Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-09 / 56. szám, szerda
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 9. A magyar kisebbségnek láthatóan nincs még olyan alrétege sem, mely egyetértene Matovičékkal Matovič magyarjai Ha Igor Matovič kifejezetten a szlovákiai magyar sajtó figyelmére vágyna, boldog lehetne, hiszen az elmúlt hetek „akciói” után minden második politikai tartalmú cikk róla és csendes fegyverhordozóiról szól. RAVASZ ÁBEL Matovič azonban korántsem a magyarok kegyeire pályázik, hamarosan megalakuló pártjával vélhetően sokkal inkább a konzervatív nemzeti populizmus irányzatát igyekszik meghonosítani Szlovákiában. Az nem meglepő, hogy valaki egy efféle politikai projekt előrevi- teléhez nem sajnálja a „magyarkártya” kijátszását, az azonban új elem, hogy az Egyszerű Emberek ezt a kisebbségvédelem részeként, mintegy a magyarok a többség általi önkéntes érdekvédelmeként próbálják megjeleníteni. Ennek példája volt az Orbán Viktor látogatásához kapcsolódó akció, amikor a formáció tagjai a „Ne lopjá(k) el tőlünk a magyarjainkat!” feliratú transzparensekkel várták Pozsonyban a magyar miniszterelnököt. Ez a kommunikációs vonal tovább folytatódott a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita során is, melyben Matovičék még csak véletlenül sem az itteni magyarok kétes lojalitására hivatkoztak a koalíciós javaslat megtorpedózása kapcsán. Ez a kommunikációs stratégia még akkor is hamis téziseken nyugszik, ha a gondolat- menet kedvéért egy pillanatra hajlandók vagyunk elhinni őszinteségét. Igaz, hogy egy nemzeti kisebbség érdekeit nem csak az adott kisebbség tagjai képviselhetik. De a kisebbségek nem képviselhetők legitim módon az adott csoport tagjainak részvétele és támogatása nélkül. Márpedig a kettős állampolgársági törvénnyel kapcsolatos vita kifejezetten és explicit módon a magyar kisebbségről szól, e kisebbségnek pedig láthatóan nincs még olyan alrétege sem, mely egyetértene Matovičékkal. A szlovákiai magyar politikai tér 2009-es átalakulása óta az etnikai kérdések konfliktusos kezelésének elkerülhetetlenségét kommunikáló MKP és az etnikai kooperáció modelljét preferáló Híd jelentik az itteni magyarság két politikai pólusát. A felszínen mindkét párt jobboldalinak mondható, ez azonban nem írja le pontosan a valóságot: az MKP a jobb-konzervatí- vok egy része és „nemzeti érzelmű” szavazók mellett a szlovákiai magyar kisebbség speciális összetétele miatt felülreprezentált agrár-baloldal egy jelentős részét is maga mögött tudhatja, miközben a Híd a jobb-konzervatívok másik fele mellett a liberalizmus híveinek nagy részére is számíthat. Ezen a rendszeren kívül csak olyan periférikus csoportok maradnak, mint a (növekvő táború) radikális jobboldal vagy a kommunisták. Matovičék tervezete azonban nem hogy az MKP, de a Híd számára is elfogadhatatlan, nemcsak gyakorlati, hanem elvi megfontolásokból is. Az Egyszerű Emberek- a liberális demokráciában nem hitelesek a kisebbségi érdek képviselőiként anélkül, hogy azt legitimálná annak a csoportnak legalább egy látható kisebbsége. Enélkül ugyanis a „magyarjaink” kategória nemhogy szűk, de üres is, és ráadásul olyan hamis, mint Matovič és társainak nagybetűssé váló egyszerűsége.- A rossz anyagi helyzetünk miatt már csak azokat a betegeket vesszük fel, akik hajlandók gyógyítani, vagy ha kell, megmüteni magukat. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Iskolássokk VERES ISTVÁN Meglehetősen komikusak a mindenkori szlovák oktatásügyi miniszterek erőlködései, amelyek a hazai iskolarendszer színvonalának emelésére irányulnak. Frone, Mikolaj, Jurzyca - mindegyiknek megvolt, megvan a saját vesszőparipája, amelyben a megoldást látja. Az első az egyetemek tandíjkötelessé tételére tette fel mindenét, a második elindított egy reformot, amelyről úgy gondolta, tankönyvek nélkül magától lezajlik. Eugen Jurzyca kedvenc témája a tesztelés. Minden lehetséges tényezőt tesztelni akar, a főiskolák minőségétől kezdve a gyerekek erkölcséig. A nemzetközi szinten is mérvadó PISA-tesztek eredményeiből kiindulva szeretne változtatni az oktatás módszertanán. Hétfőn világraszóló kijelentés hagyta el a száját: az iskolaügy hatékonysága csak négy százalékban pénz kérdése, a többi kilencvenhat százalék a jó szervezésen múlik. Ez nagyon megnyugtató, fellélegezhetünk. Néhány utatsítás a minisztériumból, ezt mostantól így, ezt meg amúgy, és a diákok máris elkezdik szivattyúzni az információkat, megtanulnak gondolkodni. Iveta Radičová sokkolónak taríj a, hogy a szlovák diákok tudásszintje szövegértésből és a természettudományokból az OECD-országok átlaga alatt van. Ez rendben is van, mindenki azzal sokkolja magát, amivel akarja. Az már gyanúsabb lenne, ha azt mondaná, meglepték ezek az eredmények. Milyen alapon várják el a szlovák diákoktól, hogy remekeljenek a PISA- teszteken, amikor tanáraik havonta annyit keresnek, amennyit nyugaton egy tehetségesebb koldus is megkeres két hét alatt? A diákokat nem az iskolarendszer tanítja, hanem a tanárok, velük van közvetlen kapcsolatuk. A tehetséges tanár hatékonyan tanít, a tehetségtelen kevésbé. A hatékonyságot pedig motivációval lehet emelni, nemcsak az iskolákban, hanem minden munkahelyen. Nyugaton például úgy motiválják a tanárokat, hogy rendes fizetést adnak nekik. Erről is készíthetne már egy felmérést a minisztérium, alighanem tanulságosabb lenne, mint az összes többi. Nem kell nyakatekert reformokon agyalni, nem kell mindent letesztelni, sőt, akkor sem történne semmi, ha az oktatásügyi minisztérium egész legénysége négy évig csak Mauritiuson legyeztetné magát pálmaágakkal. Amíg nem jön egy kormány, amely hajlandó lesz invesztálni a tanári bérekbe, addig felesleges minden erőlködés. Addig nyugodtan sokkolhatjuk magunkat, vagy meglepődhetünk. Válassza ki-ki a neki megfelelőt. KOMMENTAR Barkácsmutatványok SZOMBATHY PÁL Beköszöntött a barkácsszezon a magyarországi politikában. Mindent javítani illik: szétszerelni, átpakolni, megváltoztatni. Új korszakhoz generálozás dukál. A megszorításokat, a társadalmi csoportok közötti jövedelemátcsoportosításokat tervnek nevezik - netán halkan reformnak. A Széli Kálmánról elnevezett terv egyelőre kívánsággyűjtemény, amely több, korábban ellenzékben lefektetett, kőbe karistolt fideszes tagadásra mond nemet. Mégsem ördögtől való néhány művelet, ha már nem a vörös ördög csinálja, hanem mi, ugyebár. A Ma- gyarország-ház új ezermestereket kapott. A ránk leselkedő legnagyobb veszély a felületesség. Persze a gyurcsányizmus rengeteg romot hagyott maga után, de Bajnaiék munkáját kifelé néha még az újak is dicsérgetik, ha óvatosan is. Ez nem rossz jel, mert egy országnak, egy nemzetnek kell folyamatosságot mutatnia. Viszont van itt megannyi rossz jel is: mekkmester- kedés lengi körül a matolcsyzmusnak nevezhető gazdasági valamit. A szegényebbekkel fizettetnek meg egy elhamarkodott adócsökkentést. Több száz milliárdot engedtek ki evvel, jellemzően a jobb módúaknái hagyva, most azt söprik be mindenkin, jellemzően a vékonyabb pénztárcájúakat sújtva. Az egykulcsos adó igazságtalan, barbár, félperifériás, gyarmati megoldás. Nem lehet egészséges társadalmat építeni, ha a leszakadók rétege nő. Nem lehet rendészeti, rendőrségi kérdéssé zülleszteni a szegénységet. (Rendben: cserében nem lehet lila, életidegen szegénységvédelmet művelni, rasszizmust kiáltva úton-útfélen mindenre.) Mindegyre a higgadtságot, a nyitottságot, az értelmet kellene hagsúlyozni. Nem lehet győztes Magyarország kisebbik fele súlyos hosszú távú következmények nélkül. Nem engedhetjük meg ennyi éltető energia elpazarlását ennyi keserves történelmi tapasztalattal. Róna Péter professzornak igaza van: értelmes terv kell, megalapozott nemzeti koncepció. Ez nem alapulhat máson, mint szakszerű, érzékeny, széles látókörű befektetésen az oktatásba és a kultúrába. És aligha találunk értelmesebb anyagias irányt éghajlat, hagyományok és a globális jövő alapján, mint a magyar mezőgazdaság felvirágoztatását. Agrárium, oktatás, kultúra. Nem szlogenekben, nem félművelt erőszakossággal. Ha ebből látnánk valamit, tán elkezdhetnénk hinni a magyar foci feltámadásában is. A jó sorrend fél győzelem. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ MAGYAR HÍRLAP Tizenhét éve fosztogatják a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményét; a kár az eddigi adatok szerint legalább 50 millió forint, a rendőrség már nyomoz az ügyben - írta tegnap a Magyar Hírlap. A lap szerint az intézményben tavaly végzett leltározás idején bukkantak az 1994 óta tartó fosztogatás nyomaira. A szakemberek ekkor vették észre, hogy a kiállított műtárgyak egy része nem egyezik a nyilvántartással, több tárgyat értéktelenebbre cseréltek ki, illetve, hogy a dokumentációt is meghamisították, például kartonokat írtak át. A nemrég újraválasztott Takács Imre főigazgató februárban tett feljelentését követően a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztálya nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. A rendőrség a nyomozás sikere érdekében az ügy részleteiről nem adott tájékoztatást, ahogy az intézmény vezetése sem. (MTI) NÉPSZABADSÁG A Nemzeti hitvallás lehet a címe az új magyar alkotmány bevezetőjének több lap értesülése szerint. A Népszabadság ezzel kapcsolatban emlékeztet Schmitt Pál köztársasági elnöknek arra a korábbi kérésére, hogy az új alaptörvény bevezetőjét ne preambulumnak nevezzék, mert az nem magyar kifejezés. Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja a lapnak arról beszélt, hogy az új alkotmány nem tartalmaz majd olyan szabályozást a magzati élettel kapcsolatosan, amely szükségessé tenné a hatályos magzatvédelmi törvény módosítását. Hozzátette azonban azt is, hogy helytelennek tartaná, ha a szöveg nem rögzítené azt az állami kötelezettséget, amely ma is fennáll a magzati élet védelmében. (MTI)