Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-04 / 28. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 4. Külföld 9 Bár bocsánatot kért az új miniszterelnök a kormányellenes tüntetők elleni erőszakért, a gyanút nem tudta eloszlatni Csatatérré vált Kairó belvárosa Öt halott, több mint nyolcszáz sérült a kormánypártiak támadá­sainak tegnap délutáni mérlege (TASR/AP-felvétel) Kairó. Öt embernek kellett meghalnia és több száznak megsérülnie, amíg a had­seregvégre szétválasztot­ta a kormánypárti és a kormányellenes tüntető­ket. Az áldozatok az elnök lemondását követelők kö­zül kerültek ki, a Tahrír té­ren vesztették életüket, szemtanúk szerint a térhez közel eső Október 6. hídról lőtték le őket. ÖSSZEFOGLALÓ Igaz, a viszonylagos nyuga­lom sem tartott sokáig, tegnap délután - a kormányellenes tün­tetések 10. napján - Mubarak elnök hívei áttörték a katonai kordont, s a két tábor kövekkel dobálta egymást, később azon­ban a hadsereg harckocsijai visszavonulásra késztették a kormánypártiakat. A csata hely­színe ezután egy szomszédos kis utcába helyeződött át, ahol a kormány hívei benzinespalac­kokat kezdtek hajigálni, és lövé­sek is hallatszottak. A délutáni hírek szerint ismét többen meg­sérültek. Akormánybujtogatott A tegnapra virradó éjszaka a Tahrír téren a két tábor közötti harc jegyében telt el, jobbára kö­vekkel és botokkal támadtak, több ízben hajítottak a felek egymás felé benzines palacko­kat is sőt: még túszokat is ejtet­tek. Ahmed Farid egészségügyi miniszter közölte: a tegnap haj­nali erőszakos cselekmények­ben öten meghaltak, több tucat­Kairó. Mubarak elnök tá­mogatói a médiára zúdították haragjukat: megvertek vagy megfenyegettek számos kül­földi újságírót Kairó belvárosá­ban szerdán és a tegnapra vir­radó éjszaka folyamán. A ripor­terek, fotósok és operatőrök egyöntetűen arról számoltak be, hogy Mubarak hívei rend­kívül ellenségesen viselkednek velük szemben. Több újságírót katonák mentettek ki a Tahrir térről. Támadás érte vagy fel­tartóztatták munkájában töb­bek között az AFP francia hír­London. Londoni stratégiai elemzők szerint a műszaki ne­hézségek miatt még legalább két évbe - de nagy valószínűséggel még hosszabb időbe - telik, mire Irán képes lehet egyetlen nukle­áris robbanótöltet előállítására. Ráadásul egy töltet nem jelent hiteles elrettentést, és a megfele­lő hatótávolságú célba juttató nyian megsebesültek. Az illetők többsége eldobott kőtől, vas­rúddal vagy bottal mért ütések­től sérült meg, illetve veszítette életét. Hajnalban lövöldözés is volt a téren. Eddig összesen 836 embert szállítottak kórházba, akik közül 86-an még mindig nem térhettek haza - tájékozta­tott a miniszter. Nehezen ellenőrizhető hí­resztelések kaptak lábra a heves összecsapások magyarázata­ként. Ezek a külföldi összeeskü­véstől a gengszterek utcai meg­jelenéséig terjednek. Az al- Maszri al-Jóm független lap sze­rint azok a lovasok, akik a Tahrír téren végigrobogtak előző nap, és hosszú botjaikkal ütötték-ver­ték az útjukba kerülőket, bűnözők voltak, akiket az ural­kodó Nemzeti Demokrata Párt képviselői bíztak meg. A kairói kabinet tagadta, hogy szerepe lenne Mubarak támogatóinak mozgósításában a tiltakozók el­len. Egyes elemzők már kész tényként beszélnek arról, hogy a hatóságok koordinálhatták a kormányellenes tüntetők elleni erőszakot. Magdi Rádi szóvivő közölte, kivizsgálják, kik állnak a Tahrír téren történtek mögött. Ahmed Safík kormányfő bocsá­natot kért a békés tüntetőktől az őket ért támadásokért. Tárgyalnak, de kivel? Omar Szüléimén alelnök pár­beszédet kezdett a politikai pár­tokkal és a nemzeti erőkkel - kö­zölte a közszolgálati televízió, nem pontosítva, kik a tárgyaló- partnerek. Mérvadó nemigen lehet az utóbbiak között, hiszen az iszlamista Muzulmán Testvé­riség és Mohamed el-Baradei ügynökség, a BBC brit közszol­gálati televízió, az al-Dzsazíra és az al-Arabíja arab hírteleví­ziók, a CNN és az ABC News amerikai hírtelevíziók, a Le So- ir belga napilap, a kanadai köz- szolgálati televízió, az Afton- bladet svéd lap, a TV2 dán tele­vízió, a France 2 és a France 24 francia televíziók, a török FoX TV, a Zvezda orosz televízió munkatársait, valamint három izraeli újságírót. Veszélybe ke­rült és alig tudott elmenekülni az egyik legismertebb amerikai újságírónő, Christiane Aman- pour is, aki a Tahrír téren for­gatott az ABC stábjával. A len­eszköz is még évekre van a had­rendbe állítástól. Az IISS - a világ egyik legna­gyobb katonai-biztonságpoliti­kai kutatóműhelye - tegnap ki­adott elemzése szerint sok becs­lés került már nyilvánosságra arról, hogy Iránnak mikor lehet atomfegyvere, ám ezek zöme nem tesz különbséget a puszta hasadóanyag előállításához, il­letve az ennek felhasználásával tegnap is az államfő lemondásá­hoz kötötte a párbeszédet. A te­levízió Safík kormányfőt is idéz­te, aki azt állította, Tahrír téri tüntetők részt vesznek a párbe­szédben. A kormányellenes erők tájékoztatása szerint azonban csupán hat kis ellenzéki párt képviselőiről van szó. gyei köztévé három munkatár­sát tegnap előállította az egyip­tomi rendőrség. A Katerimini görög újság tudósítója kórház­ba került, de élete nincs ve­szélyben. A Bizottság az Újság­írók Védelméért New York i székhelyű szervezet azzal vá­dolta az egyiptomi kormányt, ő uszította a tudósítókra a töme­get, mert így akarja megakadá­lyozni, hogy a világ független forrásokból tájékozódjon a za­vargásokról. A Riporterek Ha­tárok Nélkül nemzetközi újság­író szervezet azt állította, hogy civü ruhás rendőrök is voltak a támadók között. (MTI, ú) készülő fegyver összeállításá­hoz szükséges időtávok között. Ha Teherán a natanzi, jelenleg működőképesnek tűnő” négy­ezer centrifuga mindegyikét fegyvergyártási céllal üzemelte­ti, és ezek képesek maximális teljesítményük fenntartására, akkor valamivel több mint egy év és hét hónap szükséges egyet­len atomtöltethez elegendő ha­sadóanyagelőállításához. Jogos izraeli aggodalom Izrael jogosan tart attól, hogy az esetleges új kor­mányban hangadó lesz a leg­nagyobb szervezett ellenzéki erő, az iszlamista Muzulmán Testvériség. Egyik vezetője, Rasad al-Bajúmí amellett, MTl-HÍR Szanaa. Több mint húszezren vonultak ajemeni főváros utcái­ra tegnap, a harag napján. A tün­tetők kormányváltást követel­tek, nem tartva elegendőnek Ali Abdalláh Száleh elnök előző na­pi ajánlatát. Az elnök támogatói ellentüntetést tartottak. Egy sor politikai engedményt Moszkva. A moszkvai Domo- gyedovo reptéren elkövetett ön­gyilkos merénylet ügyében több gyanúsítottat őrizetbe vettek, és vannak feltételezések arról is, hogy kik szervezték a 36 ember és a merénylő életét kioltó akci­ót. Ezt jelentette tegnap Dmitrij Medvegyev elnöknek Alek- szandr Bortnyikov, a titkosszol­gálat (FSZB) igazgatója. Med­vegyev viszont bírálta a tisztség- viselőket, amiért olyan nyilat­kozatokat tettek, hogy a me­rényletet felderítették. „Megen­gedhetetlen, hogy bárki egy ilyen súlyos ügy felderítéséről hogy ismét elutasította a tár­gyalást a kormányzattal, kö­zölte: szervezete eltörölné az 1979-es egyiptomi-izraeli bé­keszerződést. Mint ismeretes, Egyiptom volt az első arab ál­lam, amely elismerte Izraelt, s e különbéke megkötése miatt ölték meg 1981-ben Anvar Szadat elnököt, Mubarak elődjét. Azonnali változást! Összhangban Barack Oba­ma amerikai elnök bejelenté­sével tegnap öt európai or­szág - Franciaország, Német­ország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország - vezetője közös közlemény­ben hangsúlyozta, hogy a po­litikai átmenetnek azonnal meg kell kezdődnie Egyip­tomban. Hasonlóan nyilatko­zott Catherine Asdhton, az EU külügyminisztere is. Szuleimán alelnök tegnap este megígérte: megbüntetik az erőszak kirobbantóit, és szabadon engedik azokat a fia­tal kormányellenes tüntetőket, akik nem vettek részt