Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-19 / 41. szám, szombat

24 Szalon ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com FOLYOIRAT-AJANLO Jelenkor, 2011. február SZOLLATH DAVID Líra Térey János, Lackfi János, Polgár Anikó, Turczilstván, Bal- lagi Zsigmondversei. Széppróza Alice Munro novellája (Fa) Mesterházi Mónika fordításá­ban. Kováts Judit regényrész­lete (Eltagadva, elhallgatva), Dreff János Töredékei az írói javadalmazás mibenlétéről, Berka Attila novellája, A cso­daizé. A Nihil és vidéke II. Párbeszéd Karinthy Frigyes száz éve megjelent verséről. Beck András Szakítópróba című tanulmányának második részét Kappanyos András, Kál­mán C. György, Fekete Richárd, Deczki Sarolta, Berecz Ágnes hozzászólásai követik. Beszélgetés N. Tóth Anikó beszélgetése Polgár Anikó költészetről, műfordításról, tanításról. Sz. Koncz István beszélgetése Mess Bélával, pécsi anatómia­professzorral. Képzőművészet Bencsik István szobrász- művész megjegyzései életmű­kiállításához. Fekete Vali Gellér B. István Növekvő városáról és Hajdú István monográfiájáról. Bírálat Szilágyi Zsófia Tompa And­rea első regényéről, A hóhér házáról, Németh Gábor a Kez­dő írók kézikönyvéről (szer­kesztette: John Steele), Kap­panyos András a Hűlt helyről, Seamus Heaney válogatott verseiről, Kóbor Márta a Nyelvi álarcok. Tizenhármán a fordí­tásról című interjúkötetről (szerkesztette: Jeney Éva és Józan Ildikó). Állásfoglalás El a kezekkel a magyar filozó­fusoktól! Magyar könyvki­adók és folyóiratok közös til­takozása. Hagyományos, hivatalos és kortárs Szobor/honfoglalás - Új köztéri emlékművek KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ A SZNM - A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma feltér­képezte az L989 után készült magyar vonatkozású köztéri emlékműveket, emléktáblákat és emlékhelyeket Szlovákia tel­jes területén. A kiállítás a mú­zeum dokumentációs tevé­kenységének eredménye, mely egyben felhívja a figyelmet a köztéri emlékműszobrászat re­neszánszára Szlovákia magya­rok lakta vidékein. Szlovákia multietnikus ál­lam, területén több nemzet tör­ténelemszemlélete és művé-' szeti kánonja érvényesül, a leg­látványosabb ilyen szempont­ból a szlovák és magyar térkije­lölés, ill. térfoglalás. A magyar emlékművek a művészeti plura­litás jegyeit mutatják, az első csoportba a csehszlovákiai köz­téri művészeti hagyomány kö­vetői, a másodikba az aktuális magyarországi hivatalos szob­rászat alkotói sorolhatók, míg a harmadik csoportot az emlék­műszobrászat kortárs művé­szeti nyelvét keresők alkotják. A kiállítás öt képzőművész következetes programjára fó­kuszál: Bartusz György, Nagy János, Lipcsey György, Mag Gyula és Csillag András. A szob­rászok megvalósult, illetve emlékműterv szintjén maradt modelljei mellett fényképek so­ra mutatja be a közterek legje­lentősebb magyar vonatkozású alkotásait. A szobrok születésé^ ről és leleplezéséről szóló archív felvételek a Szlovák Televízió magyar műsorainak külső mun­katársaitól és a Duna TV szlová­kiai tudósítóitól származnak. Helyszín: SZNM - SZMKM, Pozsony, Žižkova 18. (Brämer- kúria, I. emelet). Időpont: 2011. február 23. - április 25. Megnyitó: 2011. február 23-án, 17 órakor. Kurátor: Hushegyi Gábor. A kiállítás vizuális ter­ve: Szabó Réka. Műszaki kivi­telezés: Papp Sándor. (ú) FOLYOIRAT-AJANLO ■ KÖNYVESPOLC Irodalmi Szemle, 2011. február KENÉZ BORBÁLA A világháborús emlékjelek etnológiai értelmezése Líra KoncsolLászló, CselényiLász­ló és Szöllősi László versei. Oszthatatlanná köveseden táj címen költői összeállítás Pol­gár Anikó fordította kortárs lí­rikusok darabjaiból: Jorgosz Markópulosz, Eva Mišíková és Jounilnkala versei. Széppróza Duba Gyula Esik a hó 2. című, valamint Szalay Zoltán L. második élete című novellá­ja; részlet Vörös István regé­nyéből (Jóslástan alapfokon - Szerdahelyi Tímea). Gál Sán­dor (Feljegyzések elmenőben II.) és Varga Imre (Reggelnap- ló) naplója. Szomszédság Kiss Gy. Csaba (Kik voltak azok a magyarónok?Az asszimi­láció szlovák regények tükré­ben) és Alábán Ferenc (A hun­garológia irányai. Eredmények és értelmezések) tanulmányá. Arc Esszé és montázs: a nyolc­vanéves Szeberényi Zoltánt köszönti Tőzsér Árpád (Rezeda Kázmérról, Goriot apóról és a fo­tel-létről). A hatvanöt éves Ko­vács Magdát köszönti Vathy Zsuzsa {A Csodagombóc és a Fe­kete szél írójának). Alabán Fe­renc hatvanéves - az iroda­lomtudósról szól Németh Zol­tán tanulmánya (A szlovákiai magyar irodalomtudomány ön­reprezentációs lehetőségei). Kulcsár Ferenc esszéje Lászlóffy Aladárról: „hogy kitudódjék a világ”. Szemle Az író élete és műve címmel Kovács Győző ismerteti Márkus Béla monográfiáját (Dobos László). BárcziZsófia recenzió­ja (A nyelv hanyatlástörténete) Adan Kovacsics esszékötetéről (Guerra y lenguaje). Száz Pál színikritikája (A kígyó, avagy a pokol bennünk) a varsói Teatr Wielki és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház közös elő­adásáról. Csehy Zoltán zenekri­tikája (Fény és arany) Eric Whitacre legújabb CD-jéről (Light and Gold). Szászi Zoltán jegyzete a lapot illusztráló Gyenes Gábor művészetéről (A dolgok elválasztásáról). Holmi Irodalmi és kulturális hírek. Címlap és képanyag Gyenes Gábor Szerkesztőségi órák: ked­den, 9-től 15-ig. L. Juhász Ilona Neveitek e márványla­pon... A háború jelei Somolja, Fórum Kisebb­ségkutató Intézet, 2010 A több mint négyszáz oldalas nagymonográfia a mai Szlová­kia magyarlakta tájainak a két vi­lágháborúhoz kötődő emlékje­lei néprajzi szempontú feldol­gozását nyújtja: a ma is megta­lálható vagy egykor létezett olyan emlékhelyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve kö­tődnek az első és második világ­háborúhoz, s abból a célból állít­tattak, hogy a két világégés so­rán életüket vesztett személyek emlékét - az elesett katonák és polgári áldozatokét egyaránt - megőrizzék. A háború jelei ka­tegóriába értendőek a különféle emlékművek, emléktáblák, to­vábbá a szakrális kisemlékek kö- žé sorolható emlékjelek (keresz­tek, feszületek, szentek szobrai, haranglábak, harangok, kápol­nák stb.), kopjafák-emlékoszlo- pok, illetve a háború áldozatai­nak sírjelei. E sokrétű emlékcso­port bemutatására a szerző egy­részt saját terepkutatásai, más­részt a korabeli helyi, regionális és országos sajtó áttanulmányo­zása során nyert adatokra tá­maszkodva vállalkozott. A gaz­dag dokumentumgyűjtemény a téma iránt érdeklődő laikus és szakmabeli olvasó érdeklődésé­re is számottarthat. A háborús emlékjelek párat­lanul gazdag tárháza számos irányú olvasatot kínál, ugyan­akkor e jelek összetettsége ön­magában is alkalmas a szlováki­ai magyarok történelmi, szakrá­lis és kulturális önreprezentáció­jának szemléltetésére. Például a kisgyarmati háborús emlékmű egy olyan obeliszk, melynek te­tején turulmadár, alatta pedig egy feszület található. A korábbi emlékjelek ideológiai átértel­mezése és újrahasznosítása is roppant érdekes és tanulságos példákkal szolgál, nemkülön­ben az olyan kuriózus esetek, mint a Jézus Krisztust dicsőítő kereszt, melyet a guszonai ha­tárban 1948-ban a kommunista párt állított... Rengeteg mai és korabeli fényképpel, újságcikkel, a hábo­rúsjelek szövegeivel (az emlék­helyeken található feliratokkal, avató-, évfordulós és emlékbe­szédekkel stb.). SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents