Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-09 / 56. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 9. www.ujszo.com Generali: növekedhet a hazai biztosítási piac Alulbiztosított ingatlanok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A szlovákiai biztosítási piacban még mindig van növekedési potenciál. Nálunk a bruttó hazai össztermékhez viszonyított befizetett biztosítási díjak jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől. A recesszió fokozatos lecsengésével párhuzamosan lassan magához tér az életbiztosítás piaca is” - mondta tegnap Vladimír Bezdék, a Generali Slovensko biztosító vezérigazgatója, aki egyben arra is figyelmeztetett, hogy a kötelező gépjármű-biztosítás piacán viszont a jelenlegi helyzet tartósan nem tartható fenn. Ez az ágazat a kiélezett verseny okozta nyomott tarifák miatt veszteséges, ezért a következő 2-3 évben emelkedhetnek' a tarifák. Másrészt az elmúlt év óriási árvizei nyomán sokan rádöbbentek arra, hogy ideje ingatlanbiztosítást kötni, esetleg bebiztosítani a háztartásokat is - ez utóbbi szegmensben a Generali 2010-ben 56%-os növekedést könyvelt el. Michaela Mišanková, a pénzintézet illetékese arra figyelmeztetett, hogy sokan alulbiztosítottak. Például ha egy 100 ezer eurót érő lakás megvételekor 50 ezer eurós banki kölcsönt vesznek fel, akkor a jelzálog megszerzése érdekében biztosítást is kötnek, de csupán a felvett összeg, azaz esetünkben 50 ezer euró erejéig. Az 50 százalékos biztosítás egyben azt is jelenti, ha kár éri az ingatlant, akkor a biztosító csupán a kárösszeg felét téríti meg. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Eddig kevesebb adó folyt be Pozsony. Az év első két hónapjában 1,24 milliárd eu- rónyi adóbevétel folyt be az államkasszába, ami 14,5%-kal, vagyis mintegy 211 millió euróval marad el a várttól - derül ki a pénzügyminisztérium által közzétett jelentésből. A legnagyobb csalódást a jövedelemadók okozták, amelyekből csaknem 42%-kal kevesebb, alig valamivel több, mint 187 millió euró folyt be. Az állam idén 8,72 milliárd eurós bevételekre számít, amelyeknek eddig a 14%-át sikerült behajtani. (TASR) Lelassult az ipar növekedése Pozsony. Az iparban mért decemberi 19,7%-os éves növekedés idén januárra 17,1%-ra lassult - derül ki a statisztikai hivatal tegnapi elemzéséből. A lassulás az energiaszolgáltatók számlájára írható, ebben az ágazatban januárban alig 3,4%-os növekedést mértek, miközben tavaly decemberben az éves bővülés még elérte a 24,4%-ot. Az év első hónapjában rendkívül jól teljesítettek az autógyártók, amelyek 51%-kal növelték a termelésüket az egy évvel korábbiakhoz képest, az elektronikai ágazat ugyanekkor azonban 0,8, az élelmiszeripar pedig 4,7%-kal esett vissza. Az elemzők szerint a rendkívül jónak mondható januári adatok az év többi hónapjában már nem ismétlődnek meg. „Februárban 14-15%-os lehetett a növekedés, az év egészére pedig 10% körüli bővülés várható” - állítja Mária Va- lachyová, a Szlovák Takarék- pénztár elemzője. (SITA) Már nem első a McDonald's Washington. Letaszította a gyorséttermek királyát a trónról a Subway: a társaság ugyanis több éttermet üzemeltet, mint a McDonald's. A január elsejei állás szerint világszerte 33 749 helyen fogyaszthatnak Subway-szend- vicset az emberek, ám mindössze 32 737 McDonald's étterem közül választhatnak, ha mégis inkább hamburgert ennének. A Subwaynél tíz évvel idősebb, 1955-ben alapított McDonlad's lényegében megalakulása óta uralta a gyorséttermek piacát. A tőzsdére is bevezetett cég értékét 80 milliárd dollárra becsülik. (FH) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8605 Lengyel zloty 3,9848 Cseh korona 24,233 Magyar forint 272,62 Horvát kuna 7,4049 Román lej 4,1895 Japán jen 114,64 Svájci frank 1,2949 Kanadai dollár 1,3539 USA-dollár 1,3898 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 24,95-23,49 283,73-259,29 OTP Bank 1,44-1,36 24,92-23,50 279,65-263,55 Postabank 1,45-1,35 25,13-23,43Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 24,84-23,47 283,85-259,40 Tatra banka 1,44-1,36 24,84-23,58 282,31-260,85 Dexia banka 1,44-1,37 24,86-23,60 278,72-264,60 Általános Hitelbank 1,44-1,36 24,89-23,51 284,01-259,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Aggasztóan alacsony mértékű szintre esett vissza a tej- és a tejtermékfogyasztás Szlovákiában Sokan sajnálják a pénzt a sajtra (SITA-felvétel) Pozsony. A szlovákiai tej- és tejtermék-fogyasztás a statisztikai hivatal kimutatásai szerint rendkívül aggasztó. Ugyan még nem ismertek a 2010-es véglegesített adatok, de az egy évvel korábbi számok is komoly fejtörést okoznak az egészséges táplálkozás híveinek körében. SUSLABÉLA „2009-ben éves átlagban egy-egy szlovákiai lakos 153,8 kilogrammnyi tejet fogyasztott, ami az előző évihez képest ugyan - tisztán tejben számítva - 0,8 kg-os növekedésnek felel meg, de igencsak elmarad az Európai Unió átlagos mutatóitól. Sajtból szintén többet fogyasztottunk, mint 2008-ban, de az emelkedés csak elenyésző, mindössze 0,6 kilónak felel meg” - sorolta az egyáltalán nem kecsegtető mutatókat lapunknak Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejszövetség főtitkára. Csehországban egy lakosra átszámítva éves' átlagban 250 kilogrammos a tejfogyasztás, tehát látható, hogy mekkora a különbség a két ország között. Ha Ok még fogyasztanak tejet csak a tejet vesszük figyelembe, ennek elfogyasztott mennyisége nálunk lakosonkéntí és éves átlagban véve 60 kilogramm, míg Hollandiában, Dániában, Svédországban, Ausztriában és Németországban is meghaladja a 100-100 kilogrammot. Az EU- n belül Finnország vezeti a mezőnyt, mégpedig 170 kilogrammos tejfogyasztással. Talán sokak nem kis meglepetésére Észtországnak jut az előkelő második hely, mégpedig éves 140 kg-nyi fogyasztással. A sajtfogyasztás esetében Franciaországé az európai elsőség, fejenkénti éves átlagban 24,6 kilogrammal. Az olaszok és a németek a 22 kg-os határon mozognak, s igaz ugyan, hogy csak apró lépésekkel, de lassan kezd felzárkózni Csehország a maga 16,3 kilogrammnyi sajtfogyasztásával. Szlovákia viszont nem nagyon töri magát ilyen szempontból sem, nálunk ugyanis mindössze 9,8 kilogrammnyi fogyasztás jut egy lakosra. Nouzovská Idemelte, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknak legalább akkora támogatásban kellene részesülniük, ami a termelés bemeneti tényezőit fedné. Persze, tisztában kell lenni azzal, hogy az árképzés piacilag meghatározott folyamat, és nem csupán a visegrádi négyek piacának függvénye, de a világpiacé is. Szlovákiában tavaly a korábbi esztendőhöz viszonyítva 6%-kal kevesebb nyers tehéntejet vásároltak fel az őstermelőktől, az azt megelőző évben pedig 10%-kal kevesebbet, mint 2008-ban. Mindez tehát azt jelenti, hogy két év alatt 16%-os mennyiségcsökkenésre került sor, s ez a tény csak fokozza a konkurenciaharcot az őstermelőkés a felvásárlók között. „Mivel piaci feltételek között gazdálkodunk, az üzletláncoknak egyszerűen nem lehet megszabni, hogy milyen mennyiségben hozzanak be tejet és tejtermékeket külföldről. Azt viszont szorgalmazni kellene, hogy a szlovákiai kereskedelem végre a hazai termékek árusítását jobban helyezze előtérbe az importtal szemben, ugyanis ez az egyedüli járható útja a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar stabilizálásának, majd az azt követő fellendítésének” - vélekedett a tejszövetség főtitkára. Jozef Holjenčík, az Árszabályozást Hivatal elnöke szerint a naperőművek miatt emelkedtek az árak Idén olcsóbbá tehetik az áramszolgáltatást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában még idén csökkenhet a villamos energia ára - ismerte el Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke, aki szerint ezt az árampiac további liberalizációja és a naperőművek építése iránti kisebb érdeklődés teszi lehetővé. „Ha elfogadják a harmadik liberalizációs csomagot, hivatalunknak az eddigieknél nagyobb beleszólása lesz a szállítási költségekkel kapcsolatos árképzésbe” - vallja Holjenčík. Ez utóbbiak ugyanakkor a fogyasztói ár nagyjából 32%-át teszik ki. A naperőművekkel kapcsolatban az Árszabályozási Hivatal elnöke elmondta: szeretnék még június végéig felmérni, hogy eddig hány erőmű csatlakozott a hálózathoz. Ennek fényében döntenék el, hogy mekkora összeget szánnak a megújuló energiaforrások támogatására. Ez utóbbit a fogyasztókkal a hálózati díjakon keresztül fizettetik meg, amelyek a teljes ár 10%-át teszik ki. Holjenčík szerint kedvező esetben akár már júliustól csökkenhetnének az árak, hogy pontosan mennyivel, azt azonban egyelőre ő sem képesfelmérni. Szlovákia korábban elkötelezte magát, hogy 2020-ig 14%-os szintre növeli a megújuló energiaforrások arányát a hazai áramtermelésen. Ennek keretén belül tavaly ugrásszerűen megnőtt a naperőművek száma. Ezek tulajdonosai ugyanis kihasználták, hogy az így előállított energiát rendkívül kedvező áron vették át tőlük. A költségek e téren így 509,64 százalékkal nőttek, ami miatt a hálózati díjak 134%-kal ugrottak meg. Holjenčík azonban visszautasította, hogy az áremelkedésekért a hivatal lenne a felelős. „Az Árszabályozási Hivatal nem ad ki engedélyeket naperőművek működtetésére, ez teljes egészében a gazdasági tárca hatáskörébe tartozik. Ha a minisztérium megadja a működésükhöz szükséges engedélyeket, az Árszabályozási Hivatal köteles beszámítani az így megemelt költségeket a hálózati díjakba” - nyilatkozta Holjenčík. (mi, SITA) A hordónkénti 120 dolláros olajár már valós fenyegetést jelenthet a világgazdasági növekedésre Legalább öt oka van a benzin drágulásának ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/London. Globalizálódó világunkban természetes, hogy valamennyi jelentős külföldi esemény valamilyen formában hozzánk is begyűrűzik. Az észak-afrikai események szintén hatással vannak a pénztárcánkra. Ez a legszembeötlőbben a benzinár emelkedésén látható. A napjainkban abszolút csúcsokat .döntő benzinár olyan jelenség, amelynek káros, inflációgyorsító következményeit lehetetlen elkerülni. Közvedenül és azonnal hat, ha gépkocsival járunk, áttételesen és középtávon, ha közösségi közlekedést használunk. Az arab országok forradalmi eseményeitől függetlenül az olajár hosszútávon felfelé ívelő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a nem teljesen megalapozott félelem a készletek csökkenésétől, illetve a fejlődő országok (főleg Kína és India) egyre gyorsabban bővülő keresletnövekedése. Ehhez a két okhoz időről időre járul valamilyen politikai tényező is. Mindezeknek köszönhetően a tőzsdeguruk általánosan elfogadott véleménye az, hogy a kőolaj jövedelmező befektetés. Az emelkedés negyedik okaként így hozzá lehet tenni, hogy ebben benne foglaltatnak a nyersanyagba irányuló befektetési célú pénzek is. Az olajár megugrása más jellegű, mint a szintén hasonló pályát bejáró aranyára. Ez utóbbi esetben a gazdasági problémák és a politikai konfliktusok az okozói a növekedésnek. Ha kissé nyugalmasabb időszakok jönnek, valószínű a visszaesés. Az olaj iránt viszont éppen a jó időszakban nő a kereslet, ami később is tovább hajtja felfelé az árakat. Többen figyelmeztetnek a magas olajárak gazdasági növekedést gáncsoló hatásaira. A Deutsche Bank és a Goldman Sachs elemzői egyaránt a 120 dolláros szintet tartják egyfajta határt jelentő pontnak (most 105 és 114 dollárt közötti az árszint), ami már valós fenyegetést jelenthet a világgazdaság növekedésére nézve. Az olajár emelkedése tehát egy ponton túl önmagát gáncsoló folyamattá válik. Az energiaköltségek növekedése negatívan hat a növekedésre, ami az olaj iránti kereslet, majd az olajár csökkenését okozhatja. A közeljövőben mindezek miatt nehéz elképzelni tartósan magas olajárat, bár a hirtelen felfutásnak, majd a szintén meredek korrekciónak a lehetősége jelen van a piacon. Ami viszont új elem, hogy a líbiai polgárháborús helyzet már napi 0,85-1 millió hordós kiesést jelent, azaz további kockázati elemként a kitermelés átmeneti visszaesésével is számolni kell. (horb, portf.) Benzinárak Szlovákia 1,419 euró Csehország 34-36 korona Magyarország 376 forint Mindhárom országban abszolút csúcson mozog az - üzemanyagár
