Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-04 / 28. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com A fiatalok körében sikk lett a Nemzetibejárni Alföldi Róbert marad GYŐRI ZSÓFIA Budapest. A Nemzeti Szín­ház tavaly 1,4 milliárd forint­ból gazdálkodott, ami 250 mil­lióval kevesebb, mint a- mennyivel az évad kezdetén számoltak. Ennek ellenére minden tervezett produkciót sikerült megvalósítaniuk - számolt be a sajtónak Alföldi Róbert igazgató, aki saját pozí­ciójáról is beszelt, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban őt ért támadások csak bulvár­szinten mozognak, őt semmi­lyen hivatal nem kereste meg az állítólagos menesztéssel kapcsolatban. A szerződése 2013-ig- érvényes, ezen pedig tudomása szerint senki nem akar változtatni. Hozzátette, hogy bár olyan vádak is érték a Nemzetit, hogy rétegszínházzá vált, ez a kijelentés teljesen alaptalan, hiszen a 120 ezres közönség egy harmada fiata­lokból, másik harmada pedig ötven feletti nyugdíjasokból áll. Nagy örömükre szolgál, hogy az ifjúság körében sikk a Nemzetibe járni, és a vártnál jóval több visszajáró nézőjük van. A jegyeladások és bérlet­eladások száma is megugrott az elmúlt évben, sőt több elő­adásuk bekerült az érettségi té­telek közé. 2011-ben két új Alföldi-ren­dezést láthat a közönség; G.B Shaw Szent Johannáját és Shakespeare Hamletját. Entei­let további 7 bemutatóra ké­szülnek. Színpadra kerül az Oz, a csodák csodája „felnőtt verziója”, amelyben Dorothy szerepét Udvaros Dorottya, a gonosz boszorkányét pedig Tö- rőcsik Mari játssza majd. Az előadás egy sokat megélt asszony párkeresését mutatja be. Egy „földalatti” előadásra is számíthat a közönség, John Os­borne: Ide nekem a hazafit című darabja a nagyszínpad alatt lesz majd látható. A Bánk bán sike­rén felbuzdulva egy újabb ma­gyar klasszikus is felbukkan: május 6-án mutatják be Ma­dách: Az ember tragédiáját. Emellett nemzetközi együtt­működésekre, zenei esemé­nyekre és kiállításokra is szá­míthat a közönség. Törökország öt városában koncertezett a RÉV (Képarchívum) A török tévé élőben közvetítette a koncertet A haza képviseletében V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Egyhetes török- országi koncertkörútról tért ha­za a napokban Lakatos Róbert és a RÉV zenekar, ahová a ma­gyarországi soros EU-s elnökség kapcsán kaptak meghívást. „Az egész úgy kezdődött, mint a mesében: Szabó István, Magyarország ankarai nagykö­vete egy kritikát olvasott a ze­nekar második, Brácsatánc című CD-jéről. Ennek hatására megvette a hanghordozót, és olyannyira megtetszett neki a muzsikánk, hogy a magyar EU- elnökség idejére tervezett programsorozat részeként, egyedüli zenekarként minket hívott meg erre az előadás-so­rozatra - árulta el Lakatos Ró­bert brácsaművész, a zenekar vezetője. - Természetesen óri­ási megtiszteltetésként ért bennünket a felkérés, aminek örömmel tettünk eleget. Öt koncertet adtunk öt különböző városban, köztük Ankarában és Isztambulban, a legkiválóbb hangversenytermekben. Egyik fellépésünket élő adásban köz­vetítette a török televízió.” A koncert záróakkordjaként egy Bartók Béla gyűjtéséből szár­mazó török népdalfeldolgozást adott elő a zenekar, amit min­denütt kitörő ovációval foga­dott a közönség. ,A mi zenei vi­lágunk kissé távol állt tőlük, de az abból áradó energia, erő mindenütt megfogta a hallga­tóságot. A táncbetétek pedig különösen felkeltették érdeklő­désüket” - mondta a kiváló ze­nész. A törökországi benyomások­ról szólva Lakatos Róbert meg­jegyezte: „Hagyományaikat ápoló, egészséges öntudattal bíró nép a török, ugyanakkor befogadóak is, vevők minden­re, ami gazdagítja kultúráju­kat. Amint pedig megtudták, hogy magyarok vagyunk, szé­lesre tárt karokkal köszöntöt­tek, szinte testvérként üdvözöl­tek. Bár nagyon fáradtan ér­tünk haza, hiszen minden nap több száz kilométert utaztunk egyik városból a másikba - megjegyzem, a 400 kilométert alig 1,5 óra alatt tette meg a vonat rengeteg pozitív él­ményben volt részünk. Külön köszönet Mátis Viktor kulturá­lis attasénak, aki egész héten kísérőnk volt.” Andrzej Wajda legfrissebb munkája, a Tatarak két évvel a Katyn után kerül most közönség elé Megmérgezett szerelem Pawel Szajda, az Amerikában született lengyel színész kapta a film főszerepét (Képarchívum) Tatarak, mondja a len­gyel. Kálmosgyökér. La­tinul: acorno calamus. Állóvizek partján, mo­csarakban, árkokban nő. Kard alakú, egy méter hosszúra megnövő leve­le, szára nem mérgező, de a termése igen. Gyö­kere egészséges. Többfé­le betegséget gyógyít. SZABÓ G. LÁSZLÓ Andrzej Wajda, a lengyel filmművészet elő klasszikusa Tatarak címmel forgatta leg­újabb opusát. Két évvel a szov­jetek által elkövetett kegyetlen katyni mészárlás történetének bemutatója után a nyolcvanhá­rom éves lengyel alkotó ismét egy megrázó filmmel állt a kö­zönség elé. Ahogy azt már Wajdától megszokhattuk: a személyesség ebből sem hiány­zik. Az életművéért Oscar-díjjal jutalmazott „vasember”, a mo­rális nyugtalanság mozijának egykori vezéralakja most az életet dicséri úgy, hogy közben meghajol a közönség előtt. Két novella szolgált alapul a filmhez. Jaroslaw Iwaszki- ewicz írásait már évtizedekkel ezelőtt is szívesen olvasta a rendező. Két korábbi filmje, a Nyírfaliget és A wilkói kis­asszonyok alapjául is Iwaszki- ewicz prózája szolgált. Most a Tatarak lett a forgatókönyv egyik szála. A másikat Márai Sándor Mágia című novellás- kötetéből vitte bele. Orvosról szóló elbeszélést keresett, és háziorvosának köszönhetően, aki szívpanaszait kezeli, talált rá Máraira. Ő hívta fel ugyan­is a figyelmét Márai és Iwasz- kiewicz stílusának hasonlósá­gára. Két halk, méltóságteljes ka­maratörténet olvad eggyé Wajda új filmjében. Már forgatott a stáb, amikor Krystyna Janda (két korábbi, legendás Wajda-film, a Már­ványember és a Vasember Ag- nieszkája) elvesztette férjét, je­les rendezője állandó operatő­rét, Edward Klosinskit. A film első tíz percében egy sivár, üres szobában ül az európai hírű színésznő, és arról mesél, ho­gyan búcsúzott el rákbeteg fér­jétől, élete nagy szerelmétől. Ezt a részét a filmnek maga az élet írta, Wajda pedig élt a le­hetőséggel, hogy beékelje a Ta­tarakba. Krystyna Jandával (aki Szabó István Mephistójá- ban is játszik) évtizedek óta szoros baráti és alkotói kapcso­latban van, így nem okozott számára gondot, hogy a gyá­szoló nő monológjára rábeszél­je őt. Miután a színésznő lezár­ja tragédiával végződő kapcso­latuk utolsó fejezetét, megjele­nik Wajda, és elmondja neki készülő filmjének ugyancsak felkavaró történetét. A valóság itt válik eggyé'a fikcióval. Film a filmben egy másik, immár barna parókás Krystyna Jandá­val, aki Iwaszkiewicz és Márai világát idézi meg a vásznon, egy kisvárosi orvos felesége­ként. Az üres szobából kilépve már egy másik nő (ugyancsak szomorú) életét éli, aki a hábo­rúban veszítette el mindkét fi­át. A sors azonban még mindig tartogat számára valamit. A pünkösdi ünnepek előtt szere­lemre lobban a nála jóval fiata­labb Bogusba, aki koránál fog­va tulajdonképpen a fia is le­hetne. Marta élete új értelmet kap. Legalábbis egy rövidke időre. Bogus és Marta titkos vi­szonya egy nagy lánggal égő, romantikus szerelem. Sem az érett nő, sem a huszonéves, megnyerő külsejű fiú nem ta­lálkozott még ilyen intenzitású érzéssel. Martát teljesen elva­rázsolja a fiú lénye, és meg is éli mindazt, ami fiatal korában el­kerülte. Aztán megint a sors veszi át az irányítást. Jön Bo­gus egy csomó „zöld karddal”, vagyis a mérgező kálmosgyö- kérrel. A kisvárosi asszonynak, akit ifjú hódolója állított talpra, újabb csapást kell elszenved­nie. Jan Englert alakítja Marta férjét, Pawel Szajda a nő sze­relmét. Ők hárman emelik ma­gasra a történetet, Wajda szép, nyugodt, visszafogott elmúlás­filmjét, amelyet előbb a Ber­linale díjazott, majd az Európai Filmakadémia is. Most a nézőkön a sor. Tatarak. Kálmosgyökér. Ezt is meg fogjuk jegyezni. Ugyan­úgy, mint évekkel ezelőtt John Greyson filmjét, a Próteuszt. Abban is egy kevésbé ismert, Dél-Afrikában honos növény, még pontosabb egy egzotikus virág, a cukorcserje tette felejt­hetetlenné két ember szenve­délyes, ugyanakkor tragikus szerelmét. Ondrej Trojan és Anna Geislerová sajtóvetítésen mutatta be a Személyi igazolvány című filmet Négy rebellis és a megrongált iratok mású volt annak idején -, hogy a tépett tizenötös oldal a rend­szerrel szembeni nemtetszést fejezi ki. A személyi igazolvány ilyenforma megjelölése, a rebel­lis vélemény ilyetén kifejezése aztán több bonyodalmat is okoz a fiúk életében - pl. egy kínos rendőrségi kihallgatást vagy el- tanácsolást a középiskolai fel­vételin. Ugyanakkor nemcsak róluk szól Ondrej Trojan tipiku­san cseh keserédes komédiája, hanem a négy fiú barátairól, szüleiről, testvéreiről, általuk az egész akkori társadalomról, amellyel kapcsolatba kerülték. Mint Ondrej Trojan a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón el­mondta, nemcsak azokat sze­retné megfogni ezzel a filmmel, akik megélték az ábrázolt kort. Mint kifejtette, úgy igyekezett filmmé formálni a négy fiú fel­nőtté érését, hogy az a mai fiata­lokat is megszólítsa, mi több, ne csak Csehországban és Szlová­kiában, hanem külföldön is nézhető, befogadható moziként tudjákvégignézni. (tébé) ELŐZETES Pozsony. Tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek Ondfej Trojan legújabb alkotását, a Személyi igazolvány című fil­met. A történet az 1974-es évvel indul, ekkor kilencedikes az a négy srác, akik az eseményeket mozgatják. Az ő és nemzedékük életperspektíváinak alakulásá­ba ad betekintést a film. Kezdve onnan, hogy átveszik a sze­mélyazonosító iratot, s a város fölötti dombokon, a rebellis if­jak találkahelyén megrongálják a tizenötödik oldalát, mivel úgy hallották - szerintük köztudo­Ondrej Trojan rendező és a film női főszereplője, Anna Geislerová (Peter Prochózka felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents