Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-09 / 56. szám, szerda

6 Külföld UJSZÓ 2011. AAARCIUS 9. www.ujszo.com A líbiai diktátor állítólag hajlandó lenne elhagyni az országot, ha pénzt kap és büntetlenséget ígérnek neki Hagynák elmenekülni Kadhafit Bombatölcsér Rász-el-Vnúfban. Az egyik légicsapás lakott területet ért tegnap. (TASR/AP-felvétel) réstől Tripoli felé: Egy másik Neelie Kroes uniós biztos, a médiartörvény bírálója a karzatról figyelt Elfogadták a módosítási javaslatokat Belgrad és Pristina közvetlen tárgyalásai Kerülnék a politikát MTl-HÍR jesztenék. Egy diplomáciai for­rás szerint a tervezet sikere ko­rántsem biztos, mert megvétóz­hatják olyan állandó BT-tagok, mint Kína vagy Oroszország. A NATO hétfőn este folyama­tos repüléseket indított AWACS típusú felderítő gépekkel a líbiai helyzet megfigyelésére, miköz­ben a szövetség az észak-afrikai országban dúló erőszakcselek­mények elleni lépéseket tervez. Ezt Ivó Daalder, a NATO-hoz akkreditált amerikai nagykövet jelentette be, hozzátéve: minél részletesebb képet akarnak kapni arról, hogy valójában mi folyik a világnak ebben a szegle­tében. Ezért fokozzák az AWACS-gépek Líbiára irányuló felderítő képességét. A NATO- tagországok védelmi miniszte­rei holnap Brüsszelben dönte­nek a légi tilalmi övezet beveze­téséről. (MTI, TASR, ű) széléseken - amelyek az EU nyomása nélkül nem jöttek vol­na létre - az ún. technikai jellegű, a Koszovóban élők min­dennapjait érintő, a független­ség kikiáltása óta rendezetlen kérdésekről próbálnak megál­lapodni, pl. a vámszabályokról vagy a személyi okmányokról, s kerülni kívánják a politikát. mMMnswM Kamera elé áll a pápa Róma. A pápaság és a média történetében elő­ször lép fel televíziós mű­sorban az egyházfő. XVI. Benedek nagypénteken válaszol a hívők kérdései­re, pontosabban három kérdésre. A téma Jézus alakja lesz, amelyről a hé­tenjelenik meg a teológus pápa második könyve. A nézők kérdéseit a Rai tévé honlapjáravárják. (MTI) Václav Havel kórházban Prága. A légutak erős gyulladása miatt a prágai katonai kórházba szállítot­ták Václav Havel volt cseh államfőt. A 74 éves Havelt a belgyógyászati klinikán ke­zelik, részleteket egészségi állapotáról nem hoztak nyilvánosságra. Ivana Reichlová, az exelnök asszisztense elmondta, Ha- velnek rendkívül sűrű és igényes programja volt az utóbbi hetekben, ami meg­viselte egészségét. Havelnél már minden megbetegedés igen veszélyes, legutóbb 2009-ben volt hosszabb ide­ig kórházban, gégeműtéten esett át. (-kés) Elhalasztották Chirac perét Párizs. A büntetőbíró­ság tegnap közölte, Jacqu­es Chirac volt francia köz- társasági elnök perét elha­lasztotta, s a legközelebbi meghallgatások június 20-a körül várhatóak. Do­minique Pauthe bíró a vé­delem alkotmányossági aggályainak adott helyt, amelyeket az ügyvéd azért nyújtott be, mert a köz­pénzek Chirac által elkö­vetett elsikkasztása és a hivatali visszaélés bűntet­te óta túl hosszú idő telt el, vagyis azok elévültnek te­kinthetők. (MTI) Keményvonalas győzelem Teherán. Hasemi Raf- szandzsáni volt iráni el­nököt leváltották az egyik fontos állami vallási testü­let, a Szakértők Tanácsa éléről, miután a konzerva­tív erők felrótták neki, hogy túl közeli kapcsola­tokat ápol a reformista el­lenzékkel. Rafszandzsáni 1989-től 1997-ig volt ál­lamfő. Most elesett attól a lehetőségtől is, hogy bele­szóljon a jelenlegi legfőbb vallási és politikai vezető, az ultrakonzervatív Ali Hamenei ajatolláh utód­jának kiválasztásába. Raf­szandzsáni a keményvo­nalas Mahmúd Ahmadi- nezsád jelenlegi államfő esküdt ellensége. (MTI) Tripoli/Bengázi. Ha Kadhafi lemond és elhagyja az or­szágot, a felkelők nem in­dítanak ellene