Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-16 / 38. szám, szerda
9. oldal CSALLÓKÖZ ES MATYUSFOLD 2011. február 16., szerda A Fico-féle kisajátítási törvény érvénytelenítése precedenst teremthet - ha a magánszemélyek és önkormányzatok idejében lépnek Elárasztott földek, elúszott adók Az SZK Alkotmánybírósága 2011. január 26-án kimondta: a parlament által 2007 decemberében elfogadott, úgynevezett kisajátítási törvény, mely elsősorban az autópályák építését volt hivatott felgyorsítani, ütközik az alaptörvény elveivel. Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után Szlovákiában is megerősítették, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen. LŐR1NCZ ADRIÁN Aligha vitatható, hogy Csehszlovákia széthullása óta az autópálya-építés a leghálásabb politikai témák egyike, s a közpénzek lenyúlásának talán legkézenfekvőbb módja. Juraj Mesík független elemzőt idézve „Szlovákia valamennyi vezető politikusa előbb vagy utóbb az autópályákat építő konszernek befolyása alá kerül, melyeknek nem az az érdekük, hogy ésszerűen, hanem az, hogy drágán épüljenek”. Ennek fényében érthető, hogy a lényegesen olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető gyorsforgalmi utak helyett az ország mindenkori kormányai miért az országot kerülő autópálya építését szorgalmazzák. A tavaly leköszönt Fico-kabinet által előterjesztett, majd az SZK Nemzeti Tanácsa által 2007 decemberében elfogadott törvény az utolsó akadályt is elhárította az autópálya-lobbi útjából - lehetővé tette, hogy az állam közérdekre hivatkozva kisajátíthassa az épülő és tervezett útszakaszok alatti magántulajdonú földeket. A Nemzeti Autópálya-ügynökség kimutatása szerint az egyes szakaszok építése összessen 38 865 földtulajdonost érintett; kisajátításra 1338 esetben került sor. Jóllehet, autópálya-építés Szlovákia déli részén továbbra sem „fenyeget”, az alkotmány- bírósági döntés más téren irányadó lehet. Például a bősi vízerőmű és csatornarendszer építése során kisajátított földek ügyének rendezése során. Adó helyett álláspont A Csallóköz felső és középső részében mintegy huszonkétezer hektárnyi területet sajátított ki az állam a múlt század 70-es, 80-as éveiben a bős-nagymarosi vízlépcső szlovákiai szakaszának építése során. Az egykori tulajdonosok kárpótlására ma már aligha van esély, ám Álló Donát, Vajka polgármestere úgy véli: nem korrekt, hogy a vízerőmű tulajdonosa és az érintett települések között máig rendezetlen a 1 I 700 Ft-tói /fő/éj szaka kétágyas szobában KÉNYEZTETŐ TÉLI WELLNESS HÉTVÉGE 2011. JANUÁR 7-ÉTŐL ÁPRILIS 17-ÉIG A FLAMINGÓ WELLNESS HOTELBEN****, BALATONFÜREDEN Csomag tartalma: szállás svédasztalos reg- www.flamingohotel.hu; gelivel és vacsorával, wellness és spa részleg flamingo@flamingohotel.hu használata, köntös és törölköző használata fel- Tel.: 0036-87-688-100,0036-87-581060 nőtteknek, parkolás kültéren, internet. _____ _______fax; 0036-87-688167_______ Üdülési csekket elfogadunk Érdeklődjön hétköznapi csomagajánlatainkról is! Majdnem mindenki keres rajta (Somogyi Tibor felvételei) helyi adók és illetékek fizetésé- nekkérdése. „A beruházó az olcsó áramtól kezdve a felvízcsatornán átívelő hídig sok mindennel hitegetett bennünket - közli -, végül kaptunk egy kompot. A vízmű megépítése jelentős mértékben korlátozta lehetőségeinket, hiszen alig ötven- hektámyi területünk maradt - ezért úgy vélem, jogos, ha a község visszamenőleg is igényli az elárasztott területek tulajdonosától az ingatlanadó-hátralékot.” Az alig négyszáz lélekszámú kistelepülés első embere 2008-ban felszólította az állami tulajdonú Vízgazdálkodási Beruházó Vállalatot (Vodohospodárska výstavba, š. p.), hogy adjon le ingatlanadó-bevallást. A cég fellebbezett, rámutatva, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a gátak és árvízvédelmi művek nem adókötelesek. Később annyiban módosította álláspontját, hogy hajlandónak mutatkozott 718 négyzetméter után befizetni 72 szlovák koronát, azaz közel 2,40 eurót. További felszólításra a vállalat az összeget megtízszerezte, ami még mindig kevésnek bizonyult; Álló Donát számításai szerint ugyanis a községet az adott évben 521 766,92 szlovák korona, azaz 17 319,45 eurónak megfelelő összeg illette meg. Vajka számára jelentős összeg, melyet ráadásul öt évre visszamenőleg behajthat - az álA Szlovákiában érvényes jogszabályok lehetővé teszik, hogy azon települések, melyek térségében atomerőmű üzemel, különadót vessenek ki. Vajka polgármestere szerint a törvénynek a vízerőművek közelében található településekre is vonatkoznia kellene. „Úgy tudom, a jogszabály megalkotói a térség veszélyeztetettségéből indultak ki - véli -, ám figyelmen kívül hagyták, hogy a kis-csallóközi községek fölött csaknem toronymagasságban hömpölygő hatalmas víztömeg mekkora kockázatot jelent. A vízmű építményei fokozatosan avulnak el, az utóbbi hetek pedig megmutatták, hogy a terület szeizmológiai szempontból is aktív.” Az utóbbi években volt már rá példa, hogy a Dunán lezúduló ár miatt csaknem evakuálni kellett a Kis-Csallóköz lakosságát. „Az államtól kezdve az üzemeltetőig mindenki keres a vízerőművön, csak mi nem” - foglalja össze Álló Donát, hozzátéve: megoldást az jelentene, ha a fel- és alvízcsatoma mentén fekvő községek kirónák az adót, s behajtása terén következetesen lépnének fel. Gódány László egyházkarcsai polgármester szerint a Fico-fé- le kisajátítási törvény érvénytelenítése precedenst teremthet arra, hogy az állam által megrövidített magánszemélyek és önkormányzatok érvényt szerezzenek tulajdonjoguknak. Az üggyel értesüléseink szerint a Híd dunaszerda- helyi járási elnöksége is foglalkozott, a napokban pedig az országos elnökség elé került. Az autópálya-építéshez és az ahhoz kapcsolódó kisajátításokhoz hasonlóan így remélhetőleg a törvényhozás berkeiben is téma lesz. „Az államtól kezdve az üzemeltetőig mindenki keres a vízerőmüvön, csak mi nem" - mondja Álló Donát lami vállalat aligha érezte volna meg. Utóbbi a helyzet tisztázása miatt az SZK Pénzügyminisztériumához fordult, mely állásfoglalásában megerősítette: a Törvénytár 582/2004-es jogszabálya értelmében a terület nem adóköteles. Erőmű - vagy mégsem? „Ezt az álláspontot azért is furcsának tartom - mondja a polgármester -, mivel az állítólag árvízvédelmi célokat szolgáló kisajátított területen az állam erőművet épített, mely jelentős hasznot termel. Ezt később külföldi, profitorientált társaságoknak értékesítette, ezáltal a vajkaiaktól és más csallóközi lakosoktól negyvenfilléres négyzetméterenkénti áron kiváltott területeken vállalkozói tevékenység folyik.” 2008-ban derült fény arra is, hogy Vajkának abban a részében, ahol gátnak, kieresztőműnek, vízfelületnek kellene lennie, a telekkönyvi kivonat szerint csak „egyéb területek” - vízmosások, lejtők, meddőhányók, zagytározók - találhatók több mint 52 hektáron. Ezek után pedig lényegesen alacsonyabb ingatlanadót kell fizetni, mint az építmények után. íme, a negyedik éve húzódó szövevényes ügy néhány további lényeges mozzanata, a teljesség igénye nélkül: 2008 májusában a Dunaszerdahelyi ciusában a község vezetése az SZK Központi Adóigazgatóságához fordul, mely eljárási hibára hivatkozva érvényteleníti a Vajkai Községi Hivatal által kiadott, 17 319,45 euróra kiállított fizetési meghagyást, s az eljárás újbóli lefolytatását javasolja. 2009 októberében új adatok tűnnek fel a telekkönyvi kivonatban - Álló Donát szerint azért, hogy az megfeleljen a pénzügyminisztérium 2005-ös állásfoglalásában leírtaknak. Az erőmű közben vígan termeli tovább az áramot - s vele együtt a hasznot. Telekkönyvi Hivatal megerősíti, hogy Vajka határában nem találhatók építmények - olyanok sem, melyek árvízvédelmi célokat szolgálnának. Az állami vállalat 2003-ban kizárólag a Bős kataszterében található építményeket telekkönyvez- tette, s csak 2008 júniusában indítványozta a vajkai objektumok jegyzékbe vételét. 2008 decemberében a pénzügyminisztérium újabb állásfoglalást ad ki, melyben leszögezi: hatásköre nem terjed ki arra, hogy döntsön az adókötelezettség kérdésében. 2009 már
