalább az LMP-t visszacsempéssze az alkotmányozási folyamatba - több gesztust is tett a kis ökopártnak. A nagyobb legitimitás másik lehetősége népszavazás kiírása lett volna, ezt viszont a kormánypártok elvetették . Elemzők szerint ha csak a Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazataival fogadják el a jogszabályt, később az fenyeget majd, hogy egyre többen egyfajta „pártalkotmánynak” fogják tekinteni. Ebben az esetben pedig az fog fenyegetni, hogy egy-két évtizeden belül ismét témává válik egy új, „nem fideszes” alkotmány elfogadása - mely nagyrészt ismét csak szimbolikus változtatásokat hozna. Szakértők szerint ezt az előterjesztők - ha már egy ellenzéki párt támogatását sem bírják - csak úgy védhetik ki, hogy a széles közvélemény által támogatható és jó minőségű alaptörvényt fogadnak el. Ebben az esetben nem a széles politikai konszenzus, hanem a minőség legitimálná és tenné tartóssá az új alkotmányt.