az erő­szakcselekményekben. Beje­lentette, Hoszni Mubarak el­nök fia nem fog indulni a kö­vetkező elnökválasztáson, megnyugtatva azokat, akik at­tól tartottak, hogy az államfő a családon belül át akarja örökí­teni a diktatórikus hatalmat. A kairóri reptéren tegnap is kaotikus volt a helyzet, tucat­nyinál több ország menekíti ki különgépeken Egyiptomból tu­ristáit, ott dolgozó állampolgá­rait. Szerencsére az internet és a mobiltelefon-hálózatok már helyreálltak. (MTI, -nák) ajánlott fel az államfő, akinek országa az USA fontos szövetsé­gese az al-Kaida elleni harcban. A jemeni stabilitáshiány súlyos politikai és biztonsági kockáza­tokat jelenthet az Öböl államai számára. A Saba állami hírügy­nökség szerint Barack Obama amerikai elnök telefonon be­szélt Szálehhel, megdicsérte és támogatásáról biztosította őt. nyilatkozzon, amikor még nem zárult le a nyomozás, nem ké- . szült el, és nem került a bíróság­hoz a vádirat, nincs ítélet, és így jogerőre sem emelkedhetett” - mondta az államfő. Hozzátette: amit jelentettek neki, az pusztán annyi, hogy van előrelépés a nyomozásban, s ez üdvözlendő. Bortnyikov szerint a merénylő­nek közvetlenül segítséget nyúj­tó személyek neve ismert, őket körözik. A merénylő szervezeté­ben nagy mennyiségű kábító­szert és pszichotrop szert talál­tak. A nyomozás már arról is adatokkal rendelkezik, hogy a terrorista családtagjainak is ré­szük volt a merényletben. ■om Olajár: 103 dollár fölött London. Újabb rekor­dot döntött tegnap a kő­olaj ára, mert erősödik a félelem, hogy az egyipto­mi zavargások átteijed- hetnek más közel-keleti és észak-afrikai országokra, amelyek a világ olajterme­lésének nagyjából harma­dát adják. Délután 16 óra körül az északi-tengeri Brent kőolajfajta ára hor­dónként 103,37 dollárra emelkedett, ami 2008 szeptember óta a legma­gasabb. Piaci elemzők szerint a 100 dollár feletti ár már igen negatív hatás­sal járhat a világgazdaság­ra, a keresletre nézve. Egyelőre még mindenki Egyiptomra figyel, de szemmel kell tartani Je­ment, mert ott is lehetnek problémák. (MTI) Kritikus honatyák Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap állás- foglalásban biztosította szolidaritásáról a tunéziai tüntetőket, akik elérték, hogy „a tunéziai nép visszanyerte szabadságát, és véget vetett a Ben Ali elnök által 1987 óta fenn­tartott rezsimnek”. A ha­tározat azért is érdekes, mert ennek kapcsán a képviselők élesen bírálták az unió óvatoskodó, hatá­rozatlan külpolitikáját. Szorgalmazták a szom­szédságpolitika, valamint a demokrácia és az emberi jogok támogatását célzó, eddig követett politika fe­lülvizsgálatát. Olyan me­chanizmus bevezetését javasolták, amely „lehető­vé teszi a harmadik orszá­gokkal kötött megállapo­dásokban szereplő emberi jogi záradék érvénye­sítését”. (MTI) Éhségsztrájk Kubában Havanna. Éhségsztráj­kot kezdett két kubai poli­tikai fogoly, hogy így kény­szerítse ki szabadlábra he­lyezését. Diosdado Gonzá- lez és Pedro Argüelles na­pok óta csak vizet iszik. A két fogoly tagja a 2003 ta­vaszán elítélt 75 fős ellen­zéki csoportnak, s a kubai kormány és a katolikus egyház tavalyi megállapo­dásának keretében tavaly novemberig szabadon kel­lett volna engedni őket. A havannai vezetés azt vál­lalta, hogy 52 másként gondolkodót szabadlábra helyez, de cserébe át kell települniük Spanyolor­szágba. Ezt a feltételt 11-en elutasították, köztük Gon- zález és Argüelles, így ők börtönben _ maradtak. A többi elítélt elutazott Spa­nyolországba. (MTI) Nemzetközi újságíró szervezetek az egyiptomi kormányt vádolják Támadások a sajtó munkatársai ellen ÖSSZEFOGLALÓ Az ÜSS szakértői szerint egyelőre nem kell megkongatni a vészharangot Irán két évre van az atomfegyvertől MTl-HÍR Recseg-ropog a jemeni diktatúra is Fura Obama-dicséret Medvegyev elégedetlen a nyomozással Kábszeres volt a merénylő MTl-HÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents