Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-18 / 40. szám, péntek
10 Hasznos tanács - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Az alkalmazottak számára pozitív, az alkalmi munkavállalók és egyéni vállalkozók viszont rosszul járnak Reform: szuperbruttó bér, járulékcsökkentés A járulékreform az egyéni vállalkozók és az alkalmi munkavállalók számára kisebb nettó bevételt jelentene. (Képarchívum) A múlt héten tárgyalt először konkrét formában a Koalíciós Tanács a járulékreformjavaslatairól. Richard Sulik (SaS), a parlament elnöke és Ivan Miklós (SDKÚ) pénzügyminiszter terjesztette elő a reform egyik konkrét részéről szóló javaslatot, a szuperbruttó bér bevezetését és a járulékok csökkentését. SÁNDOR RENÁTA Az SaS elnöke már a párt megalakulásakor, 2009 tavaszán - amikor talán még a legmerészebb álmaiban sem gondolt arra, hogy röviddel a párt létrejötte után kormány- tényezővé válik - jelezte, számára a legfontosabb, kardinális kérdés a jelenlegi, évtizedek óta működő járulékrendszer megváltoztatása. Richard Sulik korábban, a második Dzurin- da-kormány idején Ivan Miklós pénzügyminiszter tanácsadója volt, lényegében ő dolgozta ki az egykulcsos adórendszert, ami annak idején Európa-szer- te elismerést váltott ki. Sulik közgazdászként már a párt megalakulásakor jelezte: végleges célja a járulékrendszer alapjaiban való megváltoztatása, az úgynevezett járulékbó- nusz bevezetése. A módszer - Sulik bevallása szerint is- egyedülálló a világon, eddig még sehol nem működik olyan formában a járulékrendszer, ahogy ő azt szeretné végigvinni. Az elképzelés igen bonyolult, talán kissé bizarr is, legalábbis első hallásra: a járulék- bonusz lényege, hogy megszűnne mindennemű állami támogatás, ami most jár az állampolgároknak. Ehelyett mindenkinek születésétől fogva alanyi jogon járna egy bizonyos, a mindenkori létminimumnak megfelelő összeg, ami aztán az élete során, különböző körülmények figyelembe vételével emelkedne, bevételeitől függően. Megszűnne tehát például a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a munkanélküli segély, táppénz, sőt a nyugdíj is, mint olyan, s mindezek helyett járna az a bizonyos összeg. Kötelező lenne a nyugdíjrendszer második pillérében, azaz magánnyugdíjszámlán takarékoskodni, s mindenki köthetne életbiztosítást. Sulik javaslatától azonban nemcsak az átlag állampolgár, de a koalíciós partnerek is megijedtek: olyannyira, hogy a kormányprogramba sem került be egyértelműen, csak olyan formában, hogy ha majd az állami költségvetés ennek bevezetését lehetővé teszi. Szuperbruttó bér A járulékreform azonban mégsincs teljesen elvetve, az első, Sulik szerint egyszerűsített lépést már jövőre, 2012 januárjában bevezetné: mégpedig a szuperbruttó bért, majd a járulékok csökkentését. A szuperbruttó bér lényege, hogy a munkavállalók az eddigi nettó bérhez megkapnák azt a részt is, amelyet eddig adóként és járulékként a munkáltatójuk elvezetett, plusz megkapnák a munkáltatónak a munkavállalóra fordított egyéb költségeit is. Ebből az összegből aztán a munkavállaló maga fizetné az adót és a járulékokat. Richard Sulik szerint az alkalmazott számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy - a jelenlegi országos átlagbérből kiindulva -11 euróval több marad a pénztárcájában. Jelenleg az országos ádagbér 750 euró. Az adó és a járulékok levonása után ebből a nettó bér 582,45 euró. Ha bevezetik a Sulík-féle elképzelést, akkor az országos átlag-szuperbruttó bér 1013,99 eur.ó lesz - lényegében a mai 750 eurós bruttó bér szuperbruttója 1013,99 euró. Miután a javasat szerint a jelenlegi négy járulékot - a nyugdíj-, betegbiztosítási, rokkantsági és munkanélküliségi biztosítást - összevonnák, 19 százalékos lenne a jelenegi 25,6 százalék helyett. Az egészségbiztosítóba mindenki 9 százalékot fizetne, azaz a bér összesen 28 százalékát tennék ki a járulékok, a munkaadó és az alkalmazott által jelenleg összesen fizetett 48,6 százalék helyett. Ugyanakkor viszont magasabb adót fizetnénk az államnak, ugyanis csökkenne az adómentes adóalap. Jelenleg ezt a létminimum 19,2- szeresével határozzák meg, a járulékreform bevezetésével 18-szorosa lenne. Mindent összevetve azonban az alkalmazottnak valamivel több nettó bére maradna a jelenleginél. Ha már jelenleg érvényben lenne ez a rendszer, akkor egy átlagos, most 750 eurós bruttó bért kereső alkalmazottnak a jelenlegihez képest 11 euróval több nettó bére maradna. 2012-ben a pénzügyminisztérium becslései szerint 834 euró lesz az országos átlagbér, s ha a reformot bevezeti a kormány, akkor 653 euró nettó bére marad az ilyen alkalmazottnak, a jelenlegi módszer alapján 646 euró. Sokak számára negatív Noha ilyen jelentős járulék- csökkenésnél az lenne logikus, hogy a nettó bér a jelenleginél jóval magasabb legyen, mégsem így lesz. Ennek két oka van: az égjük, hogy a maximális kivetési alapok, tehát amiből a járulékokat fizetjük, egységesek lesznek, a létminimum 20-szorosával határozzák majd meg. A másik ok pedig, hogy az adót a jelenlegi szabályozással ellentétben nem a járulékok elvonása utáni összegből fizetjük majd, hanem az egész bérből. Ä járulékreform tehát azt eredményezi, hogy az alkalmazottaknak, ha nem is nagy mértékben, de valamivel magasabb nettó bérük lesz. Rosszul járnak viszont az alkalmi munkavállalók vagyis azok, akik egyezség alapján dolgoznak. Ők ugyanis jelenleg nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat, csak egészségbiztosítást. Az új járulék- rendszer alapján azonban ők is kötelesek lennének fizetni a Szociális Biztosítóba is, vagyis a jelenleginél alacsonyabb lenne a nettó bérük. Az egyéni vállalkozók is rosszul járnak, a változások után az eddiginél magasabb járulékokat és adót fizetnének. Az egyéni vállalkozók túlnyomó többsége most a minimális kivetési alapból fizeti a járulékokat. Ha a kivetési alap egységesülne, vagyis ugyanakkora lenne, mint az alkalmazottaké, az egyéni vállalkozók kénytelenek lennének magasabb járulékokat fizetni, az alkalmazotti biztonságérzet nélkül. Mivel nem lehetne az adóalapot csökkenteni a járulékokkal, így adót is többet fizetnének. A koalíció egy része épp az alkalmi munkavállalókat és az egyéni vállalkozókat érintő hátrányos következmények miatt ódzkodik a járulékreform ezen részének elfogadásától. Anton Marcinčin (KDH), mint mondta, meglepetéssel vette tudomásul, hogy Richard Sulik és Ivan Miklós szerint - a tervezet alapján legalábbis- Szlovákiában nem is az adó- és járulékteher, hanem csak a járulékrendszer bonyolultsága okoz problémát. Marcinčin. leszögezte, ezzel az állítással nem ért egyet, s különösen azzal nem, hogy a kisvállalkozókat sújtaná a törvény. Ivan Švejnának (Híd) ugyancsak kifogásai vannak, mert a tervezet az egyéni vállalkozók és alkalmi munkavállalóknak számára negatív. felvételt hirdet I Varrónői munkakör betöltésére I Könyvelő, -nő munkakör betöltésére Feltételek: kettős könyvelés, lehet kezdő, ill. tapasztalattal rendelkező, németnyelv-tudás kommunikációs szinten Belépés azonnal! Jelentkezni lehet: írásban: KOM Polster s.r.o., Hlavná 78, 945 01 Komárno E-mailben: info@ikom-polster.eu Telefonon: 035/7852 033 A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK ♦ Az adó és járulékok kiszámításának alapja a szuperbruttó bér lesz. A munka- vállalók az eddigi nettó bérhez megkapnák azt a részt is, amelyet eddig adóként és járulékként a munkáltatójuk elvezetett, plusz megkapnák a munkáltatónak a munka- vállalóra fordított egyéb költségeit. ♦ A szuperbruttó bér 9 százaléka lesz az egészségbiztosítási járulék, és 19 százalék az összevont szociális biztosítási járulék. A jövedelemadó marad a 19 százalékos szinten. ♦ A maximális kivetési alap - amiből a járulékokat fizetjük - a létminimum 20-szoro- sa lesz egységesen. ♦ Az adómentes adóalap a létminimum 18-szorosa lesz a mostani 19.2-szerese helyett, vagyis magasabb adót fizetünk a jelenleginél. Az adómentes adóalap jövőre 3440,38 euró lenne. ♦ Az adóalap nem csökkenthető a befizetett járulékokkal, ami lényegében azt jelenti, hogy a járulékok után még adózunk is. Ez különösen az egyéni vállalkozókat (SZČO) érintené negatívan. ♦ Az egyéni vállalkozók annak kövekteztében is hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy egységesül a kivetési alap mindenki számára. Vagyis az egyéni vállalkozónak nem lesz arra módja, hogy a minimális kivetési alapból fizesse a járulékokat, ezáltal tehát tovább nőnek a költségei. ♦ Az alkalmi munkavállalók (egyezség alapján dolgozók) is fizetnének szociális biztosítást. Egyelőre nem tudni mennyit, Richard Sulik tervezete alapján 19 százalék lenne, Ivan Švejna (Híd) 13,1 százalékot javasol, továbbá azt, hogy például csak 300 eurós bevétel felett fizessen szociális-társadalombiztosítási járulékot az alkalmi munkavállaló, (sán) MP91100110