bírósági el­járást- közölte a lázadók vezérkara. Ennek előzmé­nye: az arab média szerint a líbiai vezető keresi a módját annak, miként ál­lapodhatna meg távozásá­ról a lázadókkal. ÖSSZEFOGLALÓ Az al-Dzsazíra hírtévé úgy tudja, Kadhafi javasolta a felke­lőknek a parlament ülésének összehívását, amelyen kidol­goznák, hogy miként mondana le a hatalomról. A csatorna sze­rűit a Bengáziban megalakult Líbiai Nemzeti Tanácsnak tette Kadhafi az ajánlatot, s a családja biztonságára vonatkozó garan­ciákat kért. A líbiai diktátor tá- vozásdi szándékáról írt a londo­ni kiadású as-Sark al-Avszat na­pilap és az emírségekbeli al-Ba- jan is. A Reuters brit hírügynök­ség a tanácshoz közelálló for­rásból úgy tudja, az egyik java­solt megoldás szerint Kadhafi átadná a hatalmat a parlament elnökének és „bizonyos garan­tált pénzösszeg” fejében el­hagyná az országot. Ezek után közölte a Líbiai NemzetiTanács vezetője, Musz- tafa Abdel-Dzsalíl volt igazság­ügy-miniszter: „Mi azt szeret­nénk, ha véget érne'a vérfürdő, de ehhez előbb (Kadhafinak) le kell mondania, s el kell hagynia az országot. Ha így tesz, nem in­dítunk ellene büntetőeljárást.” Azt nem részletezte, hogy ez a tripoli kormány ötlete volt-e. A hírek ellentmondóak, egy korábbi értesülés szerint bár Kadhafi ajánlatot tett a felke­li) SZÓ-HÍR Prága. Csehországnak ki kell tartani azon kivétel érvényessé­ge mellett, amelyet az uniós jo­gok általános chartája alól szer­zett a Lisszaboni Szerződés jó- váhagyásakor-jelentette ki Vác­lav Klaus elnök, miután találko­zott Ivó Josipovic horvát állam­MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Oba­ma amerikai elnök elrendelte, hogy tartsák továbbra is a gu- antánamói börtönökben azo­kat a foglyokat, akik ellen nem emeltek vádat, akiket nem ítél­tek el vagy akiket nem jelöltek ki arra, hogy más országokba szállítsák őket. A Fehér Ház szerint Obama hétfőn visszavonta azt a ren­delkezést is, amelynek értel­mében a Pentagon felfüggesz­tette a terrorista tevékenység­gel vádolt személyekkel szem­léknek, a Líbiai Nemzeti Tanács elutasította ezt, mert „Kadhafi méltóságteljes visszavonulásá­val érne fel”. Az AP amerikai hír- ügynökség is azt közölte, hogy a lázadók nem tárgyalnak a Kad­hafi rezsimmel. Közben a líbiai felkelőket teg­nap is újabb légitámadások ér­ték. Közlésük szerint a tenger­parton a frontvonal Tripolitól 550 kilométerre keletre húzó­dik. A hadsereg harckocsijai a minap visszafoglalt város, Ben- Dzsavád mellett várakoznak, ők pedig visszavonultak a 60 kilo­méterre keletre lévő Rász-el- Unúf városig a tengerparton. Hadállásaikat ebben a városban a hadsereg harci gépei kedden négyszer támadták. Az egyik lé­gicsapás egy lakóépületet ért. Kadhafi erőinek e támadá­sokkal az a céljuk, hogy elri­asszák a felkelőket az előretö­fővel. Ezt a kivételt az EU legkö­zelebbi kibővítésekor kellene ra­tifikálniuk a tagállamoknak. Klaus úgy látja, ez nem fogja bo­nyolítani Horvátország csatla­kozását az EU-hoz. Szerinte a cseh kivételre azért van szükség, mert máskülönben a kitelepített szudétanémetek visszakövetel­hetnék a II. világháború után beni további katonai bírósági eljárásokat a kubai területen található amerikai haditenge­részetibázison. Az intézkedések ellentmon­danak Barack Obama azon vá­lasztási ígéretének, amely sze­rint a guantánamói börtöntá­bort a lehető legrövidebb időn belül bezárják. Az elnök 2009-ben, nem sokkal hivatal­ba lépése után függesztette fel a katonai eljárásokat, bejelent­ve, hogy felülvizsgálja a guan­tánamói fogva tartás gyakorla­tát. A Fehér Ház szerint ez a re­vízió most befejeződött. fronton egy szemtanú szerint Kadhafi erői visszafoglalták a felkelőktől az-Závija városát, amely a legközelebb, 50 km-re van Tripolitól. A felkelők kezére került viszont Zenten városa, amely 120 küométerre van a fő­várostól. A líbiai vezető egyik fia, Sza- adi közölte, hogy apja még nem vetette be hadserege teljes erejét a lázadók ellen, mert az esetle­ges külföldi támadások vissza­verésére, a „kényes helyek” meg­védésére tartalékolja azt. Az Iszlám Konferencia Szer­vezetének (OIC) főtitkára is amellett van, hogy az ENSZ ren­deljen el légtérzárlatot az arab ország felett. Ekmeleddin Ihsa- noglu közölte, az OIC a BT-hez fordul az ügyben. De megismé­telte, hogy ellenzi nemzetközi erő közvetlen líbiai katonai be­Csehszlovákiában elkobzott va­gyonukat. Klaus 2009-ben en­nek a kivételnek az elfogadásá­tól tette függővé, hogy aláíija-e az EU új működési modelljét rögzítő Lisszaboni Szerződést. A cseh kormány nem osztotta az államfő véleményét, de a doku­mentum aláírását nem tudta ki­kényszeríteni. (-kés) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kormányjavas­latára hétfőn este módosította az Országgyűlés a médiatör­vényt és a médiaalkotmányt. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megálla­podott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bi­zottsággal. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP poli­tikusai, a Jobbik tartózkodott. A szavazást a karzatról figyelem­mel kísérte Neelie Kroes média­ügyekért felelős uniós biztos is. avatkozását. Felszólította a tri­poli vezetést, hogy azonnal te­gye lehetővé a humanitárius se­gélyek eljutását az ellenőrzése alatt álló területekre. A OIC dzsiddai ülésén részt vett Líbia képviselője is, aki hű maradt Moammer Kadhafihoz. A líbiai légtérzárlat elrendelése egyre nagyobb támogatottságot élvez a nemzetközi közösségben, ezen belül is az arab világban. Hétfőn a az Öböl menti Együttműködési Tanács (CCG), is a légtérzárlat mellett foglalt állást. William Hague brit külügy­miniszter megerősítette, hazája és Franciaország olyan BT-hatá- rozattervezeten dolgozik, amelynek alapján repüléstilalmi övezetet létesítenének Líbia fe­lett. Hozzátette, hogy ehhez az elképzeléshez szükség van helyi és regionális támogatásra is, és a tervezetet még a héten beter­Brüsszel. Közvetlen párbe­szédet kezdett tegnap az EU égi­sze alatt Szerbia és egykori tar­tománya, az országból három éve kiszakadt Koszovó. A kétna­posra tervezett első tárgyalást Robert Cooper brit diplomata je­lenlétében tartották. A megbe­A törvényt az alábbi - az EB ál­tal bírált - négy ponton módosí­tották: 1. A jogszabály a ki­egyensúlyozott tájékoztatás kö­vetelményét a tájékoztatási te­vékenységet végző lineáris mé­diaszolgáltatásokra, tehát kizá­rólag a televíziókra és a rádiókra korlátozza. 2. A lekérhető szol­gáltatások és sajtótermékek re­gisztrációjával kapcsolatos vál­toztatás lényege, hogy a szolgál­tatás megkezdésének nem lesz feltétele a nyilvántartásba vétel. 3. A külföldön letelepedett, Ma­gyarországra irányuló szolgálta­tást nyújtó médiaszolgáltatót csak akkor bírságolhatják, ha azért telepedett le más tagál­lamban, hogy megkerülje a ma­gyar szabályozást. 4. Hatályon kívül helyezték azt a rendelke­zést, amely tiltja személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ez utóbbi az egyik legjelen­tősebb tartalmi elmozdulás. Ha benne maradt volna, az jelen­tősen csorbította volna a véle­mények szabad kifejtéséhez fűződő jogot, mert lehetetlen­né tette volna bármilyen, sze­méllyel kapcsolatos kritika megjelentetését. (MTI, NOL) Az államfő mindenképpen érvényt szerezne a cseh kivételnek az EU-ban Klaus ismét elővette a szudétakérdést Guantanamo marad, a foglyok is maradnak Obama megszegte ígéretét

Next

/
Thumbnails
Contents